Túlbecsült infláció: még nem pörgött fel az áremelkedés

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén szeptemberben a fogyasztói árak 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a növekedés megegyezik az augusztusi árnövekedés mértékével. Londoni befektetési elemzőházak a szeptemberi magyarországi infláció gyorsulását várták, a prognózisok, azonban nem bizonyultak jónak, az adatok a szeptemberi infláció stagnálását mutatják. Az elemzői várakozások széles, 3,5-4,0 közötti sávban mozognak, az előrejelzések átlaga 3,75 százalék. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője korábban 3,7 százalék körüli szeptemberi inflációs szintet prognosztizált, amely véleménye szerint decemberre 3,4 százalékra mérséklődhet.

Az adatok alapján 1 hónap alatt – 2011. augusztushoz viszonyítva – a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek árai 0,5 százalékkal mérséklődtek, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,3 százalékos átlagos árnövekedése következtében.

Árcsökkenés volt megfigyelhető a liszt (2,1%) és az étolaj (1,4%) esetében. Növekedett a sertészsiradék (4,0%), az iskolai étkezés (2,2%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,7%), a tojás (1,2%) és a sertéshús (1,1%) ára. A főcsoportok közül a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékkal, a szezonváltás következtében. Átlag felett drágultak az egyéb cikkek is (0,5%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk, a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz képest. A szolgáltatások esetében 0,5 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Éves áremelkedés: vezet a cukor

12 hónap alatt, 2010. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (44,5%), a liszt (33,3%), az étolaj (20,6%), a kávé (16,1%), a péksütemények (15,1%), a kenyér (12,0%) és a tej (11,1%) ára. Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (12,4%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,7 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 13,8 százalékkal drágultak. Szintén átlag felett, 4,6 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gáz 18,8 százalékkal, a távfűtés 4,3 százalékkal, a vezetékes gáz 2,5 százalékkal drágult.

A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,5 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A szolgáltatások áremelkedése szintén átlag alatti volt (2,3%), ezen belül a csatornadíj 10,2, a szemétszállítás 6,3, a vízdíj 4,3 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalék, a szeszes italok, dohányárukért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az első kilenc hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

2,9 százalékos augusztusi infláció az unióban

Az EU 27 tagországában 2011. augusztusban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010. augusztusban. A legkisebb áremelkedést Írországban (1,0%) és Szlovéniában (1,2%), a legnagyobbat Észtországban (5,6%) és Lettországban
(4,6%) mérték.

A Privátbankár Árkosár-felmérésének eredménye szerint októberben megtorpant az élelmiszerárak ereszkedése a hipermarketekben. A felmérés szerint az elmúlt négy évben most emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak az év tizedik hónapjában, pedig még sehol sincs a jövedékiadó-emelés, a chipsadó kiterjesztése vagy az áfaemelés hatása. Részletek>>

A Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén az infláció várható alakulásával kapcsolatban a tagok egyet értettek abban, hogy folyamatos dezinflációs nyomás érvényesülhet a gazdaságban, a maginfláció középtávon az inflációs cél alá süllyedhet, ugyanakkor a tervezett költségvetési intézkedések hatására a fogyasztói árindex átmenetileg megemelkedhet 2012-ben. A Monetáris Tanács többségének megítélése szerint az inflációs kilátások lehetőséget teremtenének a monetáris kondíciók lazítására a globális kockázati megítélés jelentős romlása ugyanakkor megakadályozza ennek érvényre juttatását. Végeredményben a tagok nem változtattak az alapkamat 6 százalékos szintjén.

Privátbankár