Pénzhiány miatt zöldülnek a börtönök

Egyre több a napelem, a szélturbina és a komposztálóberendezés az Egyesült Államok börtöneiben - az ökológiai változások az elítéltekre is jó hatással vannak.

A kaliforniai Ironwood állami börtön területén például 6200 napelempanel termeli az energiát, amely a börtönön kívül még 4100 otthon villamosenergia-szükségletét fedezi. Az észak-karolinai állami büntetés-végrehajtási intézményekben vegyszermentes tisztítószereket és növényi alapú tintát használnak. Indiana államban konyhai hulladékkal működő berendezés szolgáltatja a meleg vizet minden börtönben, az egyik fegyházban pedig nemrég szélturbinát állítottak üzembe. Oregon összes börtönében napenergiára vagy geotermikus energiára állították át a fűtést és a melegvízrendszert.
   
A fejlesztéseket nem a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség, hanem a pénzhiány ösztönzi. Az Egyesült Államokban tartják rács mögött a legtöbb bűnözőt a világon. 2000 és 2008 között 1,3 millióról 76 százalékkal 2,3 millióra emelkedett az elítéltek száma, a fegyházak és börtönök száma pedig 1668-ról 1821-re emelkedett. A több mint kétmillió elítélt eltartása és felügyelete 2007-ben már 49 milliárd dollárt (10 ezer milliárd forint) emésztett fel.
   
Az egyre vékonyabban csordogáló állami pénzforrásból gazdálkodó börtönök számára a legfőbb szempont a takarékosság. Több szövetségi államban a büntetés-végrehajtási szabályokon is lazítanak: Rhode Island törvényhozása például kiterjesztette az idő előtt szabadon engedhető rabok körét. Ezzel 8 milliárd dollárt takarítanak meg 5 év alatt. Kentuckyban 180 napot otthon tölthetnek le büntetésükből egyes nem erőszakos és nem szexuális típusú bűncselekményekért elítélt börtönlakók.
   
Máshol az olcsó és fenntartható börtönüzemeltetésre koncentrálnak. Ilyen hely a Washington állami Cedar Creek fegyintézet, amelynek biofarmján évente 3,6 tonna zöldséget termelnek. A trágya jó része a komposztált ételmaradék, és még a kitaposott, szakadt fegyenclábbeliket is újrafelhasználják. A komposztfelelős Robert Knowles, aki halálra gázolt egy szolgálatot teljesítő rendőrt, és elmenekült a helyszínről. 13 évet kapott. "Jó itt kint a szabadban" - mondta a komposztálóládák körül sürgő-forgó 42 éves elítélt. "Megbíznak bennem, nincs is őr a környéken. Szeretek ezzel foglalkozni. A mamámnak szép kertje volt és most nekem is van egy."
   
A humánökológia eszméje szinte megfertőzte a börtönlakókat. A 400 elítélt többsége beállt dolgozni, napi 6-8 órát töltenek a farmon, és egyikük még egy doktori programra is beiratkozott szabadulása után. Kutatási témája a mohatermesztés. A farmon egy apró bioméhészetet is berendeztek.
   
Tudományos bizonyíték ugyan nincs arra, hogy a környezetvédelmi programok vagy a biokertészkedés segít az elítélteknek megjavulni, "de a dolog láthatóan működik" - mondta Nalini Nadkarni, a doktorandusz volt elítélt tanulmányának társszerzője, az Evergreen State College munkatársa. "Az ilyesmi inspirálja az elítélteket, és már nem csak arról beszélgetnek egymás között, hogy kinek mennyi van még hátra a büntetésből."

Rács mögött azért dübörög a gazdaság
A puskázástól az adócsalásig: átverés az élet?

MTI