Nincs szebb egy testvérháborúnál – bökte oda a maga keresetlen modorában Tarlós István a múlt hét közepi sajtótájékoztatóján a HírTV újságírójának. A főpolgármester pontosan tudta, hogy a stábja ellen a HírTV-ben vagy a Magyar Nemzetben az utóbbi időben megjelenő negatív hírek valójában a Fidesz mögött álló gazdasági lobbi üzenetei - áll a Figyelő cikkében.
A hetilap informátorai megerősítik azt a Magyar Narancs közelmúltbeli elemzésében szereplő értesülést, amely szerint Tarlós nem csupán Rogán Antal V. kerületi polgármesterrel és az általa képviselt kerületi lobbival áll harcban, hanem egyéb jobboldali gazdasági érdekcsoportokkal, konkrétan a Simicska Lajoshoz köthető üzleti körökkel is.
Mi lesz a közigazgatási reformmal?
Minden szakértő egyetért abban, hogy a város fejlődését az elmúlt húsz évben erősen gátolta a fővárosi kerületek túlzott befolyása. „Budapestet 23 kerülettel nem lehet vezetni. Minden vitán felül áll, hogy ez a megosztottság alkalmatlanná teszi a várost a hosszú távú fejlesztésekre” – jelentette ki Zoboki Gábor építész, a főpolgármester egyik városrendezési tanácsadója.
A kétharmados többség nem feltétlenül könnyíti meg a húsz évvel ezelőtt kialakított struktúra megváltoztatását, sőt, e tekintetben akár még bonyolultabb is lehet ma a helyzet.
A jelenlegi fővárosi jogosítványok megerősítésének Tarlós kisebb esélyét látja most, mint a választások előtt, ami abból is fakadhat, hogy Rogán Antal nemrég húzott ki a főváros zsebéből megközelítőleg 3 milliárd forintot, miután átvitt a parlamenten egy törvénymódosítást. Ez alapján a jövőben az idegenforgalmi adóbevétel nem a fővárost, hanem a kerületeket gazdagítja, még akkor is, ha a turisztikai feladatok egyébként a fővárosnál maradnak - írja a Figyelő.
Az V. kerület polgármestere jól beágyazott ugyan a párton belül, de mint fiatal és ambiciózus politikus, aki nem minden kérdésben egyeztet a miniszterelnökkel, könnyen csatát veszthet az Orbán iránti hűségét állandóan hangsúlyozó Tarlóssal szemben. Utóbbi ráadásul nem jelent veszélyt Orbánra nézve, Rogánnal kapcsolatban viszont mindig is az a hír járta, hogy nagy ambíciói vannak.
BKV-adósság, dugódíj, parkolás
A jelenlegi helyzet fenntarthatatlanságát jól példázza a budai „fonódó” villamosvonalak ügye. Ezt a beruházást 2009 óta blokkolja a II. kerület. A közlekedők viszont csak annyit tapasztalnak a vitából, hogy Óbudáról még mindig csak átszállással lehet eljutni Buda fő központjába, a Moszkva térre, ráadásul a fejlesztés uniós támogatása is veszélybe kerülhet, ha nem sikerül megállapodni a kerületnek és a fővárosnak.
A legnagyobb falat a BKV 77 milliárdos banki adósságának állami átvállalása. Ez az egyetlen terület, ahol Tarlós deklarálta, hogy a főváros önmagában tehetetlen, s jelentős kormányzati segítség nélkül a közlekedési vállalat hamarosan bedől. A Figyelő szerint a közlekedés felett szakmai felügyeletet gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már jóváhagyta a budapesti koncepciót, az NGM azonban egyelőre hezitál.
A parkolási díjak az összecsapások újabb terepéül szolgálnak a főváros és a kerületek között. A főpolgármester síkra szállt az egységes rendszer mellett, amelynek bevételei szintén a közösségi közlekedés ügyét szolgálnák. Egyelőre azonban nem történt előrelépés a centralizáció felé, sőt, több kerület is saját parkolási társaságot alapított, amelyek tevékenysége az adott városrész tulajdonában lévő utakra terjed ki. Tarlós az egységes parkolási rendszer előfeltételének a dugódíjat nevezte meg, aminek bevezetését 2013-ra gondolja.
Privátbankár, Figyelő