Tőzsdére várva: lehet már magyar részvényt venni?

A hazai részvénypiac várható teljesítményére alapvetően három dolog gyakorolhat érdemi hatást: az általános nemzetközi hangulat a makrogazdasági események függvényében, a hazai makrogazdasági és devizakockázat általános megítélésének alakulása illetve egyes vállalatspecifikus események - olvasható a Raiffeisen Research Stratégia elemzésének magyar részvénypiacra vonatkozó részében. Érdemes lehet újra a magyar részvények felé fordulni, de a kockázat korántsem szűnt meg

Az első, és a hazai részvénypiac szempontjából is legfontosabb faktor várhatóan igen vegyes képet fog mutatni a második negyedév folyamán. Az első negyedév végén kialakult valaha volt egyik legnagyobb bear market rally felcsillantotta a reményt, hogy megindult egy tartós részvénypiaci emelkedés. A Raiffeisen elemzőinek véleménye szerint azonban nem erről van szó, és a második negyedév során várhatóan ismét igen hektikusan fog alakulni a hangulat. Könnyen elképzelhető, hogy a piac alját mind nemzetközi, mind a hazai piacon már láttuk, egy tartós emelkedő trend még várhatóan nem indul meg a következő hetekben, így az erre való pozíció felvétele még nem időszerű. Egyelőre egy várhatóan széles sávkereskedésre érdemes pozícionálni, melynek az elemzők szerint jelenleg inkább a felső harmadában vagyunk, így az esetleges további emelkedés esetén is érdemes a korábbi pozíciókat leépíteni.

A hazai makrogazdasági fundamentumokban nem számítanak alapvető érdemi javulásra a második negyedév során. Ugyanakkor nem számítanak olyan negatív eseményre sem, amely a korábban már nem látott szinteknél tartósan és jelentősen gyengébb szintekre lökné a forintot, avagy az első negyedév elején tapasztaltnál is rosszabb megítélésűvé tenné az országot. Sőt, figyelembe véve, hogy több hazai vezető részvény jelentősebb relatív alulárazottsága mögött elsősorban a makrogazdasággal és a forinttal kapcsolatos félelmek állnak, az sem zárható ki, hogy a hazai eszközök relatíve felülteljesítők lehetnek a következőkben. Ennek feltétele, hogy a forint valóban tartani tudja jelenlegi szintjeit még a továbbiakban várt piaci turbulenciák során is (értsd: 300 körüli EUR/HUF) és csökkenjen a volatilitása. Szinte bizonyosan kijelenthető, hogy a hazai piac az első negyedév során igen alulsúlyozott volt, sőt több nagy befektetési intézménynél nulla súllyal szerepelt.

Amennyiben fent említett folyamat kedvezően alakul, némi javulásra talán ebből a szempontból is számíthatunk, amely szintén a felülteljesítés irányába hathat. Ugyanakkor természetesen a hazai piac sem kerülheti el az alapvető nemzetközi tendenciákat, de a Raiffeisen elemzői úgy vélik, hogy az esetleges lejtmenetek során sem valószínű, hogy a hazai piac a következő negyedévben ismét érintse korábbi mélypontjait előbbi feltételek fennállása esetén.

A hazai vezető részvények közül természetesen az OTP-t sújtja leginkább mind a nemzetközi, mind a hazai gazdasággal kapcsolatos pesszimizmus. A hazai piac erős alulsúlyozásán kívül a jelenleg a szektortársakhoz és a várható könyv szerinti értékhez képest fennálló jelentősebb diszkont a hazai és más az OTP számára fontos devizák (elsősorban az ukrán hrivnya) hektikus mozgásának bizonytalanságából fakadhat egy jelentős részben. A devizaárfolyamoknak ugyanis mind az adott gazdaság teljesítményére, mind pedig közvetlenül magának a banknak az eredményességére erős hatása van. Jelentős részben tehát ezek stabilizációja lehet a kulcs ahhoz, hogy némileg szűküljön a diszkont az OTP és a régiós szektortársak közötti értékelésben, mely inkább egy relatív dolog, míg az árfolyam irányát természetesen a nemzetközi hangulat jelölheti ki. Fontos, hogy a bank 2009-es eredményével kapcsolatos lefelé mutató kockázatok a közelmúltban eszközölt goodwill leírásokkal egyértelműen csökkentek. A részvények hígulását az elemzők nem tartják reális szcenáriónak, várakozásaik szerint a bank az EBRD-n keresztül von(hat) majd be tőkét a bankcsoportba, melyhez esetlegesen a közelmúltban vásárolt saját részvényeit használhatja.

