Számolt a jegybank: 4,7% a hiány, 80% felett az államadósság
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010-ben a GDP 4,7 százalékát tette ki úgy, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjak átirányítása 90 milliárd forinttal enyhítette a finanszírozási igényt.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,7 százalékát tette ki úgy, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjak átirányítása 90 milliárd forinttal enyhítette a finanszírozási igényt. Az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya ha a hajszálnyival is, de átlépte a 80%-os szintet - derül ki a pénzügyi számlák előzetes adataiból, melyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,7 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 80,1 százaléka volt 2010 negyedik negyedévének végén.
Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,5 százalékát érte el.
*2010 negyedik negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az előzetes adatok szerint 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,7 százaléka, vagyis 1277 milliárd forint volt. Ez a finanszírozási igény tartalmazza a jegybankkal szemben elszámolt újrabefektetett jövedelmet is, amely nélkül az éves GDP 4,4 százaléka (1185 milliárd forint) a pénzügyi számlákból számított nettó finanszírozási igény. 2010 negyedik negyedévében a nettó finanszírozási igény (208 milliárd forint) a negyedéves GDP 2,7 százalékát tette ki.
Maradt 80% fölött az államadósság
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 negyedik negyedévének végén a GDP 80,1 százaléka volt: 21790 milliárd forint. Az államháztartás nettó tartozása (16497 milliárd forint) a GDP 60,6 százalékát tette ki 2010 negyedik negyedévének végén.
2010 negyedik negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (208 milliárd forint) betétei és nyújtott hitelei csökkentésével fedezte, miközben jelentősen csökkentek értékpapír tartozásai és nőttek egyéb követelései és kötelezettségei. A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (107 milliárd forint) elsősorban betéteik csökkentésével és hitelfelvétellel fedezték, ugyanakkor számottevően csökkentek egyéb kötelezettségeik. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási képessége (107 milliárd forint) az egyéb követelések növekedését és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások csökkenését tükrözi.
A pénztári tagdíjak súlya
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2010 negyedik negyedévével záruló
Rezeg a léc?
Az önkormányzati szektor hiánya a tavalyi első három negyedévben 97 milliárd helyett 247 milliárd forint lett, holott a kormány eddig az egész tavalyi évre 190 milliárdos hiányt várt. Részletek >>>
elmúlt egy évben a GDP 4,5 százaléka volt (1238 milliárd forint). 2010 negyedik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (354 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,6 százalékát tette ki. A magánynyugdíj pénztári tagdíjak átirányítása a társadalombiztosítási alapokba 2010 negyedik negyedévében a pénzügyi számlákban 90 milliárd forinttal csökkentette a háztartások finanszírozási képességét (és ugyanennyivel csökkentette az államháztartás finanszírozási igényét).
2010 negyedik negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a betétek, a hitelintézeti értékpapírok és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek az egyéb követelések. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző, ugyanakkor számottevően növekedtek az egyéb kötelezettségek.
A FAZ a kormány és a jegybank "harcáról"
A Magyar Nemzeti Bank a függetlenségéért harcol címmel közölt bécsi keltezésű beszámolót szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung, alcímében kiemelve, hogy a jegybank elnöke szembeszáll a politikai befolyásolással - idézi a lapot a távirati iroda.
A név nélkül, csak "ela" szignóval jegyzett tudósítás emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor kormánya nemrég kezdeményezte az MNB monetáris tanácsában ülő tagok kinevezési szabályainak módosítását. Ennek értelmében a bankelnöktől megvonnák a jogot arra, hogy február végén maga nevezzen ki két új tagot a testületbe. E hónap végén a tanács hét tagja közül négyen távoznak.
Ha a javaslat megvalósul, akkor szakemberek szerint a kormány olyan tagokat választhatna ki a tanácsba, akik a lazább pénzpolitikát támogatnák, szemben a tanács jelenlegi irányvonalával.
Az alapkamat jelenleg 6 százalék, ezt a kormány túl magasnak tartja, a gazdasági tárca szerint pedig szakmailag semmi sem indokolta a kamatemelést. Az MNB lépései ellentétesek a kormány gazdaságpolitikájával, mivel a kamatemelés fékezi a növekedést és a foglakoztatás bővülését - érvelt a gazdasági minisztérium.
Hétfőn esedékes a jelenlegi összetételű monetáris tanács utolsó ülése - írta a FAZ tudósítója, kérdésesnek nevezve, "vajon egy kormánybarát összetételű testület valóban képes lesz-e érdemben módosítani az MNB pénzpolitikáját. A forint árfolyama és a befektetők magatartása ugyanis korlátozni fogja a tanács mozgásterét, emiatt pedig a kamatszint nem távolodhat el nagyon a realitástól. Az Európai Központi Bank már korábban nyomást gyakorolt, amikor decemberben azt kérte a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a súlyosan eladósodott ország jegybankjának a függetlenségét" - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
"A végső adat szerint mintegy fél százalék körüli a helyi önkormányzatok hiánya, és 3,2 központi költségvetésé, azaz 3,8 százalék 2010-re" - mondta még január első hetében Orbán Viktor kormányfő a Nemzetgazdasági Minisztérium számításaira alapozva.
A nemzetgazdaság szektorait teljes körűen bemutató, 2010 negyedik negyedévére vonatkozó pénzügyi számlák 2011. április 1-jén kerülnek publikálásra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010-ben a GDP 4,7 százalékát tette ki úgy, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjak átirányítása 90 milliárd forinttal enyhítette a finanszírozási igényt. 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
