A döntés megegyezett az elemzői várakozásokkal, a megkérdezettek többsége decemberre 5,25 százalékra csökkenő alapkamatra számít.
A testület legutóbbi, ez év február 22-i ülésén 6 százalékról 25 bázisponttal 5,75 százalékra, - akkori - rekord alacsony szintre csökkentette a jegybanki alapkamatlábat, és nem zárta ki a további kamatcsökkentés lehetőségét sem. Azt is jelezte a tanács, hogy a lazítási ciklus hamarosan véget érhet.
Az MNB által az ülésről közzétett rövidített jegyzőkönyv alapján a február 22-i kamatdöntés alkalmával hat monetáris tanács tag szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, ketten 50 bázispontos lazítást javasoltak, míg egy tag az alapkamat szinten tartása mellett voksolt.
A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaság a tavalyi mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. A közvetett adók és szabályozott árak emelése emeli az inflációt, ugyanakkor annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg. Ennek következtében a fogyasztóiár-index jövőre várhatóan az MNB célja alá csökken. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, figyelmeztetett a testület.
A keddig még érvényes 5,75 százalékos kamaton a kereskedelmi bankok 4.155 milliárd forintot tartottak a kéthetes jegybanki betétben, több mint ezermilliárddal nagyobb összeget, mint az év végén.
A piaci várakozásoknak megfelelő 25 bázispontos jegybanki kamatvágást 266 forinthoz közeli eurójegyzéssel fogadta a forint: a kamatvágást követően öt perccel 265,96 forinton állt a jegyzés, közvetlenül a kamatvágás előtt pedig 266,10 forinton. Hétfőn délelőtt a jegyzés 264,50-265,70 forintos sávban mozgott, szemben a péntek délutáni 265,33 forinttal. |
A Reuters által megkérdezett 27 elemző közül 24 szintén negyed százalékpontos kamatcsökkentést, a többi három kamattartást várt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának hétfői kamatdöntő ülésétől. A Reuters felmérésének csütörtökön nyilvánosságra hozott eredménye szerint a jegybanki alapkamat várható 5,5 százalékos szintje decemberig 5,25 százalékra esik, azaz folytatódik az óvatos enyhítési politika.
A 12 havi infláció márciusban 5,55 százalékra csökken a februári 5,7 százalékról, az év végére 3,3 százalékra süllyed. A Reuters által idézett elemzők véleménye szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya az idén a kormány által várt 3,8 százalék helyett 4,8 százalék lesz.
Az elmúlt héten több olyan elemzés is napvilágot látott a külföldi elemző házak tollából, amelyek jelentősen süllyedő kamatpályát vizionáltak hazánk esetében, ezek többsége véleményünk szerint azonban túlzottan optimisták - vélik az Equilor elemzői. Köztudott, hogy a magyar alapkamat alakulása leginkább a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyek (DKJ) hozamának alakulására van kihatással, azon belül is a 3 hónapos DKJ hozamát kell figyelni. Tekintve, hogy a hivatkozott DKJ referenciahozama jelenleg 5,15%-on áll, azt mondhatjuk, hogy a piaci szereplők a következő három hónapos időtávon legalább még egy 25 bázispontos csökkentéssel számolnak. Ennek időzítése azonban bizonytalan részben a választások miatt is. Azt azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy a szokatlanul csendes választási kampány eddig nem gyakorolt túlzott hatást Magyarország megítélésére a tőkepiaci szereplők körében - olvasható az Equilor közleményében. Ami a három hónapon túli időszakot illeti, várakozásunk szerint folytatódhat a 25 bázispontos csökkentési széria mindaddig, amíg a nemzetközi befektetői hangulat ”támogató” marad. Annyi mindenképpen biztos, hogy az eurózónában a gyengébb fundamentumok miatt még hosszú hónapokig nem emelnek kamatot, vagyis tér és idő is marad az MNB előtt, hogy tovább lazítson, ezzel közvetve csökkentse az államháztartás kamatfizetési terhét.
Az Equilor a kamatvágást kommentálva hozzátette: indokoltnak tartották volna az irányadó ráta nagyobb mértékű csökkentését is. Ezen véleményüket arra alapozzák, hogy Magyarország kockázati megítélése közel másfél éves mélyben tartózkodik ezekben a napokban.
A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a mai, 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentés után – bár a magyar gazdaság állapota is indokolja a további kamatcsökkentést – a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának el kell gondolkodnia a folytatáson. „Úgy gondoljuk, hogy az idei évben az 5% alá csökkenő jegybanki kamatszintre nagyon kicsi az esély, hiszen nem valószínű, hogy megússzuk a 2010-es évet úgy, hogy akár a belpolitikai események, akár a globális tőkepiacokról begyűrűző hatások ne borzolnák a forintban befektető piaci szereplők kedélyét” - mondja a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Vizkelety Péter a költségvetést övező bizonytalanságok kapcsán kiemeli: „Le kell szögezni, hogy bármilyen olyan lépés, ami bár emel valamennyit az idei hiányon, de megalapozottan a fenntartható fiskális stabilitás irányába mutat, még az IMF, illetve az EU szakértőinél is megértő fülekre kell, hogy találjon.” A Generali Alapkezelő nem számít a közeljövőben a 265-ös szintnél erősebb forintárfolyamra az euróval szemben.
Erősebben várja a vágást a forint
London: folytatódik a kamatcsökkentés
Nem is kérdés a hétfői kamatvágás
Ecostat: túlságosan izmos most a forint
MTI, Privátbankár