PSZÁF: felesleges a bankadó áthárításával riogatni

A pénzpiaci szereplők tavaly ősszel két részletben befizették a szektorális különadót, az árazásban tavaly évvégéig ez azonban nem látszott meg. A PSZÁF szerint felesleges a bankadó áthárításával riogatni az ügyfeleket, ha ilyen történne, megteszik a megfelelő lépéseket. Az esetenként megnövekedett díjtételeket magunk is csökkenthetjük, ha banki sorban állás helyett interneten intézzük ügyeinket

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a törvényben meghatározott módon folyamatosan monitoringozza a piaci szereplőket és elemzi a fogyasztók által kapott információkat - ezeket az adatokat összegyűjtve a PSZÁF elkészítette piaci áttekintését a 2010-es év második feléről, melynek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pénzügyi szolgáltatók árazásában nem volt megfigyelhető "trendszerű valamint kiemelkedő mértékű áremelkedés" - annak ellenére, hogy tavaly ősszel két részletben a pénzpiaci szereplőknek be kellett már fizetniük a szektorális különadót.

A pénzpiaci szektor szereplői kamatmarzsukat leginkább a hitelkamatok alacsonyan tartásával és az éven belüli és a látra szóló kamatlábak csökkentésével igyekeztek növelni - erre persze lehetőséget adott az is, hogy a vizsgált időszakban a jegybanki alapkamat rekord alacsony volt, az MNB csak november 30-án kezdett bele a fokozatos kamatemelési ciklusába. A betéti kamatokra vonatkozó tendencia annak ellenére egyértelmű a felügyelet szerint, hogy ott nagy egyedi eltérések is mutatkoznak. A pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez kapcsolódó díj-, illetve költségnövekedések a fogyasztó árindex növekedését követték le illetve azon belül maradtak, igaz ez a biztosítókra is.

"Felesleges riogatni az ügyfeleket" Amint arról beszámoltunk, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a PSZÁF-hoz fordult, mert azt tapasztalták, hogy egyes pénzintézetek már elkezdték áthárítani a válságadó terheit az ügyfelekre. Erre ma a felügyelet részéről Binder István szóvivő a Duna TV egyik műsorában reagált. "A FEOSZ pár intézményt nézegetett meg, pár tételt kiragadott – de különösebb hatástanulmányokat nem tudott bemutatni" - mutatott rá Binder. "Azt gondolom, hogy felelőtlen és meggondolatlan lépés riogatni az ügyfeleket. Ha lesz ilyen áthárítás, a PSZÁF jelezni fogja, és akkor az államnak kell majd elgondolkodnia azon, hogy szükséges-e  intézkednie" - szögezte le a szóvivő.

Valamennyi, a PSZÁF ellenőrzési körébe tartozó szektorban megfigyelhető volt, hogy a piaci szereplők újabb termékekkel próbálták meg kielégíteni az ügyfelek igényeit, mint ahogy egyre jobban terjednek az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatások is. A kényelmesebb internetes alkalmazások használatát általában alacsonyabb, kedvezményes díjjal ösztönözték a piaci szereplők.

A legtöbb új termékkonstrukciót nem meglepő módon a hitelezéshez kapcsolódó tevékenységi körben találjuk. Ennek egyik oka a jelzálog alapú devizahitelek megszüntetése a jogszabályváltozások kapcsán, a piacon megjelentek az új forintalapú hiteltermékek, és egyre több adósságrendező hitelkonstrukcióval lett gazdagabb a piac. A biztosítási szektorban továbbra is népszerűek a befektetéssel összekapcsolt biztosítási termékek, az unit-linked biztosítások - ez köszönhető a magyar kisbefektetők egyre növekvő "bátorságának" és tudatosságának is, a PSZÁF adatai legalább is azt sejtetik, hogy lejárt a válságig idehaza leginkább kedvelt bankbetétes korszak (eleve a megtakarítási hajlandóság is növekedett). 

