Reformszerződés nélkül megfullad az unió

A szerződés tárgyalása alatt és az aláírása óta eltelt időben az unió már igyekezett bizonyítani, hogy minél inkább az embereket közvetlenül érintő problémákra koncentrál: példaként a mobiltelefon-tarifák csökkentését, a szabad mozgás, munkavállalás és szolgáltatás-gyakorlás kiterjesztését, a fogyasztóvédelmi jellegű intézkedések szaporodását szokták említeni.

A sok visszautalás, külön magyarázat és kivételezés miatt a "lábjegyzetek szerződésének" is nevezett dokumentum révén az EU mintegy ötven új területen áttér az eddigi egyöntetű döntéshozatalról a minősített többség elvére. Ez utóbbinál új, úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszer lép majd életbe - igaz, a jelenlegi rendszerben jelentős kedvezményeket élvező lengyelek követelésére csak 2014-től kezdve, és teljes egészében csupán 2017-ben. (2014 és 2017 között, ha egy ország kéri, a minősített többségű döntésnél a mostani módszer szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni.)

Az EU nemzetközi szerepének növelése érdekében bővülni fog (kiegészül az eddigi külügyi EU-biztosi illetékességgel) az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjának hatásköre, aki - bár nem nevezik annak - egyfajta közös EU-külügyminiszter szerepét is betölti majd. Létrehozzák az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget: az ezt betöltő politikus két és fél évre kapja mandátumát, s ő elnököl majd az EU-csúcsértekezleteken. Vita van még arról, e két feladatkör között hogyan oszoljék meg az unió képviselete külföldön.

Az Európai Bizottság - az EU nem választott végrehajtó szerve - "a hatékonyság növelése érdekében" csökkenteni fogja 2014-től biztosainak számát. Míg jelenleg minden tagállamnak van biztosi posztja, a jövőben a tagállamok mindenkori számának kétharmadával lesz egyenlő a biztosok száma.

A szerződés növeli azon területek számát, amelyeken az Európai Parlament választott képviselőinek kell a tagállamokkal együtt jóváhagyniuk az EU új jogszabályait. Különösen vonatkozik ez az igazságügyi, a biztonság- és a bevándorláspolitika kérdéseire. Ugyanakkor a reformszerződés 750-re csökkenti az Európai Parlament tagjainak számát.

A nemzeti parlamentek - hivatalosan most először - beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába. Minden nemzeti parlament meg fogja kapni az EU törvényjavaslatait, hogy megítélhesse, nem csorbítja-e a tervezet a nemzeti törvényhozó testület illetékességi körét. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada kifogásolja a javaslatot, akkor visszaküldik azt átdolgozásra az Európai Bizottsághoz.

Nő azon döntéshozatali területek száma (elsősorban az EU-együttműködés jelenlegi legizgalmasabb területén, az igazságügyi és belügyi kérdésekben), amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések. Nagy-Britannia és Írország fenntartotta magának a jogot, hogy csak akkor alkalmazza az ilyen döntéseket, ha jónak látja, de nincs lehetőségük arra, hogy más tagállamokra vonatkozóan is megakadályozzák egy-egy ilyen döntés érvényesülését.

A reformszerződés új közös célokat is megfogalmaz, mégpedig a közös energiapolitika kialakítását és a globális felmelegedés elleni harc közös stratégiájának létrehozását.

Ha egy tagállamot terrortámadás, elemi csapás vagy valamilyen más katasztrófa ér, a szerződés értelmében támogatást kap a többi tagállamtól.

A reformszerződés lehetőséget biztosít a tagállamoknak az Európai Unióból való kilépésre, de a kilépni szándékozó országnak előzetesen meg kell tárgyalnia partnereivel kilépésének feltételeit.

Hozzátartozik a kép teljességéhez az is, hogy a szerződésben foglaltak egy része részleteiben még nincs kidolgozva. Az egyes részterületekről - például a most felálló uniós diplomáciai szolgálat tevékenységéről vagy az eddigi féléves soros elnökségi rendszer átalakulásáról - a ratifikálás után tárgyalnak a tagországok, mint a hogy a személyi döntések (az uniós elnök és külügyi főképviselő kiválasztása) is legkorábban decemberben várhatók.

Amennyiben az ír népszavazás nemleges, az unióban marad a jelenlegi status quo, azaz a 27 ország a jelenlegi intézményes és működési keretek között dolgozik tovább.

A szerződés a //eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2008:115:SOM:HU:HTML internetes címen magyarul is olvasható.

MTI