Angela Merkel - aki hétfőn Berlinben Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével folytatott tárgyalásokat - ezúttal is óvott az általa elhamarkodottnak nevezett szolidaritási lépésektől. A kancellár 48 órán belül immár másodszor úgy foglalt állást, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén nem Athén megsegítésével kell foglalkozni.
A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Merkel megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az euróövezet egyik tagállamának megsegítését csak akkor kell napirendre tűzni, ha az adott ország fizetőképességét közvetlen veszély fenyegeti. Merkel szerint Görögország szerencsére nincs ebben a helyzetben. Athén - hangoztatta - nem kért pénzügyi segítséget.
Az elől viszont a kancellár nem zárkózott el, hogy Görögországnak a Nemzetközi Valutaalap nyújtson támogatást. Ez olyan téma, amelyről beszélni kell - fogalmazott a német kancellár, aki Görögország esetleges uniós megsegítése kapcsán nyílt összeütközésbe került az azt szorgalmazó José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.
Merkel egyidejűleg megismételte a korábbi javaslatát, amely szerint megfelelő eszköztárra, illetve erőteljesebb szankciókra van szükség arra az esetre, ha egy ország tartósan megsérti az EU stabilitási, illetve növekedési paktumát. Az unió vonatkozó szerződéseit ilyen értelemben kell megváltoztatni - hangoztatta Merkel. A kancellár ezúttal azonban nem állt elő azzal a korábbi indítványával, hogy az euróövezet bármelyik tagállamát a jövőben sorozatos szerződésszegések miatt az eurótérségből ki lehessen zárni.
A hét kérdése: Ön szerint létrejön a kormányfőjelöltek televíziós vitája? |
Előzőleg egy berlini előadásában Buzek az európai uniós biztosok közvetlen megválasztása mellett foglalt állást, és általánosságban az Európai Bizottság nagyobb demokratizálása mellett emelt szót. Úgy vélte: a bizottság demokratikusabb mandátummal rendelkezne akkor, ha tagjait közvetlenül választanák. Ennek megvalósítása céljából azt indítványozta, hogy az uniós tagországok által javasolt biztosok vezessék az egyes pártlistákat az európai parlamenti választásokon.
Mit mondanak az elemzők?
Az Európai Valutaalap (EMF) létrehozása végtelenségbe nyúló, ráadásul az euróövezet szempontjából megalázó módja lenne Görögország és a hozzá hasonló súlyos közfinanszírozási helyzetbe került valutauniós országok megsegítésének, a Magyarországnak és több más kelet-európai országnak nyújtott uniós fizetésimérleg-támogatás kiterjesztése azonban járható útnak bizonyulhatna - áll a közelgő EU-csúcs előtt megjelent londoni elemzésekben.
Az HSBC bankcsoport londoni elemzői hétfőn kiadott európai gazdasági helyzetértékelésükben úgy vélték: az EMF életre hívása annak beismerésével érne fel, hogy a jelenleg érvényes európai szerződésekkel nem sikerült rávenni az uniós tagállamokat saját pénzügyeik ellenőrzés alatt tartására.
Mindemellett egy ilyen szervezet kialakítása - ha valaha is megtörténik - hosszú évekbe telne, mivel új uniós szerződésre lenne szükség ehhez, és "ismert Európa múltbeli teljesítménye az új szerződések elfogadásával kapcsolatban" - áll az elemzésben.
Az HSBC elemzői kiemelik, hogy a jelenlegi előírások alapján illegális lenne a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble által nemrégiben javasolt szankció, amely szerint ha valamely euróövezeti tagállam végképp alkalmatlannak bizonyul költségvetésének konszolidálására és versenyképességének helyreállítására, akkor végső megoldásként el kellene hagynia a pénzügyi uniót, EU-tagsága fenntartásának lehetőségével. Schäuble ezt a lehetőséget a Financial Timesnak írt minapi cikkében vetette fel, az EMF létrehozásához kapcsolandó, általa szükségesnek tartott szigorú szankciók lehetséges formái között.
