A jelenlegi rendkívül változékony pénzpiaci hangulatban a kormány szándékát, mely szerint nem kíván az IMF-fel újabb hitelszerződést kötni és a nemzetközi pénzpiacról akarja finanszírozni az államadósságot, több rizikó is övezi. A hazai eszközök kockázati árazása, illetve az adósság után fizetett kamatok könnyen megugranak bármilyen kisebb bizonytalanságot keltő belföldi vagy nemzetközi hírre. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői arra számítanak, hogy az ősz folyamán egyre több külső és belső bizonytalanságot keltő hír fogja megrázni a piacokat, így a hazai pénz- és tőkepiacon volatilis mozgásokra érdemes felkészülni. Az ország adósságának finanszírozása legkésőbb az önkormányzati választások után ismét az érdeklődés középpontjába kerülhet, amikor a kormány az Equilor várakozásai szerint előállhat egy újabb intézkedési csomaggal.
A nemzetközi hitelminősítők szerint a kormány és az IMF közötti tárgyalások megszakadása a magyar gazdaság növekedési kilátásaira is negatívan hat. A magas, a GDP jelenleg mintegy 83 százalékát kitevő államadósság miatt jelezte több nemzetközi hitelminősítő, hogy amennyiben nem történik meg a hiteles adósságcsökkentő-stratégia kialakítása, abban az esetben a forintban, illetve devizában jegyzett magyar eszközök adósságkockázati besorolásának rontását helyezik kilátásba, mivel változatlan struktúrák mellett hazánk eladósodottsága tovább nőhet. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ősszel – amennyiben nem történik meg a kedvező gazdaságpolitikai fordulat – a Moody’s Investors Service egy kategóriával lefokozhatja a magyar adóskockázati besorolást, amelyet rossz esetben más hitelminősítők, így a Fitch és az S&P is követhet. Az előbbi lehetőségét mostanra gyakorlatilag már beárazta a piac – utóbbiról viszont még nincs szó –, ezért különösebb pánikszerű reakcióra egy esetleges Moody’s leminősítés esetén nem számít az Equilor.
Az Equilor Befektetési Zrt. (továbbiakban Equilor) elemzői szerint az ország kockázati szintjének hosszú távú emelkedését azzal lehetne elkerülni, ha a kormány legalább egy közép és egy hosszabb távú államháztartási hiánypályát tudna felvázolni, akár a korábban Brüsszel által is elfogadott Konvergencia Program alapján. Egy ilyen stratégia kidolgozását azért is tartanák helyesnek az Equilor elemzői, mert a kormány így több forgatókönyvvel is rendelkezne arra az esetre, ha az említett külső piaci környezet tőlünk független okok miatt borússá válna. Az Equilor ezért úgy látja, hogy a piac gyakorlatilag ugyanazt várja a kormánytól, mint az IMF, azaz hiteles adósságpálya felvázolását, illetve a magyar gazdaság növekedését régóta gúzsba kötő problémák kezelését. Utóbbi azonban a nagyobb ellátórendszerek strukturális átalakítása nélkül elképzelhetetlen. Az Equilor szerint a piac jól fogadná, ha a kormány őszre ígért újabb kiigazító programja néhány pontban érintené az ellátórendszereket, így elsősorban az egészségügyi és a nyugdíjrendszert, és nem csupán a rövid távra szóló fiskális egyensúly megteremtéséről szólna.
Hogy áll az államadósság finanszírozása?
A magyar gazdaság sérülékenységének összetevői közül a legszembetűnőbb, hogy hosszú távon is külső források bevonására, azaz külföldi finanszírozásra szorul. A forrásigény szoros kapcsolatban áll az ország eladósodottsági szintjével, ami Magyarország esetében kiugróan magas, különösen, ha azt a hazánkkal azonos fejlettségű régiós államokkal hasonlítjuk össze. Az Equilor szakértőinek véleménye szerint újabb lépések nélkül nem csak az idei, de a következő évi hiánycélok sem teljesülhetnek. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint – amennyiben a kormány nem hoz újabb, egyenlegjavító intézkedéseket – idén a GDP 4,3%-a lehet a költségvetés deficitje, 2011-ben 4,1%-a, 2012-ben pedig 3,7%-a. Az Equilor szerint a kormánynak mindenképpen tartania kell magát az eredeti elképzeléséhez és az államadósság finanszírozását lehetőleg a pénz- és tőkepiacokról kell megoldania.
A szeptember eleji állapotok alapján kijelenthető, hogy az idei évben a központi költségvetés finanszírozási igényének biztosítása, illetve a lejáró forint- és deviza államkötvények refinanszírozása már biztosított. A gondok 2011-től kezdődhetnek, ugyanis az Európai Uniótól és az IMF-től kapott 20 milliárd eurós hitelkeretből lehívott 14 milliárd euró első törlesztőrészlete 2011 utolsó negyedévében válik esedékessé. Akkor még csak az EU felé kell visszafizetnünk 2 milliárd eurót a fennálló tartozásunkból, majd 2012 és 2016 között az IMF felé meglévő maradék, mintegy 12 milliárd eurós hitel kiváltását is meg kell szervezni. A júniusi állapotok szerint 2011-ben 2,283 milliárd forintot tesz majd ki a bruttó visszafizetendő adósság, míg rá egy évre 2,381 milliárd forintra rúg a lejáró adósság és a nemzetközi hitelek visszafizetésének esedékes részlete.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idén augusztus közepén azonban meglepően magabiztosnak tűnt azzal a kijelentéssel, hogy nem látnak problémát a következő két év lejáró államadósságának megújításában. Az Equilor szerint nem véletlen, hogy az ÁKK a következő két évet említette, ugyanis 2013-ban és 2014-ben szembesül az ország vezetése az igazán komoly kihívásokkal. Abban a két évben külön-külön 11 milliárd eurónak megfelelő lesz a bruttó visszafizetési kötelezettségünk, miközben idén 6 milliárd euró körüli, 2011-2012-ben pedig 8 milliárd euró körül alakul. A 2012 és 2013 közötti ugrás oka, hogy 2013-ra és 2014-re esik a nemzetközi hitelcsomag törlesztési igényének a jelentős része, valamint abban a két évben jelentős forint alapú kötvénylejáratok is lesznek. Mindebből az következik, hogy ha az ÁKK 2013 és 2014 között jelentősebb devizakötvény kibocsátást tervez, akkor egyszerre kellhet nagyobb összegben kötvényt kibocsátania, ami adott esetben túlkínálathoz vezethet, és finanszírozási problémát idézhet elő. Az Equilor szerint finanszírozási nehézséget okozhat az a szerencsétlen egybeesés, hogy a forintban és devizában jegyzett államkötvényekben megtestesülő államadósság egy komoly hányada egymáshoz közeli időszakban jár le, vagyis ezen a területen mindenképpen igény nyílhat a törlesztések átütemezésére, ami egy új IMF megállapodás irányába terelheti a kormányzati szándékot.
Privátbankár