A MOL-t is erősen sújtották az első negyedévben az előbb említett faktorok, különösen a gyengébb forintnak a MOL devizában denominált adósságára gyakorolt hatására. Még egy a vártnál 10 vagy akár 20 százalékkal gyengébb forint árfolyam sem veszélyezteti a MOL eladósodottsági szintjét olyan mértékben, hogy jelenlegi hitelszerződései veszélybe kerüljenek. Ugyanakkor a cégnek 2010 negyedik negyedéve előtt nincs jelentősebb refinanszírozási igénye.

Másrészt a hazai makrogazdasági helyzetnek a MOL számára kiemelten fontos faktorokra egyáltalán nincs hatása, sőt még fogyasztási oldalról sem számítanak érdemi ebből fakadó negatív hatásra. Összességében azonban a hazai deviza és
makrogazdaság megítélésével kapcsolatos várakozásokk önmagukban kedvező hatást gyakorolhatnak a papír megítélésére. Ezt a folyamatot segítheti részben az orosz Surgutneftegas színre lépése, mely az OMV-től megvette annak 21,2%-os részesedését az akkor aktuális piaci ár több, mint kétszereséért. A Raiffeisen elemzői nem gondolják, hogy az orosz cég egy nyilvános vételi ajánlatot vagy bármely más további direkt lépést tenne egy ellenséges felvásárlás irányába, legalábbis rövid távon. Ugyanakkor számos módon gyakorolhat elvileg nyomást a cégre gondolva a MOL erős orosz függőségére mind termelési mind ellátási oldalon. Nem valószínű, hogy a történetnek rövid távon lenne végkimenetele, mely jelen pillanatban eléggé nehezen megjósolható is, ugyanakkor az orosz cég erőteljes érdeklődése rávilágíthat a MOL-ban rejlő értékekre és természetesen úgy tűnik, hogy a felvásárlási sztori ismét tartósan kísér(te)ni fogja a MOL-t. Sajnos ugyanakkor egy homályos tulajdonosi szerkezetű és célokkal rendelkező nagytulajdonos több intézményi befektetőt is távol tarthat, a Raiffeisen szerint azonban inkább a pozitív hatások dominálhatnak.

A két gyógyszergyártó működésére a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok relatíve lényegesen kisebb hatást gyakorolnak. A Richter a várakozásoknak megfelelően továbbra is megőrizte relatíve jó teljesítményét, mely nem csoda hiszen az év egyik legérdekesebb sztorija lehet. Az állam 25%-os részesedése a cégben szeptemberre elvileg megszűnhet, ugyanis a 2004-ben az állami pakettre kibocsátott átválható kötvények lejárnak. Az államnak joga van abban az esetben is készpénzben kompenzálni a kötvénytulajdonosokat, ha kérnék a részvényeket – a Richter igen nagy valószínűséggel lobbizni is fog ezért. Amennyiben azonban megszűnne az állami jelenlét kitűnő felvásárlási célponttá válhat figyelembe véve piaci pozíciót és adósságmentés ugyanakkor készpénzgazdag mérlegét. A felvásárlási spekulációk most is támasztják némileg az árfolyamot, az év későbbi részében azonban még markánsabban megjelenhetnek.

Az Egis, mely szintén adósságmentes és készpénz gazdag mérleggel rendelkezik várható könyv szerinti értéke alatt forog, mely figyelembe véve előbbieket abszolút indokolatlan.  A Magyar Telekom a korábbi években megfigyeltnél később kezdte meg az osztalékra való emelkedést és így is alulteljesítő maradt a piacon. A papír árfolyamára erőteljes hatással van a hazai gazdaság megítélése, elsősorban a referenciaként használt állampapírhozamok mozgásán keresztül. Bár a hazai piacra vonatkozó várakozásainkból ez a papír is profitálhat, az elemzők szerint az osztalékszelvénynél várhatóan nagyobb mértékben esik majd a papír.

Fentieket összefoglalva tehát a Raiffeisen elemzői a hazai piac általános megítélésének javulására számítanak, mely azt jelenti, hogy a nemzetközi piacokon a következő időszakban várható sávos jellegű kereskedési stratégiában az előző negyedévben ajánlottnál nagyobb mértékű súllyal lehet szerepeltetni a hazai vezető részvényeket. Nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a hazai piacon az előző hetekben látott emelkedés rövid távon tartós lehetne és azt sem, hogy egy magyar egyedi részvénybe való befektetés alacsony kockázatú lenne - olvasható az április 8-án lezárt Raiffeisen-kiadványban.

Nem csökken a magyarok aranyéhsége
Sólyom bekérette a Mol vezérét
Harcra készen: közgyűlési segítséget kér a Mol
200 milliónál is többet ad az EBRD az OTP-nek?
Soros György véreztette ki az OTP-t

Privátbankár