Míg 2007-ben összesen 20 milliárd forint pályázati forráshoz juthattak a hazai kkv-k, addig 2008-ban az összeg már 30 milliárd fölé emelkedett.
A közlemény szerint a sikeres GVOP pályázatokhoz képest az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kiírt forrás mértéke a felfokozott várakozások miatt bizonyos mértékű csalódást keltett. Ehhez hozzájárult az is, hogy a 2007 során nagy érdeklődéssel várt eredményeket csak 2007. második felétől, illetve a nagyobb összegű támogatások esetében csak október végén hirdették ki.
A GVOP-s tapasztalatokhoz képest kevesebb pályázat nyert, ugyanakkor a 2008. évi növekedésnek köszönhetően a kis- és középvállalkozások által elnyert technológiai fejlesztést célzó forrás a 2004 és 2006 közötti átlagnál magasabb összeget ért el - áll a közleményben. Összességében az ÚMFT vállalkozások technológiai fejlesztését célzó kiírásaiban a nyertesek 95%-a volt kkv, akik a szétosztott támogatások összegének csaknem háromnegyedét nyerték el 2007-ben és 2008-ban - emelte ki Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletágigazgatója.
| A 2007. év elején megjelentetett pályázati kiírások közül a kizárólag hazai kis- és középvállalkozások által igénybe vehető támogatások keretösszege 18,3 milliárd forint volt. A hazai kis- és középvállalkozások láthatóan nem használták ki a rendelkezésre álló keretet, összesen ugyanis csak 13,3 milliárd forint került szétosztásra. |
Megállapítható tehát, hogy a 2007. évben a hazai kis- és középvállalkozások közül a korábbi évekhez és a várakozásokhoz képest jelentősen kevesebben szereztek forrást, a korábbi 2-3000 nyertes vállalkozás helyett csak mintegy 1300 KKV jutott támogatáshoz. Ugyanakkor a kkv-k által megszerzett források összege 20 milliárd forint körül alakult, ami megfelelt a GVOP keretében megszerzett források szintjének, továbbá az is tény, hogy az előző években elnyert GVOP támogatásokkal kapcsolatos kifizetések jelentős része is erre az időszakra esett, a támogatások kifizetésében korábban tapasztalt hosszú csúszások érdemben csökkentek, ezért a 2004 és 2006 között támogatást elnyert vállalkozások pénzügyi helyzete újabb források megszerzése nélkül is javulhatott - hívjék fel rá a figyelmet.
A közlemény szerint a kis- és középvállalkozások szempontjából 2008-ban jelentős változások történtek. Egyrészt a kiírások keretösszegeiben jelentős átcsoportosítás történt a kizárólag hazai kkv-k által igénybe vehető támogatások javára. Másrészt a kiírások feltételrendszere is kedvezően módosult, a támogatási intenzitás emelkedése mellett jelentősen növekedett a maximálisan igénybe vehető támogatási összeg. A korábbi szigorú pályázati feltételeken szintén jelentősen enyhítettek, így például csökkent a minimális árbevétel növekedési követelmény, amelyet nem három, hanem csak két éven keresztül kell teljesíteni.
A kifejezetten KKV-k számára 2008. évben elérhető beruházási és technológiafejlesztési támogatások keretösszege 2007-hez képest több mint kétszeresére emelkedett, és 38,7 milliárd forintot ért el. A keretösszegek változása mellett az érdeklődés is jelentősen megnőtt a hazai kis- és középvállalkozások részéről: a megítélt támogatás összeg eléri a 30,7 milliárd forintot. Ezzel szemben a multinacionális cégek és nagyvállalatok által is igénybe vehető pályázati kiírásokban elnyert támogatási összeg közel a felére, a 2007. évi 23,9 milliárd forintról 12,3 milliárd forintra csökkent.
Könnyítik a feltételeket
A kormány továbbfejleszti a már korábban bejelentett, hatásában 800 milliárd forintos kis- és középvállalkozás (kkv) támogatási csomagot - mondta Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti parlamenti bizottság ülésén.
Elmondta, hogy a tervek szerint tovább könnyítik a vállalkozásokkal szemben megfogalmazott növekedési és árbevételi feltételeket, a támogatási intenzitást 50 százalék, vagy afölötti mértékre emelnék. Megjegyezte, hogy 50 százalék feletti támogatás esetén a kkv-knak is közbeszerzési eljárást kellene lefolytatniuk.
Az államtitkár elmondta, hogy az eddig bejelentett támogatási csomag elsősorban uniós források felhasználásából adódó mikrohitelezés, állami garancia, kezességvállalás, kockázati tőkeprogram, technológiai fejlesztés, továbbá refinanszírozási hitel, amely 265 milliárd forint pénzügyi eszköz, de ennek hatása adja ki a 800 milliárd forintot. A csomagnak továbbfejlesztésével a cél a hitelhez jutás könnyítése, a kamatterhek mérséklése, aminek várható hatása 1000 milliárd forint lehet.
Példaként említette, hogy kamatplafont kívánnak megszabni az uniós forrásokhoz kapcsolódó hitelek esetében, amely a jegybanki alapkamathoz közelebb állna a piaci kamattal szemben.
Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), a bizottság elnöke szerint nem látszik, hogy milyen háttérszámítások vannak a támogatási csomag mögött. Úgy értékelte, hogy a 2007-2008. évi Jeremie-programban bejelentett források felhasználása is elmarad a várakozásoktól, illetve a kormány eddigi kkv-támogatási csomagja nem jelent azonnali többletforrást a gazdaságnak, a kockázati tőkeprogram is csak jövőre indul.
Tardos János a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) képviseletében úgy vélekedett, hogy félrevezető volt a vállalkozástámogatási csomag kommunikációja, mert a vállalkozások nem hatásában, hanem konkrét összegben értették a 800 milliárd forint támogatást. Fontosnak nevezte, hogy a kockázati tőkeprogram minél előbb beinduljon, mert az a közepes cégeknek is segítséget jelentene.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő szerint fontos lenne a gazdaság, a vállalkozások támogatásához az operatív programok közötti átcsoportosítás is, amelyről információja szerint Brüsszelben már egyeztet a magyar kormány.
KKV: kedvezményes hitelekkel a válság ellen
Ráncfelvarrás után: megújult a mikrohitel
Eltűnt több száz nyertes pályázó
Törvénycsomaggal segítenék a kkv-szektort
Rejtély, honnan van pénze a cégeknek
Privátbankár
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
