A költségvetést tekintve nincs újdonság abban a jelentésben, amelyet a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság készített az ország állapotáról - mondta Akar László, a Gazdaságkutató Zrt. alelnöke
A költségvetést tekintve nincs újdonság abban a jelentésben, amelyet a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság készített az ország állapotáról: a lényege annyi, hogy a megtett intézkedések nélkül a 2010. évi költségvetési törvényhez képest nagyobb lenne a GDP-arányos hiány - mondta Akar László, a Gazdaságkutató Zrt. alelnöke
A kormány által megtett lépések nélkül a bizottság szerint 4,8 százalék lenne a nemzeti össztermékhez viszonyított költségvetési deficit, ezzel együtt pedig 3,8 százalék. Akar László egyes tételeket túlzónak tart, és számításai szerint a hiány az intézkedések nélkül 4,6 százalék lenne. Ezek a számítások nem térnek el attól, amit már korábban is mondtak a szakértők és piaci szereplők.
A Pénzügyminisztérium májusi jelentésében az első öt havi várható társasági adóbevételek alapján már 609 milliárd forintról 550 milliárdra vágta vissza az éves prognózist és a személyi jövedelemadóból várható éves bevételeket is 39 milliárd forinttal csökkentette. Akar László emlékeztetett arra, hogy az előző kormány éppen azért zárolt már 2010 januárjában 120 milliárd forint tartalékot, hogy legyen miből "fedezni" az eltéréseket. A tartalék "elköltését" viszont már a következő, azaz a mostani kormányra bízta, ám annak felhasználásáról a bizottsági jelentésben nem esik szó.
Akar László túlzónak tartja, például, azt a 34,5 milliárd forintot, amely a jelentés szerint a családi pótlék megadóztatásának eltörlése miatt rontja az egyenleget. Az 1,9 millió gyermeknek legfeljebb mintegy harmada után kellett volna mindössze 0,15 százalék adót fizetni a családi pótlék után, így "erősen túlzó lehet a 34,5 milliárd forint" - vélekedett Akar László.
A szakértő megjegyezte, minden költségvetésre jellemző, hogy a tények eltérnek attól. A legbizonytalanabb még mindig az, hogy a társasági adó hogyan alakul, több vagy kevesebb lesz-e a vártnál.
Más, nevük elhallgatását kérő szakértők a részletekkel kapcsolatban elmondták, hogy a Varga Mihály által említett 30 milliárd forint előrehozott zárjegyértékesítésre nem volt a kormánynak ráhatása, az a társaságok menedzsmentjének döntése volt. Az állami cégeknél 2009-ben kifizetett osztalékelőleg nem növeli az eredményszemléletű ESA hiányt, hiszen azt az idén kell elszámolni.
A közlekedési cégeknél lévő "csontvázakról" a szakértők elmondták: a MÁV-tól történt 40 milliárd forint elvonás teljesen nyilvános volt, a BKV támogatását pedig a Fidesz is megszavazta a Fővárosi Közgyűlésben. A Malév 32 millió eurós viszontgaranciáját, amit hitelként terhelt az orosz állami Vnyesekonombank a magyar légitársaságra, azt a visszaállamosításról 2010. február 26-án aláírt megállapodásban a kormány nem ismerte el jogszerűnek.
A jelentés említést tesz az E.ON energetikai cég és a kormány között 2009 közepén létrejött megállapodásról a 2005 őszétől esedékes gáztartozások kiegyenlítésére. Ennek összegét 66 milliárd forintban állapították meg, amiből 40-45 milliárdot már kifizetettek, és mintegy 20-25 milliárd forint a fennmaradó összeg - olvasható a jelentésben. A szakértők viszont emlékeztetnek arra, hogy a 66 milliárd forintot a földgáz végfelhasználói árában a fogyasztók fizetik meg, jelenleg köbméterenként valamivel több mint három forintot és így nem játszik szerepet a költségvetési egyenleg alakulásában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A költségvetést tekintve nincs újdonság abban a jelentésben, amelyet a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság készített az ország állapotáról - mondta Akar László, a Gazdaságkutató Zrt. alelnöke .jpg)
.jpg)
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
