Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 5,75%-ra mérsékelte az alapkamatot hétfői ülésén
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (mt) 25 bázisponttal 5,75%-ra mérsékelte az irányadó kamatlábat mai kamatmeghatározó ülésén. A 2009. júliusi 100 bázispontos kamatcsökkentéssel együtt ez már az egymást követő nyolcadik olyan mt ülés volt, ahol az irányadó ráta lefelé mozdult el.
A döntés teljes mértékben megfelelt a saját és a piaci várakozásoknak. (A Bloomberg által megkérdezett 23 elemző közül egy sem volt, aki 25 bázisponttól eltérő kamatcsökkentési várakozást adott volna meg előzetesen.) A mai kamatvágás egyben azt is jelenti, hogy korábban nem látott, történelmi mélypontra süllyedt a két hetes MNB kötvény kamatlába.
Simor András, jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy három javaslatról tárgyalt a monetáris tanács. Felmerült az 50 bázispontos csökkentés, illetve voltak olyan tagjai a tanácsnak, akik az alapkamat érintetlenül hagyása mellett tették le voksukat. A meggyőző többség a végül elfogadott 25 bázispontos csökkentés mellett döntött.
A jegybank elnöke hozzátette: a bankok likviditása kifejezetten jó, és 2009-es eredményeik is kiválóak, ám ez nem biztosítja az idei sikert. Összességében egészségesnek ítélte meg a bankrendszer helyzetét. Kiemelte: a gazdaság élénkítéséhez elengedhetetlen hitelezéshez biztos hátteret csak egy jó állapotban lévő bankrendszer képes.
A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaság a tavalyi mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adók és szabályozott árak emelése miatt átmenetileg magas infláció az év második felében már határozottan mérséklődni fog. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, figyelmeztetett a testület. Simor András elmondta: további kamatcsökkentés a pénzügyi piaci folyamatok alakulásától, illetve az ország kockázati megítélésétől függ. Ennek kapcsán elmondta: a választások csak annyiban befolyásolják a monetáris tanács döntését, amennyiben azok az ország kockázati megítélését befolyásolják.
Nemzetközi kockázatok
A külső tényezők között, mindenképpen fontos kiemelni, hogy a piaci hangulat szeszélyesebbé vált az utóbbi időben, ha nem is egyértelműen romlott el. A hazai folyamatokat legfajsúlyosabban az Európai Unió mediterrán tagállamait érintő államháztartási nehézségek befolyásolhatják, ugyanis az államcsőd körüli félelmek különösen a magasabb kockázati besorolás alá eső feltörekvő piaci eszközökre hatnak nyomással, ráadásul ebben a térségben is növekvő hiánytól szenvednek a költségvetések.
Bár Magyarországon a 2010-es deficitcél relatíve alacsony, a választások miatt nálunk is nagyok a kockázatok. Jól illusztrálja a bizonytalanságot a CDS-görbe, amely február elején hat havi csúcsra 272 bázispontig emelkedett az öt éves magyar államkötvények esetében, bár azóta volt némi enyhülés és visszarendeződés a 240 bázispontos szint közelébe.
A jegybanki alapkamat alakulása 2005. szeptembere óta
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy felerősödtek a kamatemelési várakozások a tengerentúlon, bár Magyarország számára az eurózóna alaprátája az indikatív, mégis a múlt csütörtökön 25 bázisponttal megemelt amerikai diszkontkamatláb sok piaci szereplő számára azt jelentette: még az idén megkezdődik az amerikai irányadó kamatszint megemelése. (Egy 25 bázispontos emelésre eddig is számított a piac, de az összességében 50 bázispontos emelés esélyének korábbi 28%-os árazását 50%-ra növelte a konszenzus a diszkontkamatláb megemelését követően). Ez fontos jelzés lehet a hazai döntéshozók számára, hiszen például a monetáris tanács galambjai közül is a legradikálisabb, Bánfi Tamás nyilatkozatai azt jelzik, ha beindul a nemzetközi kamatemelési ciklus, azzal a hazai kamatcsökkenés pályája a végéhez ér. Hazai kockázatok
Az Equilor elemzői szerint a mostani 25 bázispontos vágással leállhat a nyár óta tartó (július óta 3.75%-kal) süllyedő kamatpálya, és később is, legfeljebb még egy 25 bázispontos vágásra nyílhat tere a monetáris tanácsnak, de ennek a valószínűsége is jelentősen behatárolt, az említett külső (nemzetközi kamatszintek alakulása) és belső folyamatok (költségvetési hiány, országkockázati besorolás) függvényében. Egy negatív forgatókönyv esetében nem zárható ki az sem, hogy még az idén, nyár végétől egy emelkedő kamatpályát árazzon be a piac.
