Oszkó: a következő kormánynak sem lesz könnyebb

„A válság idején elvégeztük a nehéz házi feladatot, amelyet a régió országinak majd a konjunktúra időszakában kell megtenniük, ez önmagában is javítja versenyképességünket” – hangsúlyozta Oszkó Péter pénzügyminiszter a CEU Business School budapesti konferenciáján - tudtuk meg a szervezők szerkesztőségünknek küldött sajtóközleményéből.

„Nem szeretném azt az érzetet kelteni, hogy jött egy szakértői csapat és elfújta a válságot” – kezdte a világgazdaságot és Magyarországot sújtó válság összevetését Oszkó Péter. Egy olyan nyitott gazdaságban, amelynek a saját vállalati szférája komoly hatékonyság és versenyképességi problémával küzd, hiba a belső fogyasztásra alapozott növekedés útját választani, mert ez importfogyasztásra ösztönöz, fizetési mérleghiányt okoz – értékelte a több cikluson átívelő gazdaságpolitikai hibákat a válsághoz vezető út elemzése során. Oszkó szerint 2001-ben még jól tartható növekedési modellt mondhattunk magunkénak, amely a régióban is kiemelkedő volt.

A válság felülírta a magyar politikai gyakorlatot?

Nézze meg választási rovatunkat és értékelje Ön is a miniszterelnök-jelölteket!

A 2000-es évek azonban új kormányzati irányt hoztak: a belső fogyasztásra alapozott növekedést választotta a politika, melynek hatására megnőtt a fogyasztás és a lakossági hitelfelvétel. Ezt csak tetézte a 2002-es kormányváltást követő béremelés a közszférában. Mindössze 4%-os növekedés, csökkent versenyképesség, növekvő államadósság, magasan tartott alapkamat, drága finanszírozás, drága munkaerő – sorolta a gazdaságpolitikai problémákat a szakértő. Eközben a régióban – itt elsősorban Szlovákiát hozta fel példaként – nem volt ritka a kétszámjegyű növekedés az exportkonjunktúrára alapozott, kkv-szektort is versenyképességre ösztönző gazdaságpolitika és a strukturális reformok hatására.


Oszkó Péter szerint 2006-ra a politikai döntéshozók már kellő belátással bírtak, azonban a legkevesebb politikai kockázattal járó rendszerekhez nyúltak hozzá. A költségvetési lyukakat betömni hivatott adóemeléssel azonban nőtt az adócentralizáció, tovább csökkent a versenyképesség. Az olcsó devizahitelek miatt az eladósodás sem állt meg: a magánszférában folytatódott, nem az államháztartás, hanem a bankok finanszírozták külső forrásból. Az importfogyasztás tovább rontotta a folyó fizetési mérleg hiányát: 2008-ban egy versenyképességében, jövedelemtermelő képességében sérült, jelentős államadóssággal bíró, és a magánszektorban is eladósodott országot talált meg a válság.

A munka ára

Egy valamiben élen járunk? „Az államháztartás átalakítása során mi most hajtjuk végre azt a korrekciót, amelyet a régióban másoknak is végre kell majd hajtani. A válságot követő konjunktúrából jól jöhetünk ki, mert mi elvégezzük azt a nehéz házi feladatot, a többieknek majd azzal kell kezdenie a fellendülés időszakát” – véli Oszkó.

Oszkó szerint akkora pofont kapott a válsággal az ország, hogy olyan, a rövid távú politikai népszerűséget félre tévő lépésekre volt szükség, mint a családtámogatás, a nyugdíjrendszer átalakítása, illetve a „választási költségvetés” 1994 óta élő gyakorlatának félrerakására.

Az államadósságot csökkentő, a belső fogyasztást kontroll alatt tartó, az exportot támogató politika eredményei az idei számokban már körvonalazódnak a pénzügyminiszter szerint, azonban a közhangulatot mégis a foglalkoztatás kérdései határozzák meg. Oszkó szerint a kívánatos irány, hogy váljon olcsóbbá a munkaerő, így ne a leépítés legyen az egyetlen út a vállalkozók előtt. A magyar munkanélküliség Európa átlagát éri el, az EU átlagát jóval meghaladó visszaesés mellett – ez kedvező jel a strukturális döntéseket illetően. Oszkó arra a kérdésre, hogy mi a magyar növekedés akadálya, mégis egyértelműen a foglalkoztatást jelölte meg. Szerinte az elmúlt tíz év politikája nem hatott kedvezően az aktívak és inaktívak arányára, amely óriási versenyképességi hátrányt jelent.

Kitekintés Az ING Investment Management (ING IM) globális vagyonkezelő szerint a világgazdaság egyértelműen a fenntartható „gyógyulás” útján jár, még akkor is, ha időnként a kifáradás bizonyos jelei mutatkoznak. Egyes államok adósságproblémái, valamint a kormányok fiskális és monetáris szigorításainak köszönhetően csökkent a befektetők kockázati étvágya februárban.

