Tíz magyarból hét tud félretenni

A magyar lakosság közel hetven százaléka képes havi rendszerességgel megtakarítani – derül ki a Solar Gold kutatásának adataiból. A válaszadók 41 százaléka pedig úgy gondolja, jelenlegi tartalékképzésén felül is tervez új, rendszeres megtakarítást a következő egy évben.

Az érettebb gazdaságokban a pénz jellegű megtakarítások aránya a lakossági vagyon gyarapodásával párhuzamban csökken. A magyar lakossági vagyonon belül a pénz jellegű megtakarítások trendszerű csökkenésében az elmúlt években két törést is tapasztalhattunk, miközben a megtakarítások összességében növekedésnek indultak.

A Solar Gold reprezentatív felmérésének adatai azt mutatják, hogy a magyar lakosság közel 70 százaléka képes havi rendszerességgel megtakarítani. A lakosság közel harmada legfeljebb havi tízezer forint erejéig, harmada pedig ennél magasabb összeget képes tartalékolni, a megtakarítási képesség a háztartás havi jövedelmével arányosan emelkedik. A megkérdezettek 41 százaléka pedig úgy gondolja a jelenlegi tartalékképzésen felül is tervez új, rendszeres megtakarítást a következő egy évben.

Érdekes, hogy a legismertebb tíz lakossági befektetési forma között megjelent a befektetési arany is. 
Bár az átlagpolgár vagyona általában egyszerűbb, alacsonyabb kockázatú és jellemzően forint alapú befektetésekben van - amelyekről értelemszerűen a legtöbb ismerettel is rendelkezik -, az aranybefektetések is felkerültek a befektetői horizontra, növekvő érdeklődés és preferencia mellett - összegez Szalai Sándor, a Solar Gold vezérigazgatója.

A befektetési formák vélt hozamait vizsgálva kiderül, hogy az ingatlanok hozamtermelő képességének megítélését megrendíthetetlenül az elmúlt 10-15 év tapasztalata alakítja – felülírva az elmúlt 3 év tényadatait –, ugyanakkor megjelenik az arany elmúlt 10 éves hozamalakulása és stabil értékalakulása is ezzel az első három legmagasabb megtakarítási lehetőség közé sorolva a befektetési aranyat. A tényleges megtakarítási lehetőségeket vizsgálva a lekötött forintbetét, és a készpénz mellett az ingatlan és az ékszer viszi a prímet. A hazai háztartási vagyon-portfóliók hosszú távú jellemzője a saját ingatlanok jelentős súlya, míg az aktuális helyzetre a biztonsági tartalékok magas aránya mutat rá; alacsony befektetési arany kitettség mellett.

Diverzifikálunk-e?

A meglévő és a feltételezett befektetési döntések közötti hasonlóságok és eltérések mutatnak rá forint pénzállomány és könnyen pénzzé tehető vagyon állományának várható csökkenésére, és a biztos menedéknek tekintett arany és az ingatlanok jövőbeli preferenciájára. A lakosság közel 40 százaléka befektetési döntésekor nem diverzifikálna - ezzel csökkentve egy-egy megtakarítási forma kockázatát - és csupán egyetlen befektetési lehetőségben gondolkodna. Két alternatívába fektetne a megtakarítók 20 százaléka, harmadik megtakarítást is választana 21 százalék, négy vagy annál több tartalékolási formát csupán 8 százalék jelölt meg potenciális befektetési lehetőségként. A diverzifikáció növekvő szintjével együtt emelkedett az aranybefektetés valószínűsége is, minél többféle megtakarítási lehetőséget jelöltek meg a válaszadók, annál stabilabban és nagyobb arányban kerülne be az arany a portfóliókba. A befektetési arany tervezett megvásárlásának okaként jelenleg elsősorban a biztonsági tartalékolás áll (42%), a kifejezett befektetési cél egyidejű jelentős súlya mellett, ami az aranybefektetés jellemzőivel - a hosszú távú felhalmozás, kisebb volatilitás – is összhangban van. 


A megtakarítási hajlandóság változatlanul tetten érhető, de a nem várt és igen hektikus külső tényezők - piaci változások, szabályozói lépések - ebben jelentős kilengéseket okozhatnak, a megtakarítások fő motívuma a biztonsági tartalékolás - összegez Szalai Sándor.

Privátbankár