Még akkor is felülünk a híresztelésnek, ha az épp totálisan ellentmond annak, amit a saját szemünkkel látunk - állítja egy friss tanulmány
A héten publikált új tanulmány szerint ugyanakkor sokan annyira hisznek a pletykák állításaiban, hogy még akkor is igaznak vélik a mendemondát, amikor saját tapasztalataik, illetve megfigyeléseik azoknak ellentmondanak.
A pletyka igen erős manipulatív képességgel rendelkezik, amit a szélhámosok mások, vagy éppen saját maguk hírnevének megváltoztatására használhatnak fel - írták a kutatás szerzői. Ez pedig arra utal, hogy az emberek döntéseiket pletykákra, híresztelésekre és szóbeszédre szokták alapozni.
| Régebbi kutatások úgy találták, hogy a másokról szóló szaftos kis történetek több célt is szolgálnak. Ilyen cél lehet például a társadalmi kapcsolatok erősítése, társadalmi normák terjesztése, vagy éppen az, hogy segítsünk másoknak elkerülni a hűtlen, esetleg más okból veszélyes partnereket. |
A kutatásban 126 egyetemista segített. A hallgatók egy játékban vettek részt, mely során számítógépen keresztül mindegyikük egy másik diákkal volt összeköttetésben. A játék során mindenkinek azt kellett eldöntenie, hogy ad-e tőkéjéből újdonsült partnerének. Minden egyes átpasszolt 1,25 euróval ugyanis a kedvezményezett 2 euróhoz jutott. Az alapfeltevés szerint így (mások adományai révén) a későbbi fordulókban kifizetődik a nagyvonalúság: a játékban megérte ugyanis pénzt kapni.
Néhány fordulót követően a diákok párt cseréltek és megismerhették új partnerük játékbeli múltját, azaz hogy társuk hányszor nyúlt a zsebébe, vagy éppen tagadta meg az adakozást. A tapasztalatok szerint a diákok jellemzően annak adtak pénzt, akik korábban inkább adakozókedvűek voltak.
Ezután mindenkinek egy rövid pletykát kellett korábbi partnereiről írnia. Az eredmény nem maradt el: a diákok - ezúttal a tényleges játékmúlt ismerete nélkül - inkább annak nyújtottak anyagi segítséget, akiről pozitív megjegyzéseket olvastak és a fordítottja is igaz volt: a rosszhírűek hoppon maradtak.
| A felmérésben résztvevő kutatók azt tanulmányozták, a pletyka hogyan torzítja az információt, illetve, hogy ez miként befolyásolja az egyének viselkedését. |
Érdekes, hogy az elmarasztaló híresztelés ugyanakkor csak 50 százalékig csökkentette a játékosok adakozókedvét. A diákok ráadásul olyan pletykákra is hallgattak, melyek terjesztőit egy másik híresztelés megbízhatatlannak nevezte.
A kutatásvezető szerint, ha az emberek racionálisan cselekednének, akkor döntéseikben csak a másik játékos múltjára támaszkodnának. És bár a tényeket saját szemükkel láthatják, a pletykák mégis befolyással vannak rájuk.
Szex robotokkal: hamarosan kipróbálhatja
Riadó! A növények is tudnak beszélgetni
Állati: mitől fél a legjobban az elefánt?
Gondolatolvasó számítógép: észreveszi, ha lógunk
Párnával a horkolás ellen
LiveScience
Megérkeztek a legelső eredmények az ausztrál választásokról. 
