Az Antarktiszi jégmagfúrásnak köszönhetően, amelyben 10 európai ország vett részt, 740 ezer évre visszamenően rekonstruálható a klíma, s ebből kiderül, hogy a földi éghajlat a múltban többször is változott. Ezek 100 ezer évente következtek be: a melegedés mindig gyorsabban zajlott, mint a lehűlés.
Az utolsó ilyen változás 11.500 éve következett be, azóta az éghajlat viszonylag egyenletes. Ez alatt az időszak alatt fejlődött ki civilizációnk, így nincs mit csodálkozni, hogy az emberek nagy többsége nem fogja fel a globális felmelegedés okozta problémák súlyosságát - magyarázta az akadémikus.
Míg korábban a nagyobb átalakulások évezredek alatt mentek végbe, most az emberi tevékenység hatására a változások akár ötvenszer gyorsabban is bekövetkezhetnek, s ehhez az élővilág nehezen tud alkalmazkodni. Az emberek nehezebben tűrik a meleget, mint a hideget: 2003-ban Európában a hőhullám következtében 31.427 személy vesztette életét, míg a fagyhalálos esetek száma ennek harmada, 9760 volt.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzése szerint a következő évszázadban 1,5 - 4 Celsius fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet. A változások előrejelzésében megmutatkozó bizonytalanságokat magyarázva Czelnai Rudolf kifejtette, hogy az éghajlatot mindenekelőtt a légkör és a világóceán szabályozza.
Elsősorban a légkör felmelegedéséről szokás beszélni, a gond azonban az, hogy e két tényező reakcióideje nagyon eltérő: az óceáné tízezerszer lassúbb. A világóceán ugyanis elvezeti a mélybe a hőhatásokat, akkumulálja, s csupán évezredek alatt képes követni az éghajlati rendszer más elemeinek változásait. Amikor majd az emberek számára is érzékelhetővé válik ennek hatása, már késő lesz, a változások visszafordíthatatlanok lesznek.
"A bizonytalanság abban van, hogy a Föld, az óceán, a légkör, s az élővilág együttese időre lebontva hogyan reagál majd a növekvő üvegházhatás hatására. Ebből következik, hogy a kor égető kérdéseire, a Földdel, vízzel, légkörrel, energiahordozókkal kapcsolatos problémákra nincs külön-külön megoldás, ezen gondok egyikét sem szabad egymástól különválasztva kezelni, összefüggéseikben kell őket vizsgálni" - hangsúlyozta Czelnai Rudolf akadémikus.
Nemzeti Karbon Alapot javasolnak
Az üvegházhatású gázok árveréséből származó költségvetési bevételek harminc százalékának kezelésére Nemzeti Karbon Alap létrehozását javasolja Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa. A politikus elmondta: ezt az alapot lehetne az EU energiahatékonysági előírásainak és a megújuló forrásból előállított energia felhasználására vonatkozó követelményeinek teljesítésére használni.
Elmondta azt is, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén a testület is támogatta ezt és javasolják a kormánynak az elkülönített alap létrehozását.
Az új klíma-irányelvek elfogadásáról a tervek szerint december 16-án dönt ez Európa Parlament. A kibocsátás-csökkentés céljainak meghatározását az unió, a korábbi, 1990-es bázisévhez képest 2005-ös bázissal számítaná. Ez a javaslat nem veszi figyelembe, hogy az újonnan csatlakozott - korábban szocialista jellegű nehézipari háttérrel rendelkező - tagországok másfél évtized alatt meghozott áldozatait - mutatott rá Bencsik János.
Az új rendszer életbeléptetésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az unió területén másfél évtized alatt végbement széndioxid-kibocsátás 7,9 százalékos csökkenéséből az újonnan csatlakozók önmagukban 6%-ot teljesítettek. Ezt az áldozatot nem büntetnie, hanem honorálnia kell az uniónak - fogalmazott a politikus.
Bencsik János elmondta, az unió által javasolt üvegház-gáz közösségi szintű kvóta kiosztása a Fidesz álláspontja szerint is sérti Magyarország érdekeit, ezért támogatják a kormányt abban, hogy az ország számára kedvezőbb feltételeket érjen el.
A politikus további javaslataira a bizottsági álláspont része lett, hogy megújuló energiaforrásokból származó energiafelhasználás növelésénél a szélenergia részarányának emelkedése mellett megjelenjenek a geotermikus energiában rejlő kapacitások és a 2010-re tíz százalékosra emelt bioüzemanyag felhasználás csak a biztonságos élelmiszer- és takarmányellátás elsőbbsége mellett valósulhasson meg.
Bizarr ötletek: óriás pókhálóval védenék a Földet
Jégmentes volt a Jeges-tenger?
Tombol az élelmiszerválság: egyre többen éheznek
A válságnál is lesz nagyobb probléma
MTI