Törékeny eurózóna - tényleg jól járunk az euróval?
A viszonylag gyenge euróval jól járnak majd azok a vállalatok - a legfejlettebb országokban, például Németországban, Hollandiában, Franciaországban -, ahol a helyi valuta erősebb lenne, ha lenne. Ez viszont azt is jelenti, hogy Magyarországot az euróbevezetés akár fékezheti a növekedésben. Az eurózóna bajban van - amit magának köszönhet?
Hosszan tartó vergődés vár az euróövezetre, és hogy a végén mi lesz, azt nem is lehet tudni. Ez a legderűsebb kép, amelyet az Európai Bizottságnak 14 EU-tagország gazdasági és államháztartási kilátásairól készített legújabb tanulmányából le lehet szűrni.
A brüsszeli bizottság 14 EU-tagország stabilitási, illetve konvergencia-programját vizsgálta, közülük Belgium, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Szlovákia és Finnország az euróövezet tagja. A bizottság sommás megállapítása szerint az idei év még az államháztartási hiányokat súlyosbító költségvetési gazdaságösztönzés jegyében telik el, ám az érintett kormányok növekedési várakozásai többnyire eltúlzottak, így a későbbi hiánycsökkentésre vonatkozó terveik eredménye is rosszabb lehet az általuk képzeltnél. Ráadásul a 2011 utáni időszakra szóló hiánycsökkentési tervek mögött - a bizottság megítélése szerint - nem láthatók konkrét intézkedések.
Néhány példa: a német kormány idénre 1,4 százalékos gazdasági növekedést jósol, az Európai Bizottság csak 1,2 százalékos német GDP-növekedésben bízik. Jövőre, 2012-re és 2013-ra a német kormány jóslata évente 2 százalékos GDP-növekedésre szól, a bizottság jövőre 1,7 százalékos többletet tart lehetségesnek, a későbbiekre pedig egyelőre nem kockáztat meg előrejelzést. A német kormány idén a GDP 5,5 százalékának megfelelő államháztartási hiányra számít, a bizottság ennél kisebb, 5 százalékos hiányt jósol, de jövőre fordulhat a helyzet: a német hivatalos előrejelzés 4,5 százalékos hiányra, a bizottsági jóslat 4,6 százalékos hiányra szól. A német hiány még 2013-ban is legalább 3 százalékos lesz a német kormány szerint, ám ilyen távra a brüsszeli bizottság még jósolni sem óhajt.
Franciaország esetében még nagyobbak az eltérések a távolabbi jövőre nézve. A francia kormány idénre 1,4 százalékos, a brüsszeli bizottság 1,2 százalékos gazdasági növekedést vár. Jövőre a francia kormány jóslata 2,5 százalékra, a bizottságé csak 1,5 százalékos GDP-növekedésre szól. Jövőre a kormány 6 százalékos, ám a bizottság 7,7 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít Franciaországban.
Művészet kiszámolni, mikor lesz magyar euró? Törékeny eurózóna.
Olaszországnak az ottani kormány idén 1,1 százalékos, jövőre 2 százalékos GDP-növekedést jósol. A bizottsági várakozás sorrendben 0,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos. Az államháztartási hiányra szóló kormányzati becslés 5 százalékos idénre, 3,9 százalékos jövőre, de a brüsszeli bizottság sorrendben 5,3 százalékos, illetve 5,1 százalékos deficitet jósol.
A szlovák kormány jövőre már 4,1 százalékos gazdasági növekedést vár, a brüsszeli bizottság csak 2,6 százalékos többletben bízik. Az idei államháztartási deficit a szlovák kormány szerint a GDP 5,5 százaléka, a bizottság szerint 6 százaléka, jövőre a szlovák kormány szerint a GDP 4,2 százaléka, a bizottság szerint 5,5 százaléka lesz.
Európában, a legfejlettebb országokban a gazdasági növekedést már eddig is jobbára csak az export táplálta. A lakossági fogyasztás igen szerény növekedését, a "fogyasztói társadalom" egykor irigyelt álmát - utóbb már csak a reklám ajzotta, kényszeres túlfogyasztást - lényegében a hitel tartotta fenn. Az átlag szintjén alig növekvő - sőt, egyes helyeken, például Németországban az utóbbi tíz évben már nagyrészt csökkenő - reálbérek önmagukban nem tették volna lehetővé a fogyasztás bővítését a bérből és fizetésből élők számára. Ám - nem nagy túlzással szólván - most már hitel sincs: a bankok nem mernek adni, a munkanélküliségtől rettegő dolgozók nem mernek fölvenni. Pedig a kamatok még példátlanul alacsonyak. Még kevésbé lesz elérhető a hitel, amikor majd az Európai Központi Bank kénytelen lesz elkezdeni a kamatemelést, talán már ez év végétől.
Ezek a kilátások nem javulnak a belátható jövőben. Miközben az Európai Bizottság elnöke a tőkepiaci spekulációt ostorozza a bajokért, a bizottság friss elemzéséből kiderül, hogy az euróövezet és vele a közös pénz vergődésének más, mélyebb okai vannak. Ezen a várható központi kamatemelés nem sokat segíthet, ha a befektetők a kelleténél kevésbé bíznak az euróövezeti országok teljesítményében, következésképp a növekvő adósságuk teljesítésében.
Minthogy a lakossági fogyasztás jó ideig kiesik a hajtóerők sorából, némi kitörési lehetőséget ezentúl is egyedül az export kínál. A viszonylag gyenge euróval jól járnak majd azok a vállalatok - a legfejlettebb országokban, például Németországban, Hollandiában, Franciaországban -, ahol a helyi valuta erősebb lenne, ha lenne, más szóval, amelyek gazdasági erejéhez képest az euró alulértékelt már most is, és annak ígérkezik a jövőben is. Rosszul járnak viszont azok az országok, amelyeknek általános gazdasági állapotához képest az euró felülértékelt.
Így valóban művészet lesz kiszámolni, mikor és milyen árfolyammal érdemes Magyarországnak belépnie az euróövezetbe, mely sok tekintetben ápol és eltakar, más tekintetekben viszont akár fékezheti a fellendülést.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A viszonylag gyenge euróval jól járnak majd azok a vállalatok - a legfejlettebb országokban, például Németországban, Hollandiában, Franciaországban -, ahol a helyi valuta erősebb lenne, ha lenne. Ez viszont azt is jelenti, hogy Magyarországot az euróbevezetés akár fékezheti a növekedésben. Az eurózóna bajban van - amit magának köszönhet? 
Romló biztonsági helyzet: mozgósítás kezdődik Csehországban. 
