
A mesterségesen létrehozott élet a tudomány egyik "Szent Grálja", ám egyúttal komoly félelmet is gerjeszt. Jó példa erre Aldous Huxley 1932-es sci-fi regénye, a Szép új világ (ami valójában egy disztópia), amelyben a gyermekeket laboratóriumban állítják elő a természetes úton történő szaporodás helyett.
A J. Craig Venter Intézet tavaly sikeresen reprodukálta egy egyszerű baktérium DNS-ét mesterséges úton. A kutatók korábban az e.coli baktériumot használták a génállomány létrehozására, de a folyamatot hosszadalmasnak és túl összetettnek találták. Az e.coli baktériummal a bonyolultabb DNS-szegmenseket nem lehetett létrehozni.
Tavaly ezért a kutatók áttértek a Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő gomba) használatára. Ekkor vált lehetővé a teljes szintetikus génállomány elkészítése a homológ rekombinációnak nevezett módszerrel - a sejtek a természetben ezzel a módszerrel javítják ki saját sérült kromoszómáikat. Ezután megvizsgálták, milyen mértékben képes az élesztő a DNS létrehozására. A kutatók nagy örömére azt állapították meg, hogy a sörélesztő valóságos "géngyár".
A tudósok viszonylag rövid DNS-lánc-töredékeket illesztettek be az élesztő sejtjeibe a homológ rekombináció módszerével. A sejtek egyetlen lépésben képesek voltak a teljes génállományt helyreállítani. A kutatókat teljesen lenyűgözte a sörélesztő "kapacitása": egyszerre meglepően nagy mennyiségű DNS-töredéket képes befogadni és helyreállítani. Most az élesztőnek ezt a tulajdonságát igyekeznek minél jobban megismerni, mivel ez lehet a kulcs a szintetikus genetikai tudomány újabb előrelépéseihez.
Az eredményekről beszámoló cikk egyik szerzője, Clyde Hutchinson elmondta: elképesztő, hogy a csapat milyen nagyot haladt a nagy méretű DNS molekulák összeállításával. Még nem lehet tudni, meddig lehet kitolni a sörélesztő határait, de keményen dolgoznak a módszer tökéletesítésén.
Venter és csapata egy élő baktérium-sejtet szeretne létrehozni a Mycoplasma genitalium baktérium szintetikus génszekvenciája segítségével. Azért épp ezt a baktériumot választották, mert az összes életforma közül ennek genetikus felépítése az egyik legegyszerűbb: mindössze 580 gént tartalmaz. Az emberi génállományt nehezebb volna reprodukálni, mivel nagyjából 30 ezer génből épül fel. (A Mycoplasma genitalium mellesleg számos szexuális úton terjedő betegség okozója, mesterséges létrehozása tehát valóban csak tudományos szempontból lenne hasznos.)
A baktérium génszekvenciáját felhasználva a kutatók létrehoztak egy kromoszómát, melyet Mycoplasma laboratoriumnak neveztek el. Most olyan módszer kidolgozásán fáradoznak, amivel ezt a kromoszómát beültethetik egy élő sejtbe, ahol aztán átveheti az irányítást, és újfajta életformát hozhat létre.
Piszkos kezek: hova nyúlkálnak a nők?
Ezeréves titkokat rejtenek az egerek
Pontos térkép rajzolható a DNS-mintákból
A cukorbaj a világ egyik legdrágább betegsége
Visszaadhatják szemünk világát
Áttörés: őssejtekből agyszövet
AFP