Utolsók között a régióban a hazai szállodaipar

A felmérésről szóló közlemény szerint tavaly Magyarországon a  szobafoglaltság átlagosan 57,1 százalék volt, az átlagár 58,9 eurót tett ki, a REVPAR mutató pedig 33,6 euró volt.
Közép-Kelet-Európában az átlagos szobafoglaltság 54,6 százalékot tett ki, az átlagár viszont 84,1 euró, míg a REVPAR 45,9 euró volt. A régióban Ausztria szállodáinak teljesítménye emelkedett ki. Az éves átlagos 70 százalékos szobafoglaltság, 88,6 euró bruttó átlagár és 62,1 euró REVPAR messze meghaladta a többi vizsgált ország átlagát, sőt a tavalyi eredmények emelkedést mutattak 2009-hez képest.

Bécs, Budapest és Prága, szállodáinak teljesítményét összehasonlítva az osztrák főváros messze jobb két vetélytársánál. Az osztrák fővárosban 2010-ben a szállodák átlag szobafoglaltsága 73 százalék, átlag bruttó szobaára 91,4 euró, REVPAR mutatója 66,7 euró volt.
A magyar főváros teljesítménye - amely Magyarország szállodáinak teljes szállásdíj bevételeinek 52 százalékát, a külföldi szállásdíj bevételének 72,6 százalékát adja - különösen az átlagárak szempontjából mutat versenytársainál lényegesen gyengébb eredményt.

A közlemény szerint a bécsi szállodák átlagára 44,8 százalékkal, a prágai szállodák átlagára 12,4 százalékkal haladja meg Budapestét. Eközben mindkét versenytársnál a szobafoglaltság is jobb: Bécs esetében 15,3 százalékponttal, Prágában 4,5 százalékponttal. A budapesti szobafoglaltság növekedése 1 százalékkal maradt el Prágáétól és 3 százalékkal Bécsétől. Tehát magasabb áron több szobát tudnak eladni a versenytársak.

Budapest az élen

A Magyar Szállodaszövetség szerint a városok közötti megítélésben egyebek mellett az imázsban, a városképben, az infrastruktúra különbözőségében (különösen a kongresszusi turizmusban), a turisztikai marketing hatékonyságában, minősége között levő különbségekben lehet keresni az okokat.
Budapest szállodáinak teljesítménye lényegesen meghaladta az országos átlagot, a Balaton szállodáinak teljesítménye ugyanakkor az országos átlag alatt maradt - elsősorban a romló kereslet miatt. Itt a vendégéjszakák száma 3,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2009-ben, a szállodai árbevételek pedig 12,3 százalékkal estek vissza.

A szövetség tagjai között végzett aktuális felmérés 2011 januárjában még nem igazolta vissza azokat a reményeket, hogy az uniós elnökség a fővárosban jelentős külföldi forgalomnövekedést eredményezne. Remélik, hogy a következő hónapokban ennek már valóban érezhető hatása lesz a fővárosi szállodákban. Tartanak azonban attól, hogy az idén a belföldi turizmus teljesítményének további csökken, ami elsősorban a vidéki hotelekben súlyosbíthatja a helyzetet.

Ennek elkerülése érdekében azt javasolja a szövetség, hogy mihamarabb vezessék be a Széchenyi Pihenőkártyát, indítsanak turizmust serkentő kampányokat, ösztönözzék az üdülési csekkvásárlásokat. A döntéshozók indítsanak kampányokat, amelyek segítik a külföldi kereslet növekedését. Alakítsanak ki egy erős piaci Magyarország márkát.
A szövetség azt is javasolja, hogy a főváros turisztikai versenyképességének javítás érdekében az érdekeltek bevonásával, még az első negyedévben a döntéshozók kezdjenek szakmai tanácskozást. Mielőbb indítsák be Budapest 2011. évi turizmusának promócióját, erről egyeztessenek a szakmával is.

A szövetség változatlanul szorgalmazza, hogy csökkenjen a  szállásiparban és vendéglátásban alkalmazott áfa, amely számos uniós országban az elmúlt évben az Európai Szállodák, Éttermek, Kávéházak Szövetsége (HOTREC) ajánlására megtörtént és mindenhol az iparág fellendüléséhez vezetett. Kezdeményezik az ezzel kapcsolatos szakmai előkészítő munka beindítását, ami egyben része lehet egy új nemzeti turizmus stratégiának.

MTI