Emlékeztetett arra, hogy tavaly a magánnyugdíjpénztárak mintegy 400 milliárd forintot vesztettek a negatív hozamok miatt, az önkéntesek több mint 70 milliárd forintot. Kiemelte: a vagyon és a tagok számának tekintetében a piac 92 százalékát mondhatja magáénak a Stabilitás, tagjainak száma meghaladja a 2,75 milliót, a pénztárszövetség összesített vagyona 1.967 milliárd forintra rúg.
Nagy Csaba szerint az a törvényes lehetőség, hogy az 52 év feletti tagok újra teljesen visszaléphetnek az állami nyugdíjrendszerbe, azzal jár majd, hogy a karácsonyi ünnepek előtt több tízezer tag léphet ki a magánnyugdíjpénztárakból, ez a vagyon csökkenését is hozhatja.
Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szerint a következő kormánynak mindenképpen konszolidálnia kell az egészségügyet. Kiemelte: már 2001-ben is tervezték ezt a lépést, akkor a konszolidáció összegét 670 milliárd forintra becsülték.
Mikola István kiemelte: az új kormánynak teljesen fel kell térképeznie az ország lakosságának egészségügyi állapotát. Hozzátette: az ország északkeleti részében, Borsod megye egyes területein az átlag életkor 50 év körül van, míg Nyugat-Magyarország egyes részein "svájci magasságokban" áll. "2010-11-ben muszáj lesz hozzányúlni az egészségügy struktúrájához és finanszírozásához is" - emelte ki Mikola István.
Mohai György, a BÉT vezérigazgatója előadásában rámutatott: Európa hagyományos tőzsdéinek, illetve a belőlük alakult tőzsdeszövetségeknek (MTF) új, elektronikus, multilaterális kereskedési platformokkal kell megküzdeniük a befektetőkért folyó versengésben. Az MTF-ek majdnem tőzsdék, de ezeken a kereskedési helyeken nincsenek tőzsdei kötelezettségek, illetve tőzsdei jogok. Az MTF-en nincs bevezetési eljárás, így nagyon alacsonyak az árak is, ha esetleg egy pénztár ott szeretne befektetni, a kevésbé szabályozottság hátrányaival is szembe kell néznie. Mohai György rámutatott: a válság egyetlen kedvező mellékes hatása az volt, hogy visszatértek a hazai nyilvános értékpapírpiacra a magánbefektetők.
Dr. Herczog László szociális és családügyi miniszter előadásában felvázolta az elmúlt évek nyugdíjkiadásainak alakulását. Elmondta, hogy a ’97-ben elkezdett korhatárnövelés ellenére nem csökkent a hiány mértéke az állami nyugdíjrendszerben. A 2009-es parametrikus intézkedési csomag hatására azonban – nyugdíjprémium bevezetése, újabb korhatáremelés – 2020-ra a megtakarítás a GDP 1 %-ra tehetők majd.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint stabil és átlátható szabályozásra volna szükség, ehhez képest még a nyugdíjrendszer második pillérének szolgáltatási szabályai sincsenek tisztázva. A következő években a "Ratkó-gyerekek" nyugdíjba vonulásával olyan kihívások jelentkeznek a nyugdíjrendszerben, amelyek nagyságrendekkel változtatják meg a kifizetéseket.
A volt pénzügyminiszter szerint azok az országok tudnak felkészülni a nyugdíjrendszerben bekövetkező változásokra, amelyek a jobb években tartalékolni tudnak, Magyarországnak azonban erre nem volt lehetősége. Úgy vélekedett, hogy az adó magas és kiszámíthatatlan, és sem az adó-, sem a járulékrendszer átalakításának nem volt világos célja és iránya.
A magánnyugdíjpénztári befektetésekben a hazai eszközök súlyának növelése mellett érvelt az Aegon vezérigazgatója, a pénzügyi felügyelet főigazgató-helyettese a pénztárak közötti "átléptetések" szigorúbb ellenőrzését ígérte, az egészségügyi miniszter pedig az öngondoskodás súlyának szükségszerű növekedéséről beszélt szerdán a Pénztárkonferencián Budapesten.
Kepecs Gábor, az Aegon közép-kelet-európai régió vezérigazgató-helyettese bírálta a három portfóliós rendszer év eleji bevezetését, úgy vélte nem kellően mérték fel ennek kockázatait, a befektetésekben a hazai eszközök súlyának növelését előíró mostani szabályozást azonban hasznosnak és folytatásra érdemesnek nevezte.
Erdős Mihály, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgató-helyettese a felügyelet felmérésével támasztotta alá, hogy az átlépő tagok többsége nem a magasabb hozam érdekében, saját elhatározásából, sokkal inkább az ügynöki tevékenység sikereként lép át másik szervezetbe, ezért a PSZÁF a jövőben fokozottabban ellenőrzi az ügyfelek tájékoztatását.
Lengyel László, a Gazdaságkutató Zrt. elnöke a nyugdíjrendszer hosszú és rövidtávú stratégiai problémái témakör felvezetésekor kiemelte, hogy „Magyarország hitelességéhez tartozik, hogy a nyugdíj területén a befektetők biztonságban érezzék magukat, éppen úgy, mint a nyugdíjasok.
Nyugdíjpénztárak: minek a minimális részvényhányad?
Adókedvezményt a nyesznek!
Növekedésnek indultak a pénztárak
MTI