„Idősebbek, kisgyerekesek, illetve a képzettség, hosszú ideje munkatapasztalat nélküli tömegek” – sorolta fel a legsérülékenyebb csoportokat a pénzügyminiszter. Ha a munkaerőpiac keresne is többletfoglalkoztatást, hiába, ha a képzetlen tömegek, a strukturális válság miatt nem talál.

„Nem kerülhető el a precíz, műtéti pontosságú állami beavatkozás a munkaerőpiac strukturális problémáinak orvoslására” – véli, ezért 100 milliárd forintnál is többet költenek az „Út a munkába” programra a szükséges képzettség és munkatapasztalat biztosítása érdekében. Csökkenteni kell a foglalkoztatás terheit, mert a lehető leginkább versenyképtelen kombináció, hogy magas újraelosztás mellett a munkát adóztatjuk meg leginkább. Oszkó úgy véli az egyensúly javulása önmagában is jó hatással lesz a munkaerőpiacra is, hiszen a költségvetési egyensúly maga is versenyképességi tényező.

Oszkó Péter hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, nehéz dolga lesz a következő kormánynak is. Ugyan nem lesz gazdaságilag a maihoz hasonló mértékben visszahúzó tényező a válság, de ez az emberek válságtudatát is csökkenti, irreális elvárásokat is megfogalmazva a politikával szemben, amely egy négy éves ciklus tekintetében komolyabb felelősséggel jár a választók irányába, mint egy rövid távú válságkezelő program.

Oszkó továbbra is bízik a hiánycél teljesítésében

A hét kérdése: Önnek mi lenne az első lépése kormányfőként? Szavazzon!

A konferencia előtt a pénzügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy az idei első négy havi hiány az egész évre tervezett szint 75%-a felett lehet valamivel. Oszkó Péter ezzel a Fidesz állításait cáfolta, az ellenzéki párt szerint ugyanis április végén ez a szint elérheti a 100%-ot, vagyis biztosan nem teljesülhet a PM és kormány által várt hiányszint. Oszkó Péter hozzátette, hogy a magyar költségvetés sajátos szerkezete miatt a kiadások sokszor előbb jelentkeznek mint a bevételek, például a társasági adó, vagy a helyi iparűzési adó. Emlékeztetett, hogy 2009-ben is 62 százalékos első negyedéves hiánnyal sikerült tartani az éves hiányt.

A következő kormánytól függ, hogy milyen szigorral akar gazdálkodni és mekkora hiányt akar tartani - reagált Oszkó Péter arra, hogy a Fidesz szerint az idénre tervezett 3,8 százalékos hiány akár meg is duplázódhat. Hozzáfűzte: 2009-hez hasonlóan idén is "vannak tized százalékos feszültségek a hiánycélban", ám tavaly fegyelmezett gazdálkodással ezt kontrollálni lehetett. A pénzügyminiszter szerint hiba lenne, ha a következő kormány "elengedné" a most meghatározott hiánycélt.

A választók nem megszorításokra adnak felhatalmazást - de forrásra szükség lesz

Tölgyessy Péter nem osztotta Oszkó Péter véleményét a következő kormánynak átadott örökséggel kapcsolatban. „Hihetetlen nehéz döntések várnak a következő kormányra, nem tudni, hogy meghozza-e” – utalt a jövőre az alkotmányjogász. Soha nem látott mennyiségű jobboldali szimbolikus politika vár ránk, mert ezzel lehet kompenzálni a gazdasági sikereket és a súlyos döntéseket. A Fidesz nemcsak azért nem mond konkrétumokat, mert jelen helyzetben kommunikációs szempontból nem tanácsos, hanem mert nem is döntött még számos kérdésben. Tölgyessy szerint teljesítési politikát folytat majd az ország, „az új kormány nem fog fityiszt mutatni a Valutaalapnak, az EU-nak”. „3 millió választót kívánja, hogy mindent máshogy tegyenek, mint a Bajnai-kormány, és ez óriási terhet jelent” – fogalmazott Tölgyessy. Hihetetlen várakozások fűződnek Orbán Viktorhoz, de képtelenség nagyobb áldozatok nélkül elkezdeni a kormányzást. A Fidesz problémája, hogy 8 évig tartotta fenn azt a narratívát, hogy a baloldal felelős mindenért, és csak 8 hete mondja, hogy nehéz lesz.

„Rengeteg feszültséggel tudja csak majd véghezvinni a döntéseit, a szükséges források előteremtését a kormány, mert a választók nem adnak felhatalmazást a további megszorításokra” – mondta el Tölgyessy Péter a CEU budapesti konferenciáján a pénzügyminiszter felszólalása után.

