
A Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet offenzívája a termelést és a magyar tradíciókat veszélyezteti - tette hozzá. Az állatokat kíméletes módon, az állatjóléti szempontok maximális figyelembevételével tömik - mondta Horn Péter akadémikus, szakértő.
A CIB kicsontozta a csirkegyárat? |
Az MTI kérdésére válaszolva Takács László, a BTT igazgatója elmondta: Magyarországon a baromfiágazat éves árbevétele mintegy 250 milliárd forintra tehető. Ebből mintegy 25 milliárd forint származik a kacsa- és libamájkivitelből. További, mintegy ötmilliárd forint a belföldön elfogyasztott kacsa- és libamáj árbevétele.
Bárány László annak a véleményének adott hangot, hogy a Négy Mancs állatvédő szervezet által kezdeményezett magyarországi kampány kifejezetten a magyar termelők és feldolgozók tönkretételére irányult. Ezt mutatja szerinte az is, hogy a feketelistára került mintegy 20 magyar feldolgozó közül csak hatban folyik tényleges liba- és kacsamáj-előállítás.
A törvény szigora védje a libákat, kacsákat
Francia mintára törvényi szabályozással kellene deklarálni, hogy a magyar liba- és kacsatömés tradicionális tevékenység, része a hazai kultúrának - állítják magyar piaci szereplők a Világgazdaság csütörtöki száma szerint.
A piaci szereplők ezzel kívánnak reagálni az állatvédő szervezetek közelmúltbeli támadásaira, amelyek nyomán a magyar termékek részben kiszorultak a nyugat-európai piacról. A szegmens szereplői mintegy 30 milliárd forint értékű liba- és kacsamájat értékesítenek évente. Az Európai Unióban jelenleg nincsenek egységes előírások a libatömésre - ismerteti a gazdasági napilap.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy a szabályozási változtatásokhoz már megkezdődtek a jogi előkészületek. A törvényi védettséget francia mintára teremtenék meg: az ottani mezőgazdasági alaptörvény kimondja, hogy a libamájtermelés - megfelelő technológia alkalmazása mellett - hagyományos tevékenység és a nemzeti gasztronómia fontos alkotóeleme.
Előzmény:
Hungerit: az állatvédők miatt 200 dolgozót küldenek el
MTI