Ugyanerről a Lombard Street Research nevű vezető londoni gazdaságelemző cég legújabb értékelésében az áll: Schäuble cikkéből nem derül ki, hogy a német pénzügyminiszter ideiglenes jelleggel gondolta-e a krónikus költségvetési bajokkal küszködő tagországok kilépését a valutaunióból. Ha nem, "az egy csapásra romba döntené azt a mítoszt", hogy az euróövezeti integráció egyirányú, "csak előre vezető" út. Ha viszont Schäuble javaslata ideiglenes kilépésre vonatkozik, az az euróövezetet egyszerű kötött árfolyamrendszerré degradálná, olyanná, mint például az ERM, amelyben - ha ritkán is - de előfordulhat, és elő is fordul árfolyam-kiigazítás.
Ez egyben jó eséllyel olyan helyzetet is intézményesítene, amelyben egyes országok csatlakoznak a valutaunióhoz, élvezik a gyors növekedés előnyeit a számukra alacsony kamatú pénzügypolitikai környezetben - a mindenkire egyforma kamatpolitika szükségszerűen túl alacsony kamatszintet jelent a felzárkózó peremországoknak -, majd miután a munkaköltségeik megemelkedtek, ezek az országok ideiglenesen kilépnek, és leértékelik saját valutájukat, hogy visszaszerezzék versenyképességüket - áll a Lombard Street Research legutóbbi londoni forgatókönyv-változataiban. A ház szerint ez utóbbi forgatókönyv megvalósulása az euróövezet mint valutaunió alapgondolatát semmisítené meg, és ezért "senki nem gondolhatja komolyan".
Más nagy londoni cégek már Schäuble cikkének megjelenése előtt valószínűtlennek nevezték a német pénzügyminiszter javaslatának kivitelezhetőségét.
A Fitch Ratings hitelminősítő e hónap elején Londonban rendezett éves szuverén adósi helyzetértékelő konferenciáján a cég térségi igazgatója idézett az euróövezeti jegybank egy tavalyi belső munkairatából, amelyben az állt: ha valamely tagállam távozna az euróövezetből, akkor az EU-ban sem lehetne maradása.
Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatértékelő és tanácsadó csoport új elemzése szerint Görögország megsegítésének egyik módja lehet az uniós tagországok középtávú fizetésimérleg-problémáinak kezelésére szolgáló keret hozzáférhetővé tétele az ebből jelenleg kizárt euróövezeti tagországok számára. A ház londoni elemzői kiemelik, hogy ezt új uniós szerződés nélkül, EU-tanácsi szabályozással meg lehet oldani, akár még az e héten esedékes uniós csúcs előtt.
Az Eurasia Group felidézi, hogy Görögország - euróövezeti tagsága előtt - maga is jutott már forrásokhoz e keretből, és csak európai tanácsi szintű volt az a döntés, hogy ebből a valutauniós országok ne részesülhessenek. Ha a hozzáférhetőséget kiterjesztenék az euróövezetre, azzal létrejöhetne a Görögország pénzügyi megsegítését lehetővé tévő mechanizmus - áll a cég elemzésében.
A ház felidézi, hogy azoknak a kelet-európai országoknak az esetében, amelyek megsegítésére ezt a fizetésimérleg-keretet 2008 óta aktivizálták, a finanszírozási csomagok összeállításában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is részt vett. Az Eurasia Group elemzői szerint ezzel a módszerrel lehetőség nyílna egy közös EU-IMF mechanizmus létrehozására az euróövezet részére is, elfogadhatóbbá téve az IMF részvételét az ettől idegenkedő euróövezeti tagállamok számára.
Nem engedik el a görögök kezét
A Barroso-Merkel "csatától" függ Görögország
Szombatig eldől Görögország sorsa?
A németek harmada búcsút intene a görögöknek
MTI