.jpg)
Nem akarják reneszánszukat élni a forinthitelek, ezért az NGM-ben elővették az első Orbán-kormány receptjét Mesterházy Attila kérdésére adott válaszából derül ki, milyen kamattámogatásban gondolkodik a kormányzat. A részletek nem, de az irány végre ismert.
Hamarosan a kormány elé kerül a devizahitelesek megsegítését szolgáló új kamattámogatásról szóló rendelet. A tervek szerint kamattámogatást igényelhet a hátralékos hiteladós kisebb, alacsonyabb értékű lakás megvásárlása esetén - írja a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György az MSZP elnökének írt válaszában. Vagyis, a kormány a 90 napon túli késedelemben álló hiteleseket is megsegíti. A támogatás 5 évre vehető igénybe, annak mértéke pedig az első évben a referenciának tekintett állampapírhozam 50%-a, mely fokozatosan csökkenne le 30%-ra.
A kormány ezzel a késedelemben lévők egy szélesebb körének nyújthat segítséget, az eddigi adósmentő programokból ők ugyanis csak az Eszközkezelő segítségére támaszkodhattak volna - az azonban csak egy igen szűk réteg, hiszen a társaság 3 év alatt mindösszesen 5000 ingatlant fog vásárolni.
Lakástámogatott forinthitelről nagyjából 300 ezer szerződés él jelenleg, bár a támogatás futamideje eddig jellemzően hosszabb volt a most tervezett 5 évnél. Lakáscélra devizában felvett hitelből 370 ezer szerződés, míg szabad felhasználású devizahitelből 427 ezer szerződés él jelenleg. A 90 napon túl lejárt hitelállomány 2011. június végére 13,6 százalékra nőtt (éves szinten 150 milliárd forinttal emelkedett).
Az Index úgy tudja, hogy a kormány előtt fekvő tervezet külön kezeli a bajba jutott hiteleseket, más határidők és összegek vonatkoznak azokra, akik késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakást szeretnének venni, vagy hátralékos adósok, és kisebb lakásba költöznének. Ők a jövő év végéig igényelhetik a kamattámogatott kölcsönt.
Jól járnak a nagycsaládosok
A késedelmes kölcsönnel terhelt budapesti lakások értéke legfeljebb 15 millió forint lehet, vidéki ingatlan esetén 10 millió a felső határ, ami után 10, illetve 7 millió forint támogatott hitelt lehet igényelni. A hátralékos adós pedig csak akkor veheti igénybe a kamattámogatást, ha olyan kisebb, és olcsóbb ingatlanba költözik, aminek az energetikai minősítési osztálya legalább olyan jó, mint az előző lakásának.
A kamattámogatást mindenki egységes öt évre vehetné igénybe, de kategóriánként eltérne annak mértéke. A kettő vagy annál több gyerekkel rendelkezők esetében a támogatás az első évben a referenciahozam 70 százaléka, innen megy le öt év alatt 50 százalékig. Két gyermek alatt 60%-ról indul a támogatás és 40% lenne az ötödik év végére.
Az új kamattámogatási rendszer alapjait az Otthonteremtési Tanácsadó Testület fektette le még tavasszal, igaz, ők a használt lakás vásárlást legfeljebb 5 millió forintig segítették volna, és a gyermekes családok drágább lakásra is igénybe vehették volna a támogatást: gyermekszámtól függően akár 15 millió forintig emelték volna a összeget.
Kárpótlás a bankoknak?
Elképzelhető, hogy a kormány a támogatott lakáshitelezés újbóli felfuttatásával szeretné kárpótolni a bankokat a végtörlesztés miatt őket ért károkért - vázolta fel a döntés egyik lehetséges hátterét az Index által megkérdezett pénzügyi szakértő. Az állami támogatás ugyanis növeli az ügyfelek fizetőképességét, így a bankok több embernek tudnak hitelt adni.
A másik oldalról nézve viszont azt is mondhatnánk, hogy a kormány így segíti a lakosság egy részét forinthitelhez. Mint azt korábban megírtuk, a bankok csak úgy tudják lecsökkenteni a szektor veszteségeit, ha nem mennek bele egy "kamatháborúba", hogy olcsó forinthitelekkel csábítsák át magukhoz a fizetőképes ügyfeleket. A kondíciós listákból pedig kiderül, hogy a nagyok - így például múlt héten az Erste és az OTP is - inkább emelték forinthitelkamataikat, míg a kisebb, hazai hátterű takarékok "megnyitották a frontot" és elkezdtek olcsó hitelekkel megjelenni a piacon. Az emiatt fellelkesülő ügyfeleket saját bankjaik ránthatják vissza a földre, devizaadósainak ugyanis a nagyobb bankok is adnak olcsó forinthitelt - csakhogy házon belül tartsák az ügyfeleket.
A támogatott forinthiteleket 2000-ben még az első Orbán-kormány vezette be. A program sikeres volt, felpörgette az építőipart, megnövelte a fogyasztást, megdobta az áfabevételeket is. Csakhogy a támogatásra kifizetett összegek egyre nagyobb terhet róttak a költségvetésre, míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra. Vélhetően ebből tanulva csökkentette le a kormány a most induló program futamidejét 5 évre. A támogatott forinthitelek futtatása nem szűnt meg ugyanis, csak 2002-től folyamatosan szigorították annak feltételeit.
