Az UNEP szerint naponta kétmillió tonna szilárd hulladék kerül a folyókba és óceánokba lakossági és ipari szennyvizek, növényvédő szerek és állati ürülék formájában. Ez a hulladékmennyiség naponta kétmilliárd tonna vizet fertőz meg, kiterjedt "halott zónákat" képezve, amelyekben "fuldokolnak" a halak és a korallok. A szennyezés túlnyomó részét a fejlődő országok okozzák, amelyek a szennyvizek 90 százalékát tisztítatlanul engedik az élővizekbe.
A beszámoló szerint a tiszta víz hiánya évente 1,8 millió ötévesnél fiatalabb gyermek halálát idézi elő. A hasmenés, amelyet az esetek túlnyomó részében fertőzött víz eredményez, évente 2,2 millió életet követel. A kórházi ágyak felét a világban olyan páciensek foglalják el, akiket fertőzött vizek betegítettek meg.
"A szennyezés már olyan méreteket ölt, hogy a fertőzött víz több halálesetet okoz, mint amennyi az erőszak, a háborús konfliktusok számlájára írható" - emeli ki a jelentés.
Az UNEP vízújrahasznosító-rendszerek alkalmazását javasolja, valamint azt, hogy dollármilliókat - akár dollármilliárdokat - költsenek szennyvíztisztító berendezések telepítésére. A szervezet ajánlásai között szerepel a lápvidékek megóvása, amelyek természetes víztisztítóként működnek.
"Ha szeretnénk megóvni világunkat ezen bolygón, amelynek lakossága 2050-re meghaladja a kilencmilliárd főt, ésszerűbben kell bánnunk a szennyvizekkel, amelyeknek a szó szoros értelmében emberek esnek áldozatul" - hangsúlyozta Achim Steinter, az UNEP igazgatója.
Stockholm lett Európa zöld fővárosa
Durván túloznak a klímajóslatok?
MTI