A döntést egyhangúlag hozta meg az MT, melynek magyarázatában Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta: a gazdaságot érő költségsokkok miatt rövid távon az infláció számottevően meghaladja a kitűzött célt, jövő év végére azonban további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet a pénzromlás üteme.
"A laza munkaerőpiaci kondíciók lehetővé teszik, hogy a vállalatok áremelés helyett visszafogott bérezéssel állítsák helyre profitabilitásukat. Az elmúlt időszak kamatemelései is mérsékelhetik a költségsokkok esetleges másodkörös inflációs hatásait" - tette hozzá.
A gazdasági növekedés fő forrása továbbra is a külső kereslet lehet, amihez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel. - derült ki a sajtótájékoztatón. A magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése átmeneti, a személyi jövedelemadó-kiengedés tartós élénkítő hatással járhat - fogalmazott a jegybank elnöke.
A döntés magyarázatában elhangzott: a vállalati beruházások fellendülését gátolják a gazdaság jelentős kihasználatlan kapacításai és a bizonytalan növekedési kilátások. Ezen túlmenően a szigorú hitelkörnyezet és a különadók miatt nehezebben tervezhető üzleti környezet is fékezi.
Magyarország kockázati megítélése javult az elmúlt időszakban, ami köszönhető a Széll Kálmán Terv kiigazításának és a régiós országok pénzügyi eszközei iránt megnövekedett nemzetközi befektetői kereslettel egyaránt - hangsúlyozta Simor András. Hozzátette még, hogy ennek a tartósságát nehéz megítélni, többek között függ az eurózóna perifériáján esetlegesen bekövetkező rosszabbodástól is.
Arra a kérdésre, hogy milyen az együttműködés a Tanács új és régi tagjai között, azt mondta Simor: az ismerkedés fázisában vannak, egyelőre harmonikus az együttműködés, de hosszabb idő kell, hogy megismerjék egymást.
Privátbankár - Acsai N. Ferenc