.jpg)
Az óriásira duzzadt adósságtól meg kell szabadítanunk az államot és a családokat - mondta a kormányfő, aki szerint az összesen 1100 milliárdos kiigazítás és többek között az áfaemelés nem megszorítás A fidesz.hu tudósítása szerint Orbán Viktor hangsúlyozta: tévútra vezetett az a felfogás, amely szerint a munka kérdéseiről csak a munkaadóknak és a munkavállalóknak van véleménye. A kormányfő ezért is üdvözli azt, hogy sikerült kiszélesíteni az egyeztetést, mivel a tanács tagjai között megtalálhatóak egyházak, civil szerveztek és a tudományos élet képviselői is. Érdemes mindenkit bevonni a konzultációba - jegyezte meg.
A tanács munkája a mindennapi életből induljon ki
A munkavállalók a saját bőrükön éreznek meg minden változást, akár jó, akár rossz irányba mennek a dolgok, az ő erejük és energiájuk nélkül az ország nem tud felemelkedni. A munkaadók nélkül az emberek szorgalma és tudása nem hasznosulhat, és nem lesz emberek munkájából kenyér és gazdasági eredmény. A tudomány emberei a napi vitáktól felemelkedve hosszabb távra tekintenek, ezért segíthetik a tisztánlátást – fejtette ki. Orbán Viktor meggyőződése szerint az egyházak képviselői is új értékeket hozhatnak az egyeztetésbe, hiszen ők értik meg a lélek oldaláról az ember és munka viszonyát. Gondoljunk csak arra, hogy milyen fontos ez, amikor több százezer embert szeretnénk visszavezetni a munkára alapozott élethez, olyanokat akik már a szüleiket sem látták dolgozni – fűzte hozzá. A kormányfő a civilek feladatát abban látja, hogy ők "földközelből" ismerik azokat a gondokat, amelyekkel mindannyiunknak meg kell küzdeni.
Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy a tanács munkája a mindennapi életből induljon ki, és a valóságos élet valóságos kérdéseire igyekezzen választ találni. Teli a padlás okosnak látszó, de valójában értéktelen papírokkal, a megoldásokat csak konzultációk révén fogunk találni - jegyezte meg. Nehéz időkben vettük át a kormányzást, de mindvégig hatalmas erőt jelentett az a segítség, amelyet közvetlenül az emberektől kaptunk a konzultációk révén - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: az NGTT-re is úgy tekint, mint a konzultáció egy újabb formájára.
A kormányfő beszédében kitért a válságra is. Bármerre tekintünk, aggasztó jeleket látunk magunk körül, de itt a magyar gazdaságban is. A tanácsnak ilyen időkben nagy a felelőssége – tette hozzá. Orbán Viktor szerint nagy kihívásokkal állunk szembe, de rossz lenne, ha ettől megbénulnánk. Az óriásira duzzadt adósságtól meg kel szabadítanunk az államot és a családokat, munkahelyeket kell biztosítanunk annak, aki képes dolgozni. Ez normális időkben is komoly feladat, de válságban többszörösen nagy erőpróba – fűzte hozzá. Vihar rázza meg azt az európai gazdasági rendszert, amelynek mi is részei vagyunk, fönnáll a komoly veszélye annak, hogy a 2008 októberi amerikai pénzügyi válság megismétlődik az eurózónában még az idén ősszel – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Fel kell venni a küzdelmet a válság ellen, de okosan kell harcolni
A görög válság megoldását jól láthatóan az európai vezetők elhalasztották. Nyilvánvaló, hogy az európai bankrendszer teljes feltőkésítésre szorul. Kína lassul, az Egyesült Államok kínlódik, az eurozóna a stagnálás felé tart - hangsúlyozta. Ebben a közegben kell a magyar gazdaság hajóját biztonságos vizekre kormányozni - tette hozzá.
| Orbán visszautasítja a "megszorítás" kifejezést Határozottan vissza kell utasítanom minden megszorításokra épülő politikát - jelentette ki a miniszterelnök, akinek a nemzetgazdasági minisztere az elmúlt hetekben 9 adóemelést - köztük áfaemelést is -, egy 100 milliárdos idei és egy 1000 milliárdos jövő évi kiigazítócsomagot jelentett be. Véleménye szerint a megszorítások lényege, hogy "pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra". Hozzátette: az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájának tragikomédiája, hogy állandó megszorításokról beszéltek, majd újabb megszorítások következtek. |
Fel kell venni a küzdelmet a válság ellen, de okosan kell harcolni - mutatott rá. Hozzáfűzte: nekünk azonban azért kell cselekednünk, hogy a válság végéig a lehető legkevesebb kárt szenvedjük el, és hogy kedvezőbb helyzetben legyen az ország, mint a válság előtt.
