.jpg)
A közlemény szerint a magyaroknak fontos a függetlenség, a felmérés eredményei szerint az önálló lakásra leginkább a magyarok törekednek, nyolcvankét százalékuk külön él szüleitől. Csehországban és Romániában is hasonló az arány (80-80 százalék), míg a legtöbben Oroszországban és Lengyelországban élnek együtt szüleikkel, 73, illetve 74 százalékos mértékben. A megkérdezettek többsége 20 és 30 éves kora között költözik önálló lakásba, de a magyarok egynegyede már 19 éves kora előtt külön él szüleitől."
A közlemény hangsúlyozza, hogy "a háztartások pénzügyi és vagyoni helyzetében meghatározók és hosszú távra kihatnak a lakással kapcsolatos döntések. A beruházás és az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel nagysága, a törlesztőrészlet aránya a rendelkezésre álló jövedelemhez képest olyan mutatók, amelyek jelezhetik egy-egy család életszínvonalát, teherviselő képességét."
A saját tulajdon leginkább Magyarországon jellemző (több mint 80 százalék), Románia, Lengyelország és Oroszország polgárai kisebb, de hasonló mértékben élnek saját tulajdonú lakásban, ám a cseheknél ez az arány alig valamivel haladja meg az ötven százalékot.
Az összes lakáshitel összehasonlítása |
A magyar népesség egyenlő mértékben preferálja az agglomerációban, a belvárosban és a vidéken elhelyezkedő ingatlanokat. A csehek fele az agglomerációba vágyik, a románok 40 százaléka pedig vidékre. A lengyelek és az oroszok egyaránt jól éreznék magukat az agglomerációban, belvárosi és vidéki ingatlanokban. Az elérni vágyott lakóterület nagysága általában - Magyarország esetében is - 75-100 négyzetméter, ettől leginkább a románok térnek el, ők inkább a 100 négyzetméter feletti ingatlanokat részesítik előnyben.
A kutatás adataiból kiderül, hogy a lakásvásárlás finanszírozásával kapcsolatos tanácsért a közép- és kelet-európai polgárok döntő többsége a bankokhoz fordul, a magyarok fele inkább saját megtakarításait használná fel a lakáskörülményei fejlesztéséhez, miközben egyharmaduk nem fordítaná e célra félretett pénzét. A megtakarítások lakáscélú felhasználására, az oroszok vállalkoznának legtöbben (70 százalék).
A közlemény szerint arra a kérdésre, hogy havonta mekkora összeget szánnának a lakáskörülmények javításával összefüggésben felvett hitel törlesztésére, a magyarok adták meg a második legalacsonyabb mértéket, átlagosan mintegy 38 ezer forintot. Ennél kevesebbet csak a románok fizetnének, átlagosan legfeljebb 32 ezer forintot. A legnagyobb áldozatra az oroszok hajlandók az általuk jelzett több mint 56 ezer forinttal. A csehek és a lengyelek csaknem holtversenyben vannak és havonta mintegy 50 ezer forintot fizetnének lakástörlesztésre.
Szorzás-osztás: mennyi lesz ingatlanom adóalapja?
Egy lakás önmagában már semmi
Ingatlanadózás: kösse fel a gatyáját
Mondok egy adósviccet: mi az az ingatlan?
MTI