Tisztázhatják magukat a magyarok a német bírák előtt
Gérnyi Gábor, az NFGM megbízott főosztályvezetője elmondta: a közös nyilatkozatban egyebek között rögzítették, hogy mindkét fél érdekelt abban, hogy a 2004-2005. évi SoKo Pannonia és SoKo Bunda akció keretében indított eljárások minél előbb befejeződjenek. A két akcióban a német hatóságok illegális munkavégzéssel gyanúsítottak meg 51 magyar építőipari és húsipari vállalkozást, illetve a velük kapcsolatban álló német cégeket.
Walter Hassmann, Németország budapesti nagykövetségének követe és tanácsosa méltatta a magyar-német kapcsolatokat, kiemelve a legális foglalkoztatás fontosságát. Gérnyi Gábor elmondta, hogy a Németországban a SoKo Pannonia és SoKo Bunda ügyek jogi útra terelődött vitájában jelenleg is 17 eljárás van folyamatban. Az egyik legvitatottabb téma, hogy érvényes társadalombiztosításként elfogadható-e a Magyarország európai uniós csatlakozását megelőző időszakra szóló D/H 101-es magyar igazolás, majd a csatlakozást követő E-101-es dokumentum.
A közös nyilatkozat szerint "mivel Magyarország 2004. május 1. előtt nem volt az EU tagja, nem vonatkoztak rá közösségi jogi előírások a magyar munkavállalók Németországba való kiküldtetése terén. 2004 májusa előtt a kiküldetést az 1998. augusztus 2-án megkötött német-magyar társadalombiztosítási egyezmény, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási megállapodás szabályozta. Ennek alapján állította ki a magyar társadalombiztosítási kapcsolattartó szerv a D/H 101-es igazolásokat, a magyarországi társadalombiztosítás hatályát igazolandó."
A főosztályvezető szerint ez a megfogalmazás meggyőzheti a német bíróságokat arról, hogy a magyar cégek rendelkeztek érvényes társadalombiztosítással az adott időszakban, vagyis legálisan dolgoztak a német piacon. Gérnyi Gábor kiemelte: a nyilatkozat fontos része, hogy a vitás kérdéseket tárgyalás útján kell megoldani, a jó együttműködést pedig folytatni kell a szolgáltatások területén is.
Csak diplomája van? Nem elég
Németország kifulladt
MTI