A kormányfő emlékeztetett, hogy a mostanihoz hasonló krízishelyzetek már korábban is voltak. Ilyenként említette azt, hogy a rendszerváltást követő másfél évben 1,5 millió munkahely szűnt meg, de felidézte az 1998-as válságot, amit Oroszország fizetésképtelensége idézett elő.
Ezzel összefüggésben a miniszterelnök kiemelte: a magyaroknak van válságkezelő képessége, hozzátéve: fel tudunk mutatni jó magyar példákat, melyek segítségével megtalálhatjuk a kivezető utat.
Orbán Viktor szavai szerint azonban egyedül nem tudjuk megoldani egész Európa válságát. „Nekünk magunkat kell minél jobb formába hozni, hogy a vihar utáni versenyben minél jobb pozícióból startoljunk” – fűzte hozzá.
Start: 200 vagy 300 ezer?
A kormány eredményeiről szólva a miniszterelnök rámutatott: csökken az állam és a családok adóssága, emelkednek a minimálbérek, de nem emelkednek a rezsiköltségek. Hozzátette: komoly esély van arra, hogy jövőre 200 ezer ember helyezkedhet el a Start-munkaprogram segítségével, és a válság parazitáit, azaz az uzsorásokat is sikerült kiiktatni Magyarországon. A Pintér Sándor a BM-ben tartott mai országos értekezleten előadásában kifejtette: a kormány célja az, hogy a 2012. évben 300.000 fő legyen nyolc órában foglalkoztatva a Startmunka programok keretében. A belügyminiszter ezt a kormányfő felszólalása előtt, még tegnap mondta a kormányzati kommunikációs portál beszámolója szerint. A 300 ezer új szám, korábban a 2012-es büdzsé bejelentésekor Matolcsy György is arról beszélt, hogy a programmal 200 ezer embert csatornázhatnak vissza a munka világába.
.jpg)
Minden pénzt, amit elköltünk előbb vagy utóbb meg kell keresni - emelte ki a kormányfő, hozzátéve: tekintettel arra, hogy az előző kormányok előre költötték el a pénzt, azt most utólag kell megkeresni.
Indul az NGTT
A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendelet szerint a jövőben a közigazgatási és igazságügyi miniszter „működteti a társadalmi párbeszéd makroszintű fórumát és gondoskodik a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal összefüggő, törvényben meghatározott feladatok ellátásáról" a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében.
Az Országgyűlés idén júliusban fogadta el az NGTT-ről szóló törvényt; a tanács az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel.
A jogszabály szerint a gazdasági és a munkavállalói oldal mellett tagjai tanácsnak a külön-külön törvény szerinti egyházak és civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is, valamint a tudomány képviselői is.
| A testület döntéseket nem hoz, csak konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. |
A törvény szerint a soros elnökség az oldalak három havonkénti rotációja szerint történik, először a gazdasági oldal adja a soros elnököt; az oldal első soros elnöke Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke lesz.
Korábban az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását a szakszervezetek visszalépésként értékelték: attól tartanak, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem lesz hatékony fórum a munkavállalói érdekek védelmére, ez pedig néhány érdekképviselet szerint súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke májusban kijelentette: az OÉT több mint húsz éven át volt letéteményese a munkabékének és a társadalmi békének, megszüntetésével a "kormány megalázta a magyar munkavállalókat, akikkel nem hajlandó tárgyalni, huszadrangúak a munkavállalók a kormány számára". Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke azt hangsúlyozta: "a kormány nem kíván a munka világával külön tárgyalásokat folytatni".
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az NGTT létrejöttét úgy értékelte: a munka világát érintő kérdésekről speciális egyeztetések szükségesek, és nem a konzultáció, hanem a megállapodás céljával zajló egyeztetések jellemzőek Európában.
A munkaadók is kritikusan ítélték meg az új érdekegyeztető rendszer kialakítására vonatkozó kormányzati bejelentést, amelyről velük csak informálisan egyeztettek.
Terítéken a minimálbér és az egészségügyi járulék
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szeptember 20-án azt közölte, hogy az NGTT-nek javaslatot tesz majd a minimálbér 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra emelésére. A versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz a kormány és az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse.
Ezek mellett a kabinet az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatti kompenzációba - és ha igen, milyen mértékben -, a kormány az NGTT egyeztetésein kívánja megvitatni - közölte még szeptemberben az NGM.
Privátbankár
A forint árfolyama gyengült péntek reggelre. 
