Rugalmasabb a magyar fiskális politika a németnél és az osztráknál
Rugalmasabb a magyar fiskális politika számos fejlett európai országéhoz viszonyítva a
Standard and Poor's hitelminősítő értékelése szerint. A Die Presse című osztrák napilap ismertette azt a táblázatot, amelyen 28 országot állítottak rangsorba a költségvetési politika rugalmassága alapján, a hitelminősítő értékelése szerint. Magyarország a 18. a listán, megelőzve a sorrendben utána sorolt Szlovéniát, Norvégiát, Franciaországot, Finnországot, Olaszországot, Svédországot, Dániát, Németországot, Ausztriát és Belgiumot.
A konzervatív napilap magyarázata szerint a költségvetési rugalmasság azt jelenti, hogy egy ország valamilyen gazdasági megrázkódtatás és azzal összefüggő adóbevétel-kiesés esetén milyen gyorsan tud elegendő új bevételi forrást találni növekvő kiadásai finanszírozására, mert például magas kamatokat kell fizetnie adósságai után, vagy több munkanélküliről kell gondoskodnia.
A Standard and Poor's ebből a szempontból a ciprusi költségvetési politikát minősítette a legrugalmasabbnak, majd sorrendben Svájc, Írország, Észtország, Izland, Litvánia, Málta, Luxemburg, Nagy-Britannia, Csehország, Spanyolország, Portugália, Lettország, Szlovákia, Görögország, Hollandia, Lengyelország következik a rangsorban Magyarország előtt.
A Die Presse "Rossz jegy az osztrák költségvetési politikának" című cikkében kijózanítónak minősítette a hitelminősítő értékelését, amely szerint az osztrákhoz viszonyítva csak egyetlen országban - Belgiumban - rosszabb a fiskális politika rugalmassága a listán. A lapban megszólaltatott szakértők szerint a rugalmatlanságnak két fő oka van: túlságosan magasak az adók, amelyeket válsághelyzetben már nem lehet emelni, illetve túl nagyok az állam fix kiadásai, amelyeket nem lehet gyorsan csökkenteni. Ez utóbbiakkal kapcsolatban a lap kiemelte, hogy az osztrák költségvetési kiadások 57,2 százaléka szociális területekre irányul.
Die Presse: Gyurcsány hatalma nagyobb, mint valaha
A konzervatív napilap magyarázata szerint a költségvetési rugalmasság azt jelenti, hogy egy ország valamilyen gazdasági megrázkódtatás és azzal összefüggő adóbevétel-kiesés esetén milyen gyorsan tud elegendő új bevételi forrást találni növekvő kiadásai finanszírozására, mert például magas kamatokat kell fizetnie adósságai után, vagy több munkanélküliről kell gondoskodnia.
A Standard and Poor's ebből a szempontból a ciprusi költségvetési politikát minősítette a legrugalmasabbnak, majd sorrendben Svájc, Írország, Észtország, Izland, Litvánia, Málta, Luxemburg, Nagy-Britannia, Csehország, Spanyolország, Portugália, Lettország, Szlovákia, Görögország, Hollandia, Lengyelország következik a rangsorban Magyarország előtt.
A Die Presse "Rossz jegy az osztrák költségvetési politikának" című cikkében kijózanítónak minősítette a hitelminősítő értékelését, amely szerint az osztrákhoz viszonyítva csak egyetlen országban - Belgiumban - rosszabb a fiskális politika rugalmassága a listán. A lapban megszólaltatott szakértők szerint a rugalmatlanságnak két fő oka van: túlságosan magasak az adók, amelyeket válsághelyzetben már nem lehet emelni, illetve túl nagyok az állam fix kiadásai, amelyeket nem lehet gyorsan csökkenteni. Ez utóbbiakkal kapcsolatban a lap kiemelte, hogy az osztrák költségvetési kiadások 57,2 százaléka szociális területekre irányul.
Die Presse: Gyurcsány hatalma nagyobb, mint valaha
Befékezett az orosz gazdaság, és bár az infláció csökkent, még mindig 10 százalék fölött van. 
