Amint az várható volt, márciusban teljesült az éves hiányterv. Az NGM szerint a második negyedév végén az előirányzat 176%-a is összejöhet, amit majd a nyugdíjvagyon apaszthat le az év végére - tudtuk meg a szaktárca most közölt havi gyorsjelentéséből.

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. március végi hiánya 742,1 milliárd forintra teljesült, mely az éves előirányzat 108%-át jelenti. 2010-ben az államháztartás központi alrendszerének március végi deficitje 609,9 milliárd forint volt, mely az éves teljesítés 70,1%-a. 2010 márciusához képest - 259,3 milliárd forint - idén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 77 milliárd forinttal kedvezőbb lett - közölte a hivatalos kormányzati portálon havi jelentését a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A szakértők a magánnyugdíjpénztárakból átirányított közel 3000 milliárdos tétel miatt azonban így is szufficitet várnak az idei évre, a szaktárca a héten közölt elemzése szerint a GDP-arányosan 2%-os pluszt vár.




























Az államháztartás központi alrendszerének március havi hiánya 182,4 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a
központi költségvetés 157,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,1 milliárd forintos deficittel zártak.

Magyarázza a bizonyítványt a tárca

Az elemzők év elején még a 4-6%-os GDP-arányos államháztartási többletet sem tartották elképzelhetetlennek az idei évre, a kedélyeket most a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) igyekezett lehűteni. A nyugdíjkasszákból átterelt befizetések miatt idén az államháztartásban 4%-os többlet keletkezne, a szaktárca számításai szerint. Csakhogy, mint mondják, ezt egyedi tételek majd csökkenteni fogják. Nem titok, hogy a nyugdíjvagyon egy része a MÁV adósságának átvállalására fog elmenni, az NGM szerint a BKV és az állami vasút terheinek átvállalása összesen 1,3%-kal rontja majd az egyenleget. Új tétel, de a héten már szintén volt róla szó, hogy az állam kivált jó néhány PPP-projektet is, ami a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű csökkenést okoz. Az NGM által számolt 4%-os plusz tehát így olvad a felére.

A központi költségvetés 2011. évi hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák (egyes ágazatokat terhelő különadók, Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap bevételek együttesen mintegy 690 milliárd forintban a második félévben teljesülnek) - magyarázza a bizonyítványt a nemzetgazdasági tárca.

Másrészt az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat és a költségvetési törvény módosításának megtakarítási intézkedései (összesen 250,3 milliárd forint) is döntően csak az év hátralévő részében eredményeznek hiánycsökkenést - így az NGM.

Ha a március végi egyenleget (742,1 milliárdos deficit) a fenti tételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 507,1 milliárd forintra, a jelenlegi érték kb. 68%-ára csökken - legalább is a szaktárca szerint.
Bevételek és kiadások márciusban: több mint 100 milliárdos plusz tavalyhoz képest

A központi költségvetés március havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 93 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek magasabban - számol be a bevételi oldalról az NGM. A kiadásokat tekintve a központi költségvetés márciusban 22 milliárdot spórolt az előző évhez képest.

Kamatok

A kamatkiadások 2011 márciusában 53,5 milliárd forintot tettek ki, 14,1 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 4,9 milliárd forintos szintet érték el, 10,4 milliárd forinttal maradva el az előző évitől. A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta most is az eltérést.

TB-alapok

Orbán: visszajöttünk a szakadék széléről

A nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 márciusában tartalmazzák a magánnyugdíj-pénztári tagdíj helyetti járulékfizetés megvalósulását.

Ezen túl, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 márciusában e támogatások már teljesen megszüntetésre kerültek. A kieső támogatást elsősorban a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.

Hiánypótlás: hogy alakul az éves előirányzat?

Már a februári adatokból is sejteni lehetett, hogy a mostani adatközlés az éves előirányzat túllépéséről fog szólni - így a mostani 108%-os "teljesítés" nem jelent meglepetést. Érdemes azonban megnézni, hogyan számol az NGM az idei évre. A tárca továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az idei hiány tartható lesz, és a negyedik negyedév végén az előirányzat 100%-ra csillapodik majd a hiány. Jó, ha előre felkészülünk, az előirányzathoz mért kiesés a mostaninál jóval nagyobb szinteket is el fog érni.



Az NGM várakozásai szerint a második negyedév végére a mostani 108%-ról a mutató egészen 176,1%-ig fog felkúszni, és csak ezután következik majd be a trendforduló. A harmadik negyedév végén így az előirányzat 144%-án áll majd a hiány, és év végén eléri majd a 100%-ot, vagyis teljesülhet a cél. A szaktárca által közölt prognózis a várható adatoknál azonban nem számolt a kiadási oldalon a MÁV- és a BKV adósságának átvállalásából eredő terhekkel, valamint a PPP-programok kiváltásához szükséges kiadásokkal sem. A két nagy közcég tartozásainak átvállalása része ugyan a Széll Kálmán Tervnek, és azt a nyugdíjforintokból fedezik majd, de jelenleg a költségvetésben nyomát sem lelni a majd 380 milliárdos kiadásnak.

Privátbankár - Zsiborás Gergő