Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Kétszeresére bővül mától a londoni díjasított övezet, amelybe hétköznaponként csak 8 font (3100 forint) befizetése ellenében lehet magánautóval behajtani. Olyan, a szűkebb értelemben vett belvároshoz nem tartozó kerületek is a fizetős övezetbe esnek, mint a Bayswater, a Notting Hill, Kensington és Chelsea.
Kétszeresére bővül mától a londoni díjasított övezet, amelybe hétköznaponként csak 8 font (3100 forint) befizetése ellenében lehet magánautóval behajtani.
Az eredeti, húsz négyzetkilométeres belvárosi fizetős zónát, amely eddig a kelet-londoni Tower-híd vonalától a Hyde Parkot határoló Park Lane sugárútig terjedt, Ken Livingstone polgármester kezdeményezésére éppen négy éve hozták létre, az akkor már rendkívüli forgalmi torlódások és a levegőszennyezés csökkentése, valamint a tömegközlekedés fejlesztésének pótlólagos finanszírozása miatt.
A díj kezdetben napi 5 font (1950 forint) volt, de ezt tavaly 8 fontra (3100 forint) emelték. A díjat minden négy- vagy több kerekű, belső égésű motorral hajtott, nem tömegközlekedési vagy egyéb közszolgálati jármű vezetőjének meg kell fizetnie, ha hétköznap kocsijával átlépi a kijelölt zóna határát. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a hibrid üzemű - elektromos és benzinhajtású - motorral felszerelt autókra, valamint a motorkerékpárokra.
A díjfizetés elmulasztása 100 fontos bírságot von maga után.
A 2003 februárja óta létező londoni fizetős zóna eddig is a világ legnagyobb városi forgalomkorlátozó rendszere volt, de a hétfőn életbe lépő kiterjesztésig csak a legszűkebb áteresztő-képességű belső városrészeket, köztük a Cityt és westminsteri kormányzati negyedet foglalta magában.
Mától olyan, a szűkebb értelemben vett belvároshoz nem tartozó kerületek is a fizetős övezetbe esnek, mint a Bayswater, a Notting Hill, Kensington és Chelsea, valamint a legtöbb nagykövetségnek, köztük a magyarnak is otthont nyújtó Belgravia.
A hivatalos statisztikák szerint a fizetős rendszer első évében, 2003-ban 30 százalékkal csökkent az utak zsúfoltsága az érintett kerületekben, a forgalom azonban azóta lassan ismét közelít a korábbi szinthez: tavaly a főváros közlekedésszervezéséért felelős cég, a Transport for London (TfL) saját adatai szerint is már csak 8 százalékkal volt kisebb a torlódás mértéke, mint 2003 előtt. A TfL szerint mindazonáltal ezt elsősorban az összehangolatlan közműjavítási munkák okozzák.
A bővítést ellenzők szerint azonban éppen az övezet kiterjesztése miatt fog jelentősen növekedni a belvárosi utak zsúfoltsága, hiszen a zónában élők 90 százalékos kedvezményt kapnak, így az újonnan fizetőssé tett városrészek lakói, akik eddig elkerülték a díjasított belső kerületeket, most ismét szinte ingyen tudnak majd autózni a londoni belvárosban.
A hírhedten autógyűlölő Livingstone - aki egy ízben nyilvánosan "idiótáknak" nevezte a Londonban négykerék-meghajtású terepjárókkal közlekedőket - komoly tiltakozások ellenére rendelte el az övezet területének kétszeresére növelését.
Livingstone polgármester egyetlen kedvezményre volt hajlandó: a díjfizetési időszak hétfőtől az eddigi este fél hét helyett hatkor véget ér.
Az eredeti fizetős rendszer kiépítése és működtetése az első három évben 450 millió fontba (175 milliárd forintba) került; ugyanezen idő alatt 592 millió font (230 milliárd forint) bevétel folyt be a díjból.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Kétszeresére bővül mától a londoni díjasított övezet, amelybe hétköznaponként csak 8 font (3100 forint) befizetése ellenében lehet magánautóval behajtani. Olyan, a szűkebb értelemben vett belvároshoz nem tartozó kerületek is a fizetős övezetbe esnek, mint a Bayswater, a Notting Hill, Kensington és Chelsea. 
A téma fontos volt, hiszen az Európai Unió költségvetéséről volt szó. 
