Szijjártó: kormány még ennyit soha nem egyeztetett

A kormány üdvözli a uniós szakszervezetek szombati budapesti tüntetését abból a szempontból, hogy az a megszorítások ellen irányul – ezen a ponton találkozik a magyar kormány elképzeléseivel, amelynek politikájába szintén nem férnek bele a megszorítások – nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Duna Televízió egyik műsorában.

A politikus azt is kijelentette: a kormány - minden ellenkező információval szemben -  egyeztetett a hazai szakszervezetekkel az elmúlt időkben.

Kormány még nem folytatott annyi konzultációt szakszervezetekkel, mint mi – jelentette ki Szijjártó Péter.  A miniszterelnöki szóvivő az európai uniós országok szakszervezeteinek szombati, budapesti tüntetése kapcsán, illetve arra a felvetésre válaszolva reagált így, miszerint a hazai szakszervezetek próbáltak tárgyalni a magyar kormánnyal a tüntetések elkerülése végett, de a kabinet szerintük elzárkózó volt.

Egyoldalú egyeztetések? OÉT-ülést a jelenlegi kabinet eddig összesen négyszer hívott össze, egyet tavaly május 7-én, aminek nagy jelentősége egy hónappal a kormányváltás után nem volt. Ezek után Matolcsy György szeptember végén hívta össze újra az OÉT-tagjait, holott az első, 29 pontos akciótervet Orbán Viktor június elején jelentette be, és ebben már az adóváltozásokról is szó volt, ráadásul úgy, hogy a kormány nem egyeztetett sem a szociális partnerekkel, sem pedig a munkáltatók szervezeteivel. A szakszervezetek szerint a szakminiszternek korábban össze kellett volna hívnia a ülést, amit utólag a szociális partnerek "megkésettnek és ügyetlennek" tituláltak. A további év végi egyeztetéseken a bérmegállapodás volt középpontban, aminek végére sikerült is pontot tenni, de ez sem ment simán a továbbiakban. Az adóváltozások kapcsán a kormány ugyanis szerette volna "kierőszakolni", hogy a piaci szereplők azt megjelenítsék a bérekben, ez viszont az OÉT-megállapodáson rögzített bérdinamikánál nagyobb arányú bérfejlesztést jelentett a cégek számára. A munkáltatói oldalt egyértelműen elutasította a kormány "bérkommandóinak" felállítását és az erőltetett bérfejlesztést. A kormányzati lendület azóta alább is hagyott ebben a témában, bár létrejött a bérmonitoring bizottság.

A politikus kijelentette: szombaton John Monks, az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkára – a hat magyar szakszervezeti konföderáció vezetőivel – személyes konzultációra érkezik Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Ráadásul – tette hozzá Szijjártó – korábban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) volt lehetőség a konzultációra (erről részletesen lásd keretes írásunkat: Egyoldalú egyeztetések?).

A kormány örül a tüntetésnek

Szijjártó a műsorban elmondta. hogy két hete Matolcsy György Brüsszelben is találkozott a magyar szakszervezeti vezetőkkel az európai szociális csúcson, ahol megállapodott a Liga Szakszervezetek vezetőjével, hogy április második felében személyesen is konzultálnak majd.

A szombati szakszervezeti tüntetésről, amelyet az Európai Szakszervezeti Konföderáció szervez, és amelyhez a magyar konföderációk is csatlakoztak, Szijjártó Péter azt mondta: egy minden félévben, a soros uniós elnökség országában megrendezett tüntetésről van szó, amely az EU-s országok megszorító politikája ellen szól. “Itt egy európai gazdaságpolitikák elleni, alapvetően megszorítás ellenes tüntetésről van szó. Hogy ehhez a magyar szakszervezetek csatlakoznak vagy nem, az egy másik kérdés” - mondta a szóvivő.

A magyar kormány egyébként “a legnagyobb örömmel üdvözli” a szombati tüntetést abból a szempontból, hogy az a megszorítások ellen szól, mert ebben a “magyar kormány szövetséges” - hangoztatta Szijjártó Péter, kijelentve: az Orbán-kormány politikájával kifejezetten összeegyeztethetetlenek a megszorítások, azok ideje a Gyurcsány-időszakkal lejárt.

Kell-e fizetnie az állampolgároknak az államadósságot?

A kormány által létrehozott "Összefogás az államadósság ellen" alap kapcsán a szóvivő kifejtette: "talán most ez a legfontosabb nemzeti ügy, hogy a munkahely-teremtés mellett az ország államadósságát csökkentsük”.  Szijjártó Péter szerint ilyen fokú eladósodottság mellett az ország gazdasági mozgásképessége csekély és a versenyképességét sem tudja visszanyerni. Ha van a helyzetet javítani kívánó állampolgári kezdeményezés, a kormánynak mellé kell állnia, és nem azt kell mérlegelnie, hogy ebből mennyi pénz folyik be, vagy mennyi nem - hangzott az interjúban.

A kormány által létrehozott alapba – ami lényegében egy számla – hazai és külföldi magánszemélyek, vállalatok és intézmények, szervezetek fizethetnek be. És mivel a kormány különös tiszteletet érdemlőnek tartja, ha valaki saját munkája gyümölcséből fordít arra, hogy az államdósság csökkenjen, a nemzetgazdasági miniszter felkérést kapott a kormánytól a befizetők adókedvezményben részesítése módozatainak kidolgozására - szögezte le Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Közbeszéd stúdiójában. 

Munkahelyteremtés - megtérül-e a nagyok támogatása?

"Hál´ istennek, nem múlik el úgy hét, hogy ne lehetne hallani újabb és újabb beruházásokról, amelyek új munkahelyeket hoznak Magyarországra.Azt korábban világossá tettük, hogy a termelő szektorban kell előrelépést elérni, hiszen itt lehet tömegesen munkahelyeket teremteni” - válaszolta a szóvivő arra a felvetésre, hogy az Opel és az Audi hazai termeléséhez nyújtott állami támogatás és a létrejövő munkahelyek révén most megkezdődött-e a tíz éves időtávra ígért egymillió új munkahely megteremtése.

Az Audi fejlesztése összesen tizenötezer, az Opelé pedig kétezer-ötszáz új munkahelyet teremt - ez a beszállítói körben várható létszámbővüléssel együtt értendő – erősítette meg a szóvivő. A beruházásokhoz nyújtott központi költségvetési támogatás három-öt éven belül térül meg, utána tiszta profitot jelentek az országnak.

A kérdésre, hogy mikorra jöhet létre ez a tizenhétezer új munkahely, mivel a hírek szerint idén ennek csupán kis hányada valósul meg, a szóvivő azt mondta: a termelés 2012-től indul felfutó ágban, ekkortól érdemes számolni a megtérülési időt is és a munkahelyek teremtésének ütemét is.

Privátbankár - Zsiborás Gergő