Hitelkihelyezés

A jogszabályi háttér változása a forinthitelek termékpalettájának kiszélesedését hozta magával (az új lakáscélú hiteleknél ez a konstrukció már egyeduralkodó), de az év második felében a hitelkihelyezések már szigorúbb törvényi feltételek mellett történtek - ez pedig a konjunkturális hatások mellett könnyebbséget jelentett az ügyfeleknek (így például az előtörlesztés plusz költségeinek leszorítása) . Visszaestek a szabad felhasználású hitelek, ami már a vizsgált félév előtt is megfigyelhető tendencia volt, így a PSZÁF elemzése is elsősorban a lakáscélú illetve fogyasztási hitelekre koncentrál. Tekintettel arra, hogy az árfolyamhatásoktól tisztított lakossági hitelállomány az új folyósítások jelentős visszaesése miatt folyamatosan csökkent 2010-ben, illetve az alacsony kockázatú, hitelképes ügyfelek száma is hasonló tendenciát mutatott, a pénzügyi intézmények a hitelfelvételi kedv megtartása érdekében nem hajtottak végre jelentős díjtételemeléseket - állapítja meg a jelentés.

A szabad felhasználású forinthitelek népszerűségének kisebb lökést adott a devizahitelezés felfüggesztése, ezen konstrukciók átlagos havi THM értéke 2010 második félévében nem változott, 10,3% maradt.

Az év második felétől tartósan 10 % alatti volt a lakáscélú hitelek THM értéke, ezen belül a hitelköltségmutatók csökkenése jellemezte az új hitelek piacát, követve a 3 havi BUBOR változásait. Meglévő termékek esetében érzékelhető volt némi változás, ám ezek többsége a referenciakamat módosulásából fakad, azaz a szerződésben rögzített kamatképzési metódus nem változott, így saját döntési körben végrehajtott emelés jelei közvetlenül nem jelentkeztek. A fogyasztási hitelek kamatszintje is csökkent az év eleji mértékéhez képest, de ezzel együtt is 30 % felett volt a szektor átlaga - de ebben a szegmensben a BUBOR változásait nem követték a piaci szereplők.

Betétek, megtakarítások

A betéti kamatok szintje júniustól markánsan elszakadt az addig lekövetett 3 havi BUBOR értékétől (3 havi BUBOR 5,23 %, a szektor átlag betétkamata 4,55 %), az így létrejött marzs csak év végére szűkült valamelyest, de kamatszint csökkenése így is hozzájárult a szektor jövedelmezőségéhez. Az alacsonyabb kamatszint mellett ugyanakkor a piaci szereplők növelték az elvárt betétösszeg értékét, sőt akciós kamatokkal próbálták meg rábírni az ügyfeleket, hogy minél nagyobb összeget helyezzenek el betéti számlájukon. A kamatszintek csökkenése tavaly leginkább a rövidebb futamidejű lekötéseknél volt megfigyelhető.


Felgyorsult átrendeződés

Az év utolsó hónapjaiban felgyorsult az átrendeződés a megtakarítási termékek szerkezetében, egyre több bank vezette be az adókedvezménnyel járó tartós befektetési számlát (TBSZ), és kínált hozzá külön betéti konstrukciót, illetve egyéb megtakarítási számlát.

Díjtételek: Ön is spórolhat!

A szigorúbb törvényi szabályozás értelmében új díj- vagy költség bevezetésével a szerződés egyoldalúan nem módosítható. Az intézmények nyilvános kondíciós listája alapján a meglévő termékkörben ennek ellenére tapasztalható „új költségelem” bevezetése, ami a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a korábban biztosított kedvezményeket – 0 Ft-os költségelem – az intézmények megszüntették, és helyette tényleges költséget alkalmaztak. Ezzel együtt is igaz, hogy a díjnövekedések maximum az inflációnak megfelelő szintet érték el. A piaci szereplők új - fizetős - szolgáltatások bevezetésével próbálták meg növelni az ilyen jellegű bevételeiket, ezek igénybevétele azonban nem kötelező a fogyasztóknak.

Az esetenként megnövekedett költségeket azonban a fogyasztók is letörhetik, a netbanki funkciókat ugyanis a legtöbb piaci szereplő az ösztönzés végett árkedvezménnyel nyújtja az ügyfeleknek (az internetes számlák  legtöbb esetben ingyenesek).

Pénzügyi vállalkozások: kivárásos taktika

A pénzügyi vállalkozások közül 2010 júniusában 138 rendelkezett lakossági ügyfélkörrel, amelyek a lakosság körében jellemzően hitel- és lízingkihelyezéssel foglalkoznak.

