Öngyilkos merénylet: nők robbantottak a moszkvai metróban

Jurij Szjomin moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak, és az első adatok szerint mindkét öngyilkos merénylő nő volt. A pokolgépek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg. Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott. Az egyik merényletet a Lubjanka metróállomáson követték el, amely közvetlenül az FSZB székháza közelében van.

A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását. A fővárosi rendőrségnél megerősített szolgálatot rendeltek el.  Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.

Dmitrij Medvegyev elnöknek a legfőbb ügyész és az egészségügyi miniszter tett jelentést. A Krasznojarszkban tartózkodó Vlagyimir Putyin kormányfőt szóvivője közlése szerint szintén részletesen tájékoztatták. Időközben kiderült, hogy a mobilhálózat nem sérült meg, csak túlterhelt, de lelassult az internet szolgáltatás is.

A helyszíni híradásokból és a Vesztyi 24 hírtelevízió képeiből ítélve a két állomáson és környékén káosz uralkodik, s ez derül ki abból is, hogy minden hivatalos szervezet percenként eltérő adatokat közöl az áldozatokról. Az Eho Moszkvi rádió műsorában egy hallgató sírva elmondta: amikor beszállt a metróba, hallotta a bejelentést, hogy a szerelvények a szokásosnál nagyobb időközönként járnak, majd a szerelvény megérkezett a következő állomásra, a Lubjankára, ahol közel fél órát vesztegelt, és az utasoknak végig kellett nézniük a mentési munkálatokat.

A merényleteket moszkvai idő szerint hétfőn délig egyetlen szervezet sem vállalta magára.

A politológusok első nyilatkozatai szerint a merényletek célja az oroszországi helyzet destabilizálása. Alekszej Makarkin, a Politikai Technológiák Központja intézet igazgató-helyettese szerint a merényletek mögött állók egyben kihívást intéztek az orosz fegyveres testületekkel szemben. Erre abból következtet, hogy a Lubjanka állomás a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) épületénél van, és úgy vélte, a legvalószínűbb, hogy a nyomok a Kaukázus északi részére vezetnek majd.

Mások úgy vélték, hogy a merényletek az észak-kaukázusi szélsőségesek bosszúja azért, mert az utóbbi hetekben a mozgalom több vezető személyiségét likvidálták a szövetségi erők.

Julija Latinyina neves újságíró, a kaukázusi helyzet alapos ismerője az Eho Moszkvi rádió műsorában úgy vélte, a merényleteket a szélsőségesek nem valami ellen követik el, hanem az általuk alapítani kívánt kaukázusi iszlám állam érdekében.

Csecsenek lehettek

Ismét észak-kaukázusiak, ezen belül is csecsenek robbanthattak a moszkvai metróban hétfőn reggel, a merényletnek valószínűleg nem lesz közvetlen hatása az orosz döntéshozásra, de nem lehet kizárni, hogy további akciók követhetik a mostani merényleteket - mondta Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő, az Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa.

Az első hírekből és információkból arra lehet következtetni, hogy nagy valószínűséggel csecsenek vagy észak-kaukázusiak lehettek a megrendelők és az elkövetők. Az akció biztos, hogy nem fogja engedményekre kényszeríteni az orosz kormányzatot - hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán.

Nyilvánvaló, hogy politikai célja volt a robbantásoknak, minél nagyobb káoszt akartak okozni a merénylők, azt akarták ezzel megmutatni, hogy ki vannak szolgáltatva az oroszok. Erre pedig a legmegfelelőbb hely a moszkvai metró - hangsúlyozta az elemző.

Sz. Bíró Zoltán szerint az események kitervelői ezután sem számíthatnak semmilyen engedményre a moszkvai vezetéstől. A putyini rendszer ugyanis abban különbözik leginkább a jelcinitől, hogy sem tárgyalni, sem engedni nem hajlandó ezekben a kérdésekben. A vezetés azonban tudatában van, hogy milyen hatalmas regionális különbségek jellemzik Oroszországot, azon belül is milyen nehéz helyzetben van az Észak-Kaukázus - fűzte hozzá.

Az ilyen merényletek ráadásul fenntartják az orosz társadalomban azt az ellenszenvet a Kaukázusban élő etnikumokkal szemben, amely a kilencvenes évek végétől alakult ki - mutatott rá a szakember.

A világ elszokott ezektől az eseményektől, az utolsó áldozatokkal járó merénylet 2004-ben történt, 2007-ben ugyan volt egy kísérlet, de azt időben felfedezték. A robbantásokkal a továbbra is megoldatlan észak-kaukázusi helyzet ismét a világ és Oroszország figyelmének középpontjába kerül - tette hozzá.

Nem véletlen, hogy az egyik merénylő a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete alatti metróállomáson robbantott, a másik célja pedig a szövetségi belügyminisztériumi állomás volt. Az üzenet egyértelműen az volt, hogy az észak-kaukázusi konfliktus továbbra sincs lezárva. Ugyanis nemcsak Csecsenföld, hanem az egész Észak-Kaukázus problémás terület: Ingusföldről, Észak-Oszétiából és Dagesztánból is érkeznek hírek különböző csoportok működéséről és az azok elleni szövetségi fellépésről - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy megelőzhetőek lettek volna-e a robbantások, Sz. Bíró Zoltán azt mondta: rendkívül nehéz egy akkora létesítményt védeni, mint a moszkvai metró. Épp ezért nagyon nagy számban vannak jelen az állomásokon a rendőrök és a titkosszolgálatok civil ruhás munkatársai, ráadásul kiterjedt kamerahálózatot is kiépítettek a metróban. A kamerák képeiből épp ezért már sikerült kideríteniük, hogy a feltételezett elkövetők hol szállhattak fel a metróra és hogyan néztek ki. De nagyon nehéz előre kiszűrni a lehetséges merénylőket - mondta a szakember.

Az első robbantás utáni reakciókkal kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy az 1977 óta tartó merényletekben még nem volt olyan, hogy egymás után kétszer robbantottak volna az elkövetők.

Terroristák robbantottak a moszkvai metróban 
Megtorlásoktól tartanak az oroszok 

MTI