OECD: a magyar irány jó, a többit meglátjuk

A magyar kormány reformjai összhangban vannak az OECD ajánlásaival a strukturális reformok terén - mondta Angel Gurría, a szervezet főtitkára a kormany.hu-nak adott villáminterjújában. A főtitkár diplomatikusan annyit mondott a kormányzat hivatalos portáljának, hogy a Széll Kálmán Terv jó irányba mutat - a keményebb kritikákról már tegnap szó esett, az OECD Magyarországról szóló jelentésének bemutatásán.

- A tegnap bemutatott "Gazdaságpolitikai Reformok 2011-ben - Út a növekedéshez "című dokumentum rávilágít azon strukturális reformokra amelyek szükségesek a hosszútávú növekedés eléréséhez. Miért ilyen típusú átalakításokat javasol az OECD?

- Korábban is voltak strukturális reformok, a mostani válság utáni helyzetben azonban egyértelművé vált, hogy ez az egyetlen lehetőségünk. Az eddigi fiskális és monetáris politikák már kifutottak forrásaikból, az államok által felhalmozott adósság is túl nagyra nőtt. Ilyen körülmények között mást nem tehetünk, mint a strukturális átalakítások felé fordulnunk. (...) Az oktatási és egészségügyi rendszerek fejlesztése, beruházások és a verseny ösztönzése, valamint a munkaerőpiacok flexibilitásának növelése mind szükségesek a válság utáni fenntartható növekedés megalapozásához.
Ezek tehát alapvető irányelvek, bár van velük egy kis baj: időigényesek. A politikusok pedig általában türelmetlenek, rövid idő alatt szeretnének látványos eredményeket elérni. Most azonban be kell látniuk, hogy kifutottunk az anyagi erőforrásokból.

Kritika a jelentésbe csomagolva Az OECD tegnap kiadott jelentése szerint az adócsökkentéseket a magyar kormánynak inkább a kiadások lefaragásából kellett volna finanszíroznia, nem pedig a különadókból illetve a nyugdíjrendszer átalakításából - a kritika arra vonatkozott - párhuzamban a főtitkár által elmondottakkal -, hogy ezek a lépések nem szolgálják a fenntartható fejlődést. Gurría a tegnapi napon sem akart belemenni személyesen a "keményebb" kritika megfogalmazásába, az OECD jelentése ettől függetlenül igen határozottan fogalmazza meg a szervezet fenntartásait.

- Matolcsy miniszter úr tegnapi nyilatkozata szerint a globális problémákra helyi megoldásokat is kell keresni. 2011 lesz az első év, amikor Magyarország teljesíti az államháztartási hiányra vonatkozó maastrichti kritériumokat. A pénzügyi reformok mellett a kormány bejelentett egy strukturális reformprogramot, a Széll Kálmán tervet és egy közigazgatási reformtervet is. Mi a véleménye, ez a megfelelő út a válságból való kilábalásra? Egyetért a kormány törekvéseivel?

- Mi nagyban támogatjuk a Széll Kálmán tervet. Úgy gondoljuk, a program a helyes megközelítése a fiskális kiadások kezelésének és a munkaerő piac flexibilissé tételének.
A magyar reformtervnek fontos célja továbbá, hogy megkönnyítse a vállalkozások helyzetét, valamint csökkentse a vállalkozásokat és a munkajövedelmeket terhelő adókat. Ezeket a lépéseket jó kezdeményezésnek tartom. A lényeg, hogy sokkal kevesebbe kerüljön új munkahelyeket teremteni. Az oktatás tekintve elmondható, hogy a kormány törekszik egy olyan oktatási rendszer kialakítására, amely sokkal hatékonyabb és jobban kiszolgálja a piaci igényeket.
Azt gondolom, hogy a kormány által elindított változások jó úton haladnak, mivel ezen reformok nagyon konzisztensek az OECD „Út a növekedéshez” című kiadványában szereplő javaslattokkal. A tervek nagyon jók, kíváncsian várjuk a megvalósításukat.

- Ön szerint melyek a legfontosabb feladatok az ország számára a strukturális reformokat illetően?

- Legfontosabb a fenntartható növekedés, új munkahelyek teremtése főként a fiatalok számára, valamint a verseny ösztönzése. Csökkenteni kell az adósságállományt, továbbá évről évre csökkenteni kell a deficitet. De hangsúlyozom, hogy a legfontosabb a fenntartható növekedés, mert az segít visszaszorítani a deficitet. Ez az, ami a mi ajánlásainkban is szerepel.

Privátbankár - Zsiborás Gergő