Orbán: az egész világ felfigyelt ránk

Magyarország a kormányváltás után visszanyerte a hangját - mondta Orbán Viktor a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn a Külügyminisztériumban. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy új világrend alakul, így a kormány célja nem a válságkezelés, hanem a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék és a foglalkoztatottság növelése. A kormányfő az eddiginél bátrabb, kezdeményezőbb külpolitikát vár, és úgy véli: Magyarországon szinte mozdíthatatlanul stabil politikai élet jött létre a centrista kormánypárt vezetésével.

Orbán Viktor a nagykövetek előtt úgy fogalmazott: 2010 különleges év a magyaroknak, mert Európában is ritkának számító nemzeti egységet hoztak létre, az emberek egy "történelmi mozdulattal" visszaszerezték az önrendelkezés képességét. "Olyan dolgok történtek (...), olyan tetteket vittünk véghez Magyarországon, amelyekre az egész világ felfigyelt" - vélekedett.
   
A miniszterelnök szerint a diplomaták számára e politikai változás jelentősége elsősorban az, hogy Magyarország visszanyerte hangját, amelyet az elmúlt években elvesztett. "Egy olyan radikális erőviszony-változás történt Magyarországon, amely az önök számára megteremti az újrakezdés lehetőségét" - mondta a misszióvezetőknek, akiket arra intett: ne becsüljék se túl, se alá az ország nemzetközi súlyát.

Hozzátette, tavasszal véget ért az a korszak, amelyben a politika magánérdekeket helyezett a közérdek elé, s amelynek során Magyarországot nehezen lehetett komolyan venni, mert az előző kormány vezetői beismerték, hogy hazudtak, s meghamisították a költségvetési adatokat. A kormányfő hangsúlyozta, napjainkban olyan új világrend alakul, amelyben bizonyos képességek felértékelődnek, ezért mindenekelőtt gyorsaságot, reagálóképességet és intelligenciát vár a diplomatáktól.
   
Mint mondta, a válság valójában egy új világrend létrejöttének - Magyarország és Európa számára kedvezőtlen - gazdasági kísérőjelensége, ezért a kabinet célja nem a válságkezelés, felfogásuk szerint ugyanis a krízis végén a világ nem olyan lesz, mint amilyen előtte volt. A kormány törekvése ehelyett a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék és a foglalkoztatottság növelése, valamint a költségvetési fegyelem, a finanszírozási képesség fenntartása - mondta Orbán Viktor az értekezleten.
   
A világrend átalakulásával kapcsolatban kifejtette: "nekünk, a keresztény gyökerű nyugati civilizáció gyermekeinek arra kell felkészülnünk, hogy a civilizációnk hozzájárulása a világ teljes gazdasági teljesítményéhez zsugorodni fog a következő időszakban". Magyarország feladata szerinte ezért az, hogy a Nyugat termelésének minél nagyobb részét adja, azaz növelje hozzájárulását.
   
Ezzel összefüggésben a külpolitikáról szólva hangsúlyozta, a szuverenitás gondolata mindig meghatározó elem volt, azonban a külpolitikai önrendelkezésnek "elértük a maximumát". Ezért a külpolitikának nem a külső önrendelkezés növelése a célja, hanem új együttműködési hálózatok kialakítása. Mindemellett számolni kell azzal is, hogy megváltozik a szabad piacgazdaság karaktere: az állam szerepe növekedni fog - mutatott rá, hozzátéve, hogy szerinte olyan korszak előtt állunk, amelyben egy adott közösség kulturális és erkölcsi hagyományainak igenis fontos, gazdasági teljesítményt meghatározó szerepe lehet.
   
Orbán Viktor véleménye szerint Magyarország sikerességéhez a magyarok észjárására, az ország földrajzi fekvésére, valamint az állam hatékonyságára kell építeni. Földrajzi fekvésének köszönhetően Magyarország jelentős tranzitgazdaságot felépíteni képes ország lehet, az állam hatékonysága pedig a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője - részletezte. Ezen felül a kormányfő az egységet emelte ki; mint mondta, az ország jelenlegi egységéből fakadóan szinte mozdíthatatlanul stabilnak tűnik a következő évekre a magyar politikai élet.
   
