.jpg)
Egy 2000-ben készített felmérés szerint az akkori 1300 hulladéklerakó 90-95 százaléka nem felelt meg az uniós normáknak. Azóta több mint ezer ilyen szeméttelepet bezártak, azonban 150-170 kisebb lerakó még most is működik - mondta a főosztályvezető-helyettes.
A minisztérium számításai szerint összességében már ma is van elég lerakó az országban, ezek eloszlása azonban nem egyenletes: vannak olyan területek, ahol az eddigi "faluszéli szemétdomb" helyett 30-40 kilométerre kell szállítani a hulladékot. Az önkormányzatok ezt sokszor nem vállalják és a régi, megszokott szeméttelepet használják, annak ellenére, hogy elkészült az új hulladéklerakó - tette hozzá.
A minisztérium szerint problémák vannak a szemétlerakással például Győr-Moson-Sopron megyében és a Dél-Dunántúlon, tehát ott, ahol sok a kis település. Markó Csaba hangsúlyozta: a minisztérium megköveteli majd a szabályok betartását, 2009 közepéig az összes szabálytalan lerakót be fogják záratni.
Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke úgy vélte: további "fehér foltok" is vannak Magyarországon, amely területeket nem fedik le a nagy rendszerek. Példaként említette Pest megye északkeleti és Nógrád nyugati részét; a Budapesttől délre, a Kiskunság felé eső területet, Ócsa, Dabas és Izsák körzetét.
Lakásvásárlás akár 0% önerővel, június 30-áig jelentősen csökkentett egyszeri költséggekkel! |
Az önkormányzatok azért nem tudnak csatlakozni az új lerakókhoz, mert az túl drága számukra. Ha mégis az új lerakókba szállítják a hulladékot, akkor ugrásszerűen kell növelniük a szemétdíjat. Épp ezért, ahol átadták a nagy lerakókat, a kistelepülések környékén nagyon nagy mértékben megnövekedtek az illegális szemételhelyezések - tette hozzá.
A HuMuSz álláspontja szerint a nagy hulladéklerakók sem ökológiailag, sem gazdasági értelemben nem fenntarthatóak, ráadásul a kistelepüléseknek sem kedveznek. A civil szervezet kisrégiós hulladéklerakók rendszerét javasolja, amelyeknek nem nagy az üzemeltetési költségük, ellentétben a megyékre kiterjedő nagy rendszerekkel.
Abban a minisztérium és a civil szervezet munkatársa is egyetértett, hogy sokat jelentene, ha sikerülne minél több szemetet "eltéríteni" a szemétlerakóktól. Ezt otthoni komposztálással és szelektív hulladékgyűjtéssel lehet elérni - mutattak rá a szakemberek. Jelenleg a biológiai hulladék 45 százalékát tudják "eltéríteni", a következő egy évben még további öt százalékos csökkentést kell elérni.
Börtönt kaphatnak a környezetszennyezők
Maradunk a nyugatiak szemétlerakója
Szemétkedés: a föld alá süllyedve, a Föld napján
Véget érhet a nejlonszatyrok kora
Dobozos italok: mindenki másképp látja a jövőt
MTI