A magyar társadalom többsége elégedett az EP-választás eredményével, a Jobbik jó szereplése viszont megosztja a magyar lakosságot
A magyar társadalom többsége elégedett a június 7-ei európai parlamenti (EP) választás eredményével, a Jobbik szereplésének megítélése azonban erősen megosztja a megkérdezetteket a Forsense és a Századvég közös kutatásának eredménye szerint.
A gyorsjelentést június 9-e és 18-a között, ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt telefonos megkérdezése alapján állították össze. A kutatás szerint az EP-választás eredményei a politikai preferenciák jelentős átrendeződését jelezték. A válaszadók 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak a választás előtt néhány nappal, vagy aznap döntötte el, melyik pártra adja voksát.
A Fidesz és az MSZP támogatóinak többsége azonban már egy éve eldöntötte,kire fog szavazni, míg a Jobbik szavazóinak nagy része az elmúlt hetekben döntött a párt mellett. Az LMP szimpatizánsai gyakran csak a választás napján döntöttek.
Az összes megkérdezett 59 százaléka inkább, vagy nagyon elégedett az EP-választás eredményével. A Fidesz-listára szavazók között 96 százalék ez az arány, a Jobbik-szavazók körében 94 százalék, míg az MSZP-sek esetében mindössze 19 százalék. Ez utóbbiak 79 százaléka inkább, vagy teljesen elégedetlen a választások kimenetelével.
A kutatás gyorsjelentése szerint a Jobbik szereplésének megítélése erősen megosztja a társadalmat. A megkérdezettek 46 százaléka szerint inkább jó Magyarország számára, hogy három Jobbik-képviselő is lesz az Európai Parlamentben, ezzel szemben 38 százalékuk úgy gondolja, ez inkább rossz az ország számára.
A Fidesz-szavazók többsége (56 százaléka) inkább kedvezőnek tartja a Jobbik EP-parlamenti jelenlétét, továbbá a nem szavazók, illetve a pártválasztásukat eltitkolók között is többen tartják inkább jó dolognak, mint ahányan rossznak.
A megkérdezettek 72 százaléka ugyanakkor egyetlen olyan üzenetet sem tudott említeni, amelyekkel a Jobbik megszólította a választókat. Két olyan téma volt, amit viszonylag sokan (10-10 százalék) említettek: a magyar gazdákat védő földtörvény ígérete, valamint a romakérdés.
FT: lépni kell!
A kelet-európai szélsőjobb szavazataránya az európai parlamenti választáson nem volt sokkal nagyobb, mint a jóval régebbi demokratikus hagyományokkal bíró Nyugat-Európában, a szélsőségre adott voksok jelentős aránya mégis nagyobb veszélyt jelent ebben a térségben, mint nyugaton - áll a Financial Times elemzésében.
A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy a lapok szalagcímekben emelték ki a Jobbik által az EP-választáson elért 14,7 százalékot, ám az osztrák Szabadságpárt is 13,1 százalékot, a bevándorlásellenes olasz Északi Liga pedig 9,6 százalékot kapott.
A írás ismerteti egy magyar zsidó asszony esetét. Az illető elmondta: a zsidó újév alkalmából ellátogatott az egyik budapesti zsinagógába, és az istentisztelet végén a templomot őrző rendőr figyelmeztette a gyülekezetet: ne hagyják el az épületet, mert a közelben masírozik a Magyar Gárda.
A Financial Times szerint azonban az antiszemitizmus általában nem a központi elem az európai szélsőségességen belül, bár "ott ólálkodik a politikai bozótosban, és néha előtör", ahogy a Jobbik honlapján nemrég megjelent "obszcén zsidóellenes kitételek" is mutatják. Az európai választást mindazonáltal összefüggéseibe kell helyezni: Magyarországon nem a Jobbik, hanem az ellenzéki jobbközép Fidesz nyert, példátlan, 56 százalékos szavazataránnyal. A szélsőségesek messze járnak az áttöréstől. Inkább arról van szó, hogy ők és a Fidesz is a kormánypárttól történt hatalmas mértékű elfordulásból húztak hasznot - írta a brit napilap, amely szerint a szocialistákat hozzá nem értéssel, korrupcióval és csalással vádolják.
Ezzel együtt is azonban vannak veszélyek. A szélsőséges erők által elért jelentős szavazatarány Kelet-Európában nagyobb társadalmi fenyegetést jelent, mint nyugaton. Azok a közintézmények ugyanis, amelyek a politikusok és politikai pártok ellenőrzésére hivatottak, gyengébbek, mint a nyugat-európaiak, a rendőrség, a bíróságok és a média általában jobban ki van téve a politikai és pénzügyi nyomásnak - áll a cikkben.
Az elemzés szerint a politikusok ezért büntetlenebbül cselekedhetnek, mint nyugaton, személyes és politikai ügyekben egyaránt. Ittas vezetés esetén például kibújhatnak a felelősségre vonás alól, de a gyűlöletbeszédet is megengedhetik maguknak. A Financial Times szerint Kelet-Európában a közvélemény is inkább elnézi a sértő nyelvezet használatát, mint nyugaton. Nagy-Britanniában széleskörű elítélésre számíthat bármely vezető politikus, aki nyilvánosan rasszista megjegyzést tesz, sőt még a magánbeszélgetésekben elejtett ilyen kommentárok is jogos büntetést vonnak maguk után. Kelet-Európában azonban a becsmérlő rasszista kijelentések gyakran észrevétlenek maradnak, hacsak a nyugati média fel nem kapja ezeket - írta a pénteki Financial Times.
A lap szerint a közép- és kelet-európaiak nem örökletesen előítéletesebbek, mint a nyugat-európaiak, csak nem volt elég idejük azoknak a rasszizmusellenes intézményeknek és eljárásoknak a kifejlesztéséhez, amelyek nyugaton is csak az 1960-as évek óta léteznek. A kommunizmus idején a vezetők deklarálták, hogy vége a kisebbségek megkülönböztetésének, anélkül, hogy valóban foglalkoztak volna a társadalmi reform kérdésével, az 1989 óta eltelt években pedig más ügyek kerültek előtérbe - áll az elemzésben.
A Financial Times szerint öt évvel az EU-csatlakozás után most már ideje nagyobb erőfeszítéseket tenni a közfelfogás megváltoztatására. Válság ide vagy oda, a Jobbik azt mutatja, hogy ezzel nem lehet tovább várni - fejeződik be az írás.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar társadalom többsége elégedett az EP-választás eredményével, a Jobbik jó szereplése viszont megosztja a magyar lakosságot .jpg)
.jpg)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
