Chikán Attila szerint a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás a két kulcskérdés az ország gazdasági válságból való kilábalása szempontjából. Az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) hétfői budapesti fórumán azt mondta: ez csak a hazai kis- és középvállalkozásokra támaszkodva történhet meg.
Az egyetemi tanár, a VOSZ gazdaságpolitikai bizottságának elnöke kiemelte: nehéz lesz az országot kivezetni a válságból; a politikai ígéreteknek a realitásokkal kell számolniuk, nem szabad újabb csalódást okozni az országnak. Chikán Attila úgy vélekedett: koherens gazdaságpolitikai stratégiára, erős államra, erős piacra, pragmatikus kezelésmódra van szükség.
A növekedéssel kapcsolatban leszögezte: az adórendszer megújításával és az állami kiadások csökkentésével kell azt fenntarthatóvá tenni; a növekedés nem mehet a stabilitás rovására.
A volt gazdasági miniszter szerint munkahelyteremtés szempontjából kulcskérdés az oktatás átalakítása, az iskolarendszer színvonalasabbá tétele. Aláhúzta: olyan pénzügyi környezetre van szükség, amelyben a vállalkozók tudnak működni; összehangolt fiskális és monetáris politika kell; termelés-centrikusság; kutatás-fejlesztésre és innovációra.
Bartha Ferenc, az Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a VOSZ ellenőrzési bizottságának elnöke a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet: a mai helyzet egyetlen oka a "nem versenyképes kormányzás"; az új kormánynak nemcsak jelszavakban, hanem tettekben is támogatnia kell a kis- és középvállalkozásokat. Szerinte történelmi bűn volt, hogy 2002-ben az új kormány állami költekezésbe kezdett; adósságcsapdába került az ország. A volt jegybankelnök is felhívta a figyelmet a magyar vállalkozási szféra megerősítésére.
Matolcsy György szerint három nagy fordulatra van szükség: politikaira, tényleltárra, illetve a növekedésre és a foglalkoztatás bővítésére; ha nem ez történik, az ország stagnálni fog, a "senki földjévé válik".
Az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere a VOSZ fórumán úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Magyarország sorsa jobbra forduljon, a gazdaság talpra állítására, szociális piacgazdaság építésére van szükség. Matolcsy György szerint érdemes már most körvonalazni a következő "négy-nyolc-tíz-tizenöt-húsz év" gazdaságpolitikáját: hogyan tud kijönni az ország a szakadékból. A politikus úgy látja, két út áll Magyarország előtt: egy liberális-neoliberális és egy szociális piacgazdasági út.
A liberális-neoliberális út azt mondja: először be kell állítani a költségvetési egyensúlyt, és ha az megvan, automatikusan jön a növekedés, majd bővül a foglalkoztatás; ez a fordított háromszög alakú modell azonban "billeg" - fejtette ki, hozzátéve: "Mi tudjuk, hogy ez nem jött be, ez egy elrontott, hibás gazdaságpolitikai gondolat."
Matolcsy György azt mondta, az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája "tömegszerencsétlenséghez" vezetett: Magyarország a régió éllovasából a sereghajtójává vált, és - egyes nemzetközi felmérések szerint - hatmillió szegény országa lett. "Ha most nem fordítunk, ha nem fordítjuk meg a gazdaságpolitikát, akkor Magyarországra az elkövetkező 10-15 évben stagnálás vár, egy helyben maradás, toporgás" - hangsúlyozta a politikus.
A tényleltárra szerinte azért van szükség, mert jelenleg hamisságok, trükkök, különböző "sejtelmes homályok" borítják a magyar gazdaság valódi helyzetét. A növekedés és a foglalkoztatás pedig az a két fegyver, amellyel Magyarországot ki lehet húzni a mostani helyzetből - jegyezte meg. Matolcsy György számos adatot ismertetett előadásában: egyebek mellett rámutatott, hogy az állam adósságcsapdába csalta többek között a devizahiteleseket és az üzleti szférát is. Matolcsy György beszéde zárásaként szólt arról is, erkölcsi fordulatra is szükség van.
Demján Sándor szerint kudarcos volt az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája: az ország vezető régiós helyéről - az eladósodottságot tekintve - "Burundival azonos helyre" sorolódott. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke kiemelte: a szövetség pártsemleges, az eredmény érdekli.
Nincs kőbe vésve a 4 százalék körüli államháztartásai hiány - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója a VOSZ fórumán. Csányi Sándor cáfolta azt a sokak által sugallt, a magyar gazdaság talpra állításának egyetlen megoldását, miszerint le kell értékelni a forintot. Mint mondta: az OTP számításai szerint "260 forint körül van a magyar deviza egyensúlyi állapota". Hozzátette: a leértékelődésnek több negatív hatása lenne a GDP-re nézve, mint előnye, 270-285 forintos leértékelődésnek még lehetnek pozitív hatásai az exportra, de ennél nagyobb arányúnak már nem.
Az OTP elnök-vezérigazgatója azt kérdezte: ha nem ez, akkor mi befolyásolhatja a gazdasági növekedést? Ennek kapcsán leszögezte: nincs kőbe vésve a 4 százalék körüli államháztartási hiány. Szerinte a hiány ennél lehet nagyobb is, ha olyan befektetésekre kerül sor, amelyek az elosztórendszerek, állami vállalatok veszteségtermelését megakadályozzák.
Csányi Sándor úgy vélekedett: a költségvetés nem engedheti meg, hogy jelentős adóbevételektől essen el. Hozzátette: az adózás struktúráján azonban változtatni kell; az államnak és a vállalkozói szektornak "lépést kell váltania", ki kell tisztítania a feketegazdaságot, és csak ezt követően lehetne elvárni alacsonyabb adószintet. Hangsúlyozta: az államnak vissza kell szorítania a korrupciót, a privát vállalatoknak pedig az adóelkerülést, a feketegazdálkodást.
Demján: az elmúlt 8 év kudarc volt
Régiónként 2 milliárdot kapnak a kicsik
Bajnai: újra a középmezőnyben vagyunk
Demján: miből lesz itt növekedés?
Három pályázatból kettő nyer
MTI