Simor Andrást jelöli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki posztjára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Számos jelöltet emlegettek korábban Járai Zsigmond helyére, miután a szocialisták választási győzelmét követően egyértelművé vált, hogy a jegybank elnöke új ember lesz 2007 márciusában
A jegybank elnökét kinevezése előtt meghallgatja az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága és a Gazdasági Bizottsága, de a jegybankelnök-jelöltről a bizottságok által kialakított véleménynek nincs jogi következménye.
A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, mérlegelési joga azonban nincs, a kinevezést nem utasíthatja el és a kinevezési okmányt ésszerű időn belül alá kell írnia.
A törvény szerint a jegybank első embere egyúttal a legfőbb monetáris döntéshozó szerv, a Monetáris Tanács elnöke is. A Monetáris Tanács legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú testület. Átmeneti rendelkezés szerint azonban jelenleg 13 tagja van. A testületben szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Járai Zsigmond távozó jegybankelnök bizottsági meghallgatásaira 2001. február 5-én került sor. Akkor a képviselők az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi
Bizottsága ülésén 15 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett támogatták Járai Zsigmond pénzügyminiszter jelölését a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. A meghallgatáson az akkori ellenzéki képviselők elsősorban Járai két és fél éves, a pénzügyi tárca élén kifejtett munkáját bírálták. A jelöltet még aznap meghallgatta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága is, a testület tartózkodás nélkül, 18 igen és 12 nem szavazattal támogatta Járai Zsigmond jelölését.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Simor Andrást jelöli a Magyar Nemzeti Bank elnökének.
"A kormány tiszteletben tarja és óvja a jegybank és monetáris politika függetlenségét" - mondta Gyurcsány Ferenc. A
miniszterelnök hozzátette: a kormány támogatja a jegybankot azon céljának elérésében, hogy erős legyen a magyar nemzeti valuta és legyen árstabilitás.
Ehhez a kormány azzal tud hozzájárulni, hogy egyensúlyteremtő és egyensúlyőrző költségvetési politikát folytat és a konvergenciaprogramban meghatározottak szerint alakítja a következő időszak gazdaság politikáját - hangsúlyozta a kormányfő.
"A kormány és a jegybank közösen fog programot adni az euró magyarországi bevezetésére" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Korábbi lapértesülések szerint az 1954-ben született Simor András, a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi vezére, a konvergenciatanács tagja volt a legesélyesebb jelölt.
Számos jelöltet emlegettek korábban Járai Zsigmond helyére, miután a szocialisták választási győzelmét követően egyértelművé vált, hogy a jegybank elnöke új ember lesz 2007 márciusában. Az utóbbi négy és fél év kényszerű együttélése és súlyos konfliktusokkal terhelt kapcsolata után persze nem meglepő, hogy a kormányfő nem marasztalja Járai Zsigmondot a Magyar Nemzeti Bank élén.
Hosszú ideig Surányi Görgyöt tartották esélyesnek a szakértők, miután a Banca Intesa Group közép-európai regionális igazgatója már két ízben betöltötte ezt a posztot, és nemzetközi elismertsége is megkérdőjelezhetetlen. Ám ő néhány hónapja határozottan cáfolta, hogy bárkivel is tárgyalt volna erről. De komolyan szóba került Karvalits Ferenc neve is: a Wallis és a Graphisoft igazgatóságának tagja, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. elnöke korábban dolgozott a jegybankban, és három éven át volt a CIB vezérigazgatója. Az utóbbi időben esélyesnek tűnt Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, a jegybanktanács tagja is - az MNB-t például ő képviselte a konvergenciatanácsban, és együtt tudott dolgozni a kormány tagjaival.
A jegybankelnökségért azonban versenybe szállt Medgyessy Péter egykori miniszterelnök is: ő már 2006 májusában - a szocialisták választási győzelmét követően nem sokkal - nyilvánosan jelezte, hogy szívesen vállalná a megbízatást. Választ azonban nem kapott erre az ajánlatra.
"Ha nem igazítjuk ki sorsunkat, a kényszer teszi"
Járai utódja: ej, ráérünk arra még?
A téma fontos volt, hiszen az Európai Unió költségvetéséről volt szó. 