A pénzügyi vállalkozások üzleti tevékenyégét a vizsgált időszakban az alacsony tőkeellátottság, illetve a refinanszírozási források elapadása határozta meg. Ez jelentős mértékben visszavetette az új ügyletek megkötésének lehetőségét. A pénzügyi vállalkozások 2010. év végéig szóló üzletpolitikai lépései leginkább a kivárásról, illetve a kondíciók változatlanul tartásáról tanúskodnak.

Kihelyezések: mozdulatlanság és változatlan termékpaletta

A pénzügyi vállalkozások körében leginkább tapasztalható jelenség a jól fizető adósok honorálása. Annak érdekében, hogy a már meglévő szerződések állományában a problémás, késedelmes ügyletek aránya ne növekedjen, különféle fizetési kedvezményeket adtak ügyfeleiknek, melyek elsősorban a devizaügyletekhez kapcsolódtak.

A forgalmazott termékek feltételrendszereiben nem érzékelhető jelentős változás, alapvetően a refinanszírozó bankok által végrehajtott módosításokat hárították tovább ügyfeleikre. A pénzügyi csoportokhoz tartozó szereplők a csoport árképzési gyakorlatával összhangban módosították költségeiket.

Az új kihelyezések számának csökkenése, és a fennálló ügyletekkel kapcsolatos megnövekedett feladatok miatt néhány új, állománykezeléshez, behajtáshoz kapcsolódó költségelemet vezetett be a szektor (pl. a behajtási folyamathoz kapcsolódóan az adós személyes felkeresésének díja). Új termékek bevezetésére csak néhány esetben került sor.

A termékkínálat változását alapvetően a jogszabályi változások és a források kimerülése határozta meg.

Tőkepiacok: előtérben az egyedi megállapodások

Az elemzési körbe 58 társaság – 21 befektetési szolgáltatást végző bank, 31 befektetési vállalkozás és 6 árutőzsdei szolgáltató – került bevonásra. A szolgáltatók a korábbi jövedelmezőségük biztosítása mellett erősen érdekeltek a szükséges tranzakciós és állományi volumenek fenntartásában, bővítésében, ezért ezen a részpiacon erősödő termék-, jutalék- és díjverseny, illetve az ügynökhálózat-fejlesztése említhető meg általános tendenciaként.

A szolgáltatók elsősorban az értékpapírok adásvételével kapcsolatos díjaikat változtatták meg a vizsgált időszak alatt. A kondíciók változásai az egyszerűbb díjstruktúra kialakítása irányába mutattak, az előforduló emelések mellett a szolgáltatók díjcsökkenései is megfigyelhetők. Az anyabankokhoz nem kapcsolódó, független befektetési vállalkozások díjtételeik kialakításakor a hirdetményeikben feltüntetett kondíciók mellett az egyedi megállapodások lehetőségét is egyre gyakrabban tüntették fel, növelve árazási mozgásterüket.

Az értékpapírok (befektetési jegyek) megvásárlásától számított néhány napon belüli visszaváltás esetén alkalmazott „büntető” jutalékok esetében volt érzékelhető a forgalmazók viszonylag nagyobb részére jellemző díjtételemelés.

Az elemzés alapján megállapítható, hogy a tőkepiacon szolgáltatást végző társaságok körében a 2010 második felében tapasztalt árváltozások esetében a szolgáltatásaikat igénybe vevő ügyfeleket érintő jelentős mértékű, általános költségemelés - a többi részpiachoz hasonlóan - nem történt.

Biztosítások: egyedi sajátosságok

A biztosítók árazási lépéseinek elemzését a PSZÁF a szektor sajátosságaihoz igazodva több termékcsoportra lebontva végezte el. A vizsgált időszakban az életági termékek esetében 3 biztosító jelzett kondíció, illetve indexálási változást. A nem-élet ági termékcsoportoknál megállapítható, hogy a lakás- illetve otthonbiztosítás esetében 7 biztosító, a szárazföldi casco biztosítás tekintetében 5 biztosító, az utasbiztosításra vonatkozóan 1 biztosító jelzett kondíció, illetve indexálási változást. A 2010. második félévére vonatkozó időszakban 11 biztosító számolt be új termék, illetve módozat bevezetéséről. Ezek között 5 kompozit, 3 nem-élet ági és 3 életági biztosító található.

Privátbankár - Zsiborás Gergő