„Lassan vége a selejtezőnek, kezdődnek a döntők” – kezdte előadását Tölgyessy Péter politikai elemző, utalva az ajánlószelvények közelgő leadási határidejére. Az alkotmányjogász szerint ahhoz nem fér kétség, hogy az áprilisi választásokon a Fidesz be fogja söpörni az egyéni mandátumok többségét, az azonban kérdéses, hogy mekkora lesz a győzelem. A kutatások kimutatják ugyan a kétharmados Fidesz-többség esélyét, de „a magyar választónak száz éves tapasztalata van arra nézve, hogy hogyan kell eltűntetni a véleményét”. Érdekességként tette hozzá, hogy az MSZP politikája – „szavazz az MSZP-re, hogy elkerüld a Fidesz 2/3-ot” – éppen a jelentős kormánypárti többséget segíti elő, mert minél kevesebb párt jut be, annál kevesebb szavazat is elegendő a győztes túlnyeréséhez. A kutatások nem kezelik ráadásul a jelölti és pártszimpátia megosztását sem, márpedig 4-600 ezer Fidesz szavazó is X-elhet Fidesz-Jobbik kombinációra áprilisban.

Hogyan kampányolnak a pártok?

A pártkampányokat elemezve elmondta, hogy a legérdekesebb folyamatok a politikai szélen, illetve a kispártok világában zajlanak, „biztosan évekig jönnek majd külföldről elemezni a világviszonylatban is páratlan Jobbik-jelenséget”. A szélsőjobboldali párt történetével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom milyen széles rétegeiben sikerült társadalmi támogatottságot felmutatnia. A budai zöldövezetek hagyományosan jobboldali világán túl a gazdaságilag sikeres, korábban liberális fellegvárnak is elkönyvelt Nyugat-Magyarországon, és a súlyosan elmaradott észak-keleten is. Ez leginkább annak a súlyos kiábrándultságnak köszönhető, amely a választókban az elmúlt húsz évvel kapcsolatban él. Tölgyessy a nyugat-európai mintáktól eltérően a jobboldali erő tartós fennmaradásával számol, olyan nagymértékű a rendszerellenesség a magyar társadalomban, hogy ma az MSZP-t  többen tartják szélsőségesnek, mint a Jobbikot.

Az MDF kapcsán arra hívta fel a figyelmet az elemző, hogy hatalmas ellentét feszül a párt hagyományai, régi tagsága és az általa felvállalt új politikai irány között. Tölgyessy szerint a párt olyan, amilyennek a politológusok pozícionálják: korábban azt tanácsolhatták Dávid Ibolyának, hogy legyen a magyar Margaret Thatcher, ma pedig, hogy nyomuljon be az MSZP által elhagyott politikai térbe – az MSZP ugyanis a kampány során felhagyott a reformpolitizálással, és visszatért régi baloldali bázisához. Az elemző szerint, ha valaki vállalkozásként képzeli el a politikát, akkor ez jó választás, mert 15% szavazót biztosan talál itt, de ez ütközik a párt hagyományaival, és ebből súlyos konfliktusaik vannak.

Ugyanígy hitelességi problémát támaszt a párt kampányában a „bokrosizmus” jelensége: a miniszterelnök-jelölt köré épített legenda, mítosz azt sugallja, hogy „felülről képes boldogítani”, nyugatosítani az országot, ez azonban intenzív nemzeti tagadó választ szülhet – ez a „köztes Európa” régi problémája.

Az LMP kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy erre az egyébként az önszerveződés terén hihetetlen eredményeket felmutató posztmodern pártra elviekben nem biztos, hogy lenne kereslet a hazai politikai palettán, de olyan sokan keresik a pártjukat, hogy ez akár még komoly meglepetéseket okozhat.

A Fidesz számára lenne katasztrófa az MSZP eltűnése?

A szocialisták legnagyobb hibájának azt rótta fel az elemző, hogy a megújulás helyett mindig a hatalmat választották, abban azonban a baloldali értelmiség is hibás, hogy Orbán Viktor és a Fidesz démonizálásával a politikában természetes váltógazdálkodás ellen érvelt évekig. Az MSZP elhibázott káderpolitikája sem engedte, hogy új, hiteles vezetők termelődjenek ki, ez vezetett oda, hogy például a beszámolók szerint Hagyó Miklós „mikszáthi eszközökkel” irányíthatta például a fővárost. Az elemző szerint azonban éppen a Fideszre nézve katasztrófa volna, ha hosszú időre eltűnne az MSZP a magyar politikai palettáról, hiszen az egész mai Fidesz logikája az anti-MSZP politikára épül.

"Ne az államtól várjuk a megoldást!" 
Nyugdíj: "a felosztó-kirovó rendszer pilótajáték"
Befektetések: nehéz évre számíthatunk
Bajnai jó, de a Fidesz jobb lenne a cégeknek
Bajnai megtartja 12 forintját


Zsiborás Gergő

MTI, Privátbankár