Orbán Viktor arra is kitért, hogy a kabinet a legegyértelműbben állást foglal a kirekesztéssel szemben, és nem tűr meg olyan politikát, amelynek középpontjában nem az emberi méltóság tiszteletben tartása áll. A politikai szélsőségesség, a kirekesztés és az antiszemitizmus megengedhetetlen, a kormány minden ilyen jelenséget "azonnal kritika alá vesz, megtámad, visszaszorít és megsemmisít" - jelentette ki.
   
A miniszterelnök szerint a kormány megalakulása óta eltelt három hónap után kijelenthető, hogy sikerült helyreállítani a jogállamiságot. Ennek lépései közé sorolta, hogy a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, megszüntették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát és a jogrendet az utcán. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: világossá tették, hogy semmilyen szerveződés sem bonthatja meg az állam demokratikus erőszakmonopóliumát.
       
Szólt a médiáról is, és kiemelte, hogy a médiahatóság élén hosszú ideig nem volt vezető, most viszont van. Nagy viták voltak és lesznek még, de a lényeg, hogy most van egy világos, törvényben szabályozott működési rend - mondta.

 A miniszterelnök úgy fogalmazott: "az eddiginél sokkal bátrabb, támadóbb jellegű, kezdeményezőbb külpolitikára van szükség". Orbán Viktor kijelentette: ennek a bátor és kezdeményező szemléletnek kell érvényesülnie a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokkor is. Rámutatott, hogy Magyarországnak érdeke volt a valutaalappal kötött megállapodás, ellenkező esetben a magyar gazdaság összeomlott volna. Hangsúlyozta azonban, hogy az egy kölcsönszerződés volt, nem gazdaságpolitikai együttműködés. Gazdaságpolitikai együttműködést az Európai Unióval kell kötnünk - emelte ki. Azt mondta, a kormány célja, hogy Magyarország legyen a térség legversenyképesebb gazdasága.
   
A miniszterelnök előadásának végén válaszolt a diplomaták kérdéseire. A külföldön tanuló és dolgozó magyar fiatalokkal kapcsolatban azt mondta: Magyarországnak vonzó helynek kell lennie, ahová van értelme hazajönni. Mint mondta, az ország ma nem ilyen, ezért mennek el a fiatalok, és csak akkor fognak visszatérni, ha azt érzik, hogy a szükséges változások megtörténtek.


Martonyi: Közép-Európa sikerrel vészelte át a gazdasági válságot

Bár fennállt a veszélye, hogy Közép-Európa szenvedi meg leginkább a gazdasági válságot, a térség sikerrel vészelte át az elmúlt éveket, az unió új tagállamainak együttműködése pedig nem gyengült, hanem éppen ellenkezőleg, erősödött a közelmúltban - emelte ki Martonyi János külügyminiszter a külképviselet-vezetők értekezletén. A miniszter azt mondta: a világsajtóban megjelenő hírekkel ellentétben a közép-európai országok között nemcsak konfliktusok vannak, hanem szoros együttműködés is. Ez az együttműködés a jövőben erőteljesebb, "tágabb és több irányú" lesz - tette hozzá. Hasonlóan fontos a transzatlanti kapcsolatrendszer is a tárcavezető szerint.
   
Az unióról szólva a külügyminiszter kijelentette: az EU versenyképességét csak úgy lehet növelni, ha a tagállamok közötti kohéziót erősítik, ehhez pedig minden lehetséges eszközt be kell vetni.
   
A külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, az elmúlt években ugyanis az a kép alakult ki az országról, hogy "az elveszített presztízs országa" jelentette ki a tárcavezető. Hozzáfűzte: a jövőben a nagykövetek teljesítményét többi között az alapján mérik, hogy a helyi sajtókban megjelenő "Magyarországot becsmérlő hírekre" miként reagálnak.

MTI