Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A Századvég közvélemény-kutatása szerint a múlt havi mélyponthoz képest valamelyest javult az MSZP megítélése, de még így is többségben van a kormányt negatívan megítélők tábora.
A Századvég és a Forsense 2008. február 2. és 15. között végzett közvélemény-kutatása szerint a választókorú népesség körében a múlt havi mélyponthoz képest valamelyest javult az MSZP megítélése, azonban a biztos szavazó pártot választók vonatkozásában növekedett a távolság a Fidesz-MPSZ és a nagyobbik kormányzópárt között. A kormány megítélése - hasonlóan az MSZP-hez - némiképp javult, de még így is túlnyomó többségben van a második Gyurcsány-kormányt mélyen negatívan megítélők tábora.
A Századvég és a Forsense legutóbbi közvélemény-kutatása a politikai aktivitás továbbra is meglehetősen alacsony szintjét mutatja. A megkérdezetteknek mindössze 57 százaléka biztos abban, hogy egy most vasárnap esedékes választáson elmenne szavazni (-4 százalékpont az elmúlt hónaphoz képest), és alig emelkedett azok aránya (46%, +2 százalékpont), akik a jelenlegi politikai palettán megtalálják, azt a pártot, amelyre leadnák voksukat.
Fontos adat, és valószínűleg a népszavazási kampány beindulásával van összefüggésben, hogy a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya immár megközelíti a kérdezettek negyedét. Az elmúlt két hónap során összesen 7 százalékponttal nőtt ez a csoport, míg a pártválasztásukban bizonytalanoké 8 százalékponttal csökkent (jelenleg 21% az arányuk). Ez a jelenség hasonló az előző két parlamenti választás előtt tapasztaltakhoz, amikor a kampány előrehaladtával párhuzamosan csökkent az állást foglalni képtelenek tábora, és növekedett a titkolózóké.
A múlt havi mélypont után valamelyest emelkedett az MSZP támogatottsága a teljes sokaságon belül, és jelenleg 13 százalékon áll, az elmozdulás azonban statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikánsnak (+2 százalékpont). A Fidesz támogatottsága megegyezik a múlt havi 26 százalékos értékkel. Az MDF továbbra is megelőzi az SZDSZ-t (3, illetve 2%), míg az összes többi párt támogatottsága együttesen 2 százalék.
A biztos szavazó pártválasztók esetében míg az MSZP támogatottsága nem változott (26%), addig a Fidesz esetében 3 százalékpontos emelkedés mutatkozott (64%). A részminta méretéből fakadóan azonban ebben az esetben sem nevezhetjük szignifikánsnak a változást. Annyi mindenesetre látható, hogy a biztos szavazók körének csökkenése inkább az amúgy is bizonytalan preferenciájú csoportokat érintette, míg a Fidesz táborát a legkevésbé. A jelenlegi állás szerint sem az MDF, sem az SZDSZ nem éri el az 5 százalékos küszöböt a biztos szavazó pártválasztók körében sem.
Menjen a kormány - maradjon a kormány 44:33
A kormány megítélése ugyan javult januárhoz képest, de továbbra is jelentős többségben vannak a mélyen negatív véleményt alkotók (60%, -6 százalékpont). Ezzel szemben az ellenzék munkájáról kialakult kép hasonló mértékű romlást mutat: a negatív véleménnyel bírók tábora egy hónap alatt 5 százalékponttal emelkedett, jelenleg 57 százalék.
A kormány és az ellenzék tevékenységének negatív megítélésében árnyalatnyi különbség mégis kimutatható: míg a kormány esetében 30 százalék azok aránya, akik egyértelműen rossz véleményt hangoztatnak (és ugyanekkora az "inkább negatívan" vélekedőké), addig az ellenzék esetében a határozottan rossz megítélés (19%) kisebbségben van az enyhébb negatív véleményt képviselők kategóriájával szemben (37%).