Az ország kockázati megítélésében döntő jelentőségű lehet az áprilisi választások kimenetele, illetve az új kormány fiskális célkitűzései, ami egyelőre komoly kérdőjeleket vet fel az idei költségvetési hiánycél tarthatóságával kapcsolatban. Ezek miatt szinte kizárható a következő két hónapra, hogy a monetáris tanács az alapkamathoz nyúljon, ezt leghamarabb a választásokat követő időszakban teheti meg.
Fontos megjegyeznünk, hogy márciustól a mostani 9 főről 7 főre csökken a monetáris tanácstagok száma, ugyanis Bihari Vilmos és Hardy Ilona tanácstagok mandátuma március 1-jével lejár. Mindketten inkább a „galamb” döntéshozók, azaz a lazább monetáris politikát preferálók táborába tartoznak, a legutóbbi januári döntésnél 25 bázispontos vágásra szavaztak, vagyis távozásukkal a monetáris szigorítás hívei relatív erőfölénybe kerülhetnek.
Alapvetően ide lehetne sorolni még az inflációs kockázatokat is, tekintve, hogy 2010 januárjában 6,4%-ra szökött fel a pénzromlási ütem év/év alapon Magyarországon. Egyes vélemények szerint az MNB akár az inflációs várakozásainak a módosítására is kényszerülhet emiatt. Véleményünk szerint az inflációs pályában nem történik szignifikáns változás, vagyis a 2009. júliusi áfa emelések ”kiárazódásával” az év közepétől jelentősen visszaesik a fogyasztói árindex éves szintű értéke és így az év végére a jegybank által kívánatosnak tartott 3%-os cél közelébe süllyedhet.
A piac első lépésben inkább semlegesen reagált a bejelentésre. A BUX index néhány perccel a közzétételt követően 0.8%-os emelkedésben van - olvasható az Equilor gyorselemzésében.
London még egy vágást vár
Még egy további magyarországi kamatcsökkentést várnak londoni felzárkózó piaci elemzők. Hozzáfűzték azonban, hogy az alapesetben jövő hónapra várt újabb enyhítés el is maradhat, ha a következő hetekben idegsebbé válna a piaci hangulat - a közelgő magyarországi választások, vagy a görög államháztartási helyzet miatt.
A 4cast nevű londoni gazdaságelemző ház szakértői a hétfői MNB-kamatcsökkentés után adott kommentárjukban úgy vélték, hogy egyedül az inflációs kilátást tekintve - a várakozást meghaladó januári kiugrással együtt is - még lenne mód jelentős további mérséklésre. Ám az infláció csak az egyik a két kulcstényező közül; "a Monetáris Tanács kezét megkötő igazi tényező" a piaci kockázatvállalási hajlam. A 4cast elemzői kiemelték azt is, hogy ezúttal volt kamattartási javaslat, és szerintük ez szintén azt jelezte, hogy óvatosabb irányba tolódik a magyar jegybank alapállása. Mindent egybevetve a ház alapeseti várakozása változatlanul az, hogy a magyar jegybanki kamatszint 5,50 százalékon éri el mélypontját, vagyis még egy negyed százalékpontnyi csökkentés valószínű. A 4cast elemzői ugyanakkor hangsúlyozták: ha a külső környezet érezhetően romlana a következő hetekben, a Monetáris Tanács már a jövő hónapban úgy dönthet, hogy változatlanul hagyja alapkamatát.
A JP Morgan globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is hangsúlyosan kiemelték hétfői kommentárjukban az MNB-közlemény azon kitételét, hogy a bizonytalanabbá vált piaci helyzet szűkítette a kamatpolitikai mozgásteret. Kiemelték azt is, hogy tavaly június óta most először volt kamattartási javaslat. A JP Morgan londoni elemzői szerint a Monetáris Tanács "igen érzékeny" a magyar befektetési konstrukciók kockázati megítélésére, és szoros figyelemmel követi a görögországi fejleményekhez köthető kockázatkerülést. A ház szakértői úgy érzékelik, hogy az MNB tart az euróövezeti szuverén kockázat növekedésének esetleges magyarországi hatásaitól is a jövőben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 5,75%-ra mérsékelte az alapkamatot hétfői ülésén 
.jpg)
.jpg)
189 ukrán tért haza. 