Hamarosan a kormány elé kerül a devizahitelesek megsegítését szolgáló új kamattámogatásról szóló rendelet. A tervek szerint kamattámogatást igényelhet a hátralékos hiteladós kisebb, alacsonyabb értékű lakás megvásárlása esetén - írja a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György az MSZP elnökének írt válaszában. Vagyis, a kormány a 90 napon túli késedelemben álló hiteleseket is megsegíti. A támogatás 5 évre vehető igénybe, annak mértéke pedig az első évben a referenciának tekintett állampapírhozam 50%-a, mely fokozatosan csökkenne le 30%-ra.
A kormány ezzel a késedelemben lévők egy szélesebb körének nyújthat segítséget, az eddigi adósmentő programokból ők ugyanis csak az Eszközkezelő segítségére támaszkodhattak volna - az azonban csak egy igen szűk réteg, hiszen a társaság 3 év alatt mindösszesen 5000 ingatlant fog vásárolni.
Lakástámogatott forinthitelről nagyjából 300 ezer szerződés él jelenleg, bár a támogatás futamideje eddig jellemzően hosszabb volt a most tervezett 5 évnél. Lakáscélra devizában felvett hitelből 370 ezer szerződés, míg szabad felhasználású devizahitelből 427 ezer szerződés él jelenleg. A 90 napon túl lejárt hitelállomány 2011. június végére 13,6 százalékra nőtt (éves szinten 150 milliárd forinttal emelkedett).
Az Index úgy tudja, hogy a kormány előtt fekvő tervezet külön kezeli a bajba jutott hiteleseket, más határidők és összegek vonatkoznak azokra, akik késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakást szeretnének venni, vagy hátralékos adósok, és kisebb lakásba költöznének. Ők a jövő év végéig igényelhetik a kamattámogatott kölcsönt.
Jól járnak a nagycsaládosok
A késedelmes kölcsönnel terhelt budapesti lakások értéke legfeljebb 15 millió forint lehet, vidéki ingatlan esetén 10 millió a felső határ, ami után 10, illetve 7 millió forint támogatott hitelt lehet igényelni. A hátralékos adós pedig csak akkor veheti igénybe a kamattámogatást, ha olyan kisebb, és olcsóbb ingatlanba költözik, aminek az energetikai minősítési osztálya legalább olyan jó, mint az előző lakásának.
A kamattámogatást mindenki egységes öt évre vehetné igénybe, de kategóriánként eltérne annak mértéke. A kettő vagy annál több gyerekkel rendelkezők esetében a támogatás az első évben a referenciahozam 70 százaléka, innen megy le öt év alatt 50 százalékig. Két gyermek alatt 60%-ról indul a támogatás és 40% lenne az ötödik év végére.
Az új kamattámogatási rendszer alapjait az Otthonteremtési Tanácsadó Testület fektette le még tavasszal, igaz, ők a használt lakás vásárlást legfeljebb 5 millió forintig segítették volna, és a gyermekes családok drágább lakásra is igénybe vehették volna a támogatást: gyermekszámtól függően akár 15 millió forintig emelték volna a összeget.
Kárpótlás a bankoknak?
Elképzelhető, hogy a kormány a támogatott lakáshitelezés újbóli felfuttatásával szeretné kárpótolni a bankokat a végtörlesztés miatt őket ért károkért - vázolta fel a döntés egyik lehetséges hátterét az Index által megkérdezett pénzügyi szakértő. Az állami támogatás ugyanis növeli az ügyfelek fizetőképességét, így a bankok több embernek tudnak hitelt adni.
A másik oldalról nézve viszont azt is mondhatnánk, hogy a kormány így segíti a lakosság egy részét forinthitelhez. Mint azt korábban megírtuk, a bankok csak úgy tudják lecsökkenteni a szektor veszteségeit, ha nem mennek bele egy "kamatháborúba", hogy olcsó forinthitelekkel csábítsák át magukhoz a fizetőképes ügyfeleket. A kondíciós listákból pedig kiderül, hogy a nagyok - így például múlt héten az Erste és az OTP is - inkább emelték forinthitelkamataikat, míg a kisebb, hazai hátterű takarékok "megnyitották a frontot" és elkezdtek olcsó hitelekkel megjelenni a piacon. Az emiatt fellelkesülő ügyfeleket saját bankjaik ránthatják vissza a földre, devizaadósainak ugyanis a nagyobb bankok is adnak olcsó forinthitelt - csakhogy házon belül tartsák az ügyfeleket.
A támogatott forinthiteleket 2000-ben még az első Orbán-kormány vezette be. A program sikeres volt, felpörgette az építőipart, megnövelte a fogyasztást, megdobta az áfabevételeket is. Csakhogy a támogatásra kifizetett összegek egyre nagyobb terhet róttak a költségvetésre, míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra. Vélhetően ebből tanulva csökkentette le a kormány a most induló program futamidejét 5 évre. A támogatott forinthitelek futtatása nem szűnt meg ugyanis, csak 2002-től folyamatosan szigorították annak feltételeit.
Privátbankár
Trump visszavenné a Panama-csatornát a magas használati díjak miatt. 