A mindkét oldallal elégedetlenek aránya jelenleg is magas (31 százalék). A kormánnyal elégedetlenek, de az ellenzékkel elégedettek köre 5 százalékponttal csökkent (26%). A kormánnyal elégedett, az ellenzékkel elégedetlen véleményt vallók tábora viszont 2 százalékponttal emelkedett (21%). A Fidesz szavazói továbbra is nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával (22%), mint az MSZP szimpatizánsai (15%). Itt azonban még egyszer érdemes utalni a két politikai tömb támogatói bázisának jelentős különbségére.
Összességében jelenleg is relatív többségben vannak a kormányváltást pártolók, azokkal szemben, akik szerint a kormánynak folytatni kellene a munkáját (44 ill. 33%). Ugyanakkor továbbra is kb. minden ötödik megkérdezett (23 %) nem tud, vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.
Érdekes, hogy míg a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kormány megítélése talán elmozdult a mélypontról, addig az ezzel kapcsolatos közhangulat épp ellentétes tendenciát mutat: immár 52 százalék azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók vannak többen (+8 százalékpont), míg a jelenlegi kormány megtartását kívánók többségét észlelők továbbra is a kérdezettek közel egyötödét teszik ki (19 %).
A két politikai oldal támogatottsága közti különbség csökkenéséről tanúskodik az a kérdés is, ahol öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP- vagy Fidesz-kormány, a jelenlegi vezetővel Gyurcsány Ferenccel, illetve Orbán Viktorral vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése).
Míg januárban 6 százalékponttal többen támogatták a Fidesz számára kedvezőbb két válasz valamelyikét az MSZP-opciókkal szemben, addig mára eltűnt a különbség, mindkét oldal támogatottsága 22-22 százalék. A változás egyértelműen annak köszönhető, hogy 21-ről 15 százalékra csökkent azok tábora, akik legszívesebben egy Orbán Viktor vezette Fideszt látnának hatalmon. Mindeközben az Orbán nélküli Fidesz-kormány támogatottsága nem változott (7%). A Fidesztől történő elpártolás azonban nem valamely másik párt támogatottságát növeli, hanem a jelenleg nem létező ötödik opcióét, nevezetesen egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erőt.
A magukat Fidesz-szavazónak mondók mindössze fele választja az öt lehetőség közül az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormányt, 18 százalék viszont egy Orbán nélküli Fideszt látna szívesebben kormányzati pozícióban, 21 százalék pedig a "harmadik erő" híve. Összehasonlításképp az MSZP szavazóinak kétharmada támogatja a Gyurcsány Ferenc által vezetett MSZP-kormány gondolatát, s a miniszterelnök általános népszerűtlensége ellenére is kisebb a támogatottsága körükben egy másik szocialista politikus által vezetett kormány gondolatának (7%), mint a Fidesz szavazói körében az Orbán nélküli kormányénak. Az is igaz ugyanakkor, hogy az MSZP-sek körében is erősen emelkedett a "harmadik erőt" pártolók aránya (11-ről 21%-ra), amit a teljes mintában ellensúlyoz az MSZP-kormányt támogatók arányának növekedése a pártválasztásukat eltitkolók körében.
Az elmúlt hónapokhoz képest csökkent az eltérés Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki alkalmasságát tekintve is. Januárban még 10 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a posztra a volt miniszterelnököt, míg jelenleg az eltérés csupán 4 százalékpont. A csökkenés kizárólag Orbán Viktor támogatottságának visszaesésére vezethető vissza, a Gyurcsány Ferencet alkalmasabbnak tartók aránya nem változott az elmúlt hónapban (27%).
Mindkét politikus 85 százalék körüli bizalmat élvez saját pártja hívei körében, ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok jelenleg is közel 10 százalékponttal nagyobb arányban tartják alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet, mint Orbán Viktort.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Századvég közvélemény-kutatása szerint a múlt havi mélyponthoz képest valamelyest javult az MSZP megítélése, de még így is többségben van a kormányt negatívan megítélők tábora. 
Márciusban hosszú idő után nőttek a német elektromos-digitális ágazat megrendelései. 
