1p
A kormány álláspontja egységes és egyértelmű a társasági adóalap uniós szintű harmonizációjáról: nem támogatja az erre irányuló törekvéseket - változhat-e ez később?
A kormány álláspontja egységes és egyértelmű a társasági adóalap uniós szintű harmonizációjáról: nem támogatja az erre irányuló törekvéseket. Az Intézet a Demokratikus Alternatívért (IDEA) legújabb kiadványa nem az egységesítés mellett vagy ellen érvel. Az elemzés tárgya annak vizsgálata, hogy az adóharmonizáció miért nem illik bele a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseibe, legalábbis kommunikációja alapján - írja az IDEA közleménye.

A „Paktum az Euróért” elnevezésű versenyképességi egyezmény értelmében az Európai Unió tagállamai a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak adórendszereik összehangolására. Ennek egyik eleme lehet a társasági nyereségadó adóalapjának közösségi szintű egységesítése, az úgynevezett közös konszolidált társasági adóalap (KKTA) létrehozása.

A KKTA legfontosabb közvetlen implikációja, hogy a társasági adó alapja a tagállamok túlnyomó többségében szélesedne, illetve lehetővé válna a vállalati eredmények tagállamok közötti közvetlen összehasonlítása. A hazai adóalap az átlagnál is nagyobb mértékben nőne, ezzel stabilabbá válna a társasági adóbevétel is. A szélesebb adóalap következtében ugyanis több vállalkozás válna nyereségessé – pontosabban: fizetne várhatóan adót, csökkentve az adókiesés mértékét. E megoldással nagy eséllyel megszűnnének az adóalapot módosító országspecifikus tételek, illetve közvetlenül a fizetendő adó terhére érvényesíthető adókedvezmények.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint azonban „ma Magyarországnak nem áll érdekében a versenyképességi paktumhoz csatlakozni”.  Bár a kormány hangoztatja, hogy elkötelezett a versenyképesség javítása mellett, ennek sarokpontjaként továbbra is az adókulcsok manipulálását, illetve a különböző adórendszeren belüli kedvezményeket nevezi meg. Ezt tükrözi az is, hogy 500 millió forintnyi számított (társasági) adóalapig az adókulcs a korábbi 19-ről 10 százalékára csökkent 2010 második felétől.

Az IDEA úgy látja: a jelenlegi kormány nyilvánvaló dilemmája, hogy egyszerre kell biztosítani a közkiadásokhoz szükséges adóbevételeket, illetve külföldi működőtőke segítségével modernizálni a gazdaságot. A versenyképesség adóversenyen keresztül megvalósuló javítása és az állami kiadások jelenlegi szintjének fenntartása egyszerre nem valósítható meg. Különösen, ha a költségvetési hiány csökkentése élvez abszolút prioritást. A kormány észlelte az adóalap erodálódását, erre utal, hogy 2008 óta – a nemzetközi tendenciákkal összhangban – folyamatosan napirenden van a társasági adóalap szélesítése, többek közt azzal, hogy megszűnt a helyi iparűzési adó összegének társaságiadó-alapból való levonhatósága.

A kiadási oldalt érintő érdemi intézkedések (kiigazítások) hiányában természetesen a kormány a hiányzó vállalati adóbevételeket az „ideiglenesnek” szánt válságadókból (ágazati különadók, bankadó) kívánja biztosítani. Ez azonban kedvezőtlenül hat a foglalkoztatásra és a beruházásokra, nem beszélve arról, hogy az érintett iparágak a többletterhek egy részét áthárítják a gazdaság más szereplőire.  A kormány célja a nem preferált iparágak legnagyobb (döntően multinacionális hátterű) piaci szereplőitől származó adóbefizetések jelentős emelése - írják.

A bankadót a kormány eredeti szándékai szerint már 2012-ben kivezette volna, az ebből származó bevételekkel azonban a Széll Kálmán Terv alapján – korábbi álláspontjával szemben – 2012-ben és azt követően is számol.  Emellett a társasági adókulcs egységesen 10 százalékra csökkentését is elhalasztotta a kabinet – a korábbi bejelentések szerint erre 2013-tól került volna sor. A nem kiszámítható gazdaságpolitikai lépések a kormány hitelességét rombolják, ez pedig negatívan érinti a gazdasági növekedést is.  A fenti formában kivetett válságadók az „adópolitikai függetlenség” megnyilvánulásának tekinthetők - véli az IDEA.

Az IDEA szerint ezek után érthetővé válik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium miért is hivatkozik a Széll Kálmán Tervre mint a versenyképességet elősegítő intézkedéscsomagra, amely ambiciózus kiadáscsökkentést helyez kilátásba. A terv annak beismerése, hogy önmagában az alacsony adókulcsok és adóterhelés nem képes tartósan előmozdítani a versenyképességet, ezért kerülhetett előtérbe az adósságcsökkentés. A közpénzügyi fenntarthatóság az országkockázati felár csökkenésével nemcsak a vállalati szektor hitelköltségeit mérsékli, a növekvő nemzetközi befektetői bizalom nagyobb tőkebeáramlást is eredményez. A versenyképesség javításához mindenképpen szükséges a kiadások csökkentése – ahogy ezt a piac is szorgalmazza –, ez ráadásul a hányatott múltú adóversenynél nagyobb jelentőséggel is bír. A Széll Kálmán Terv kiadáscsökkentést és bevételnövelést (bankadó meghosszabbítása, a társasági adócsökkentés elhalasztása) célzó intézkedései az adóverseny mint versenyképességet javító eszköz „kudarcának” beismeréseként is interpretálható.

Közismert, hogy a külföldi befektetőknél nem a társasági adó mértéke az elsődleges szempont.  A versenyképesség szempontjából felmerül a politikai stabilitás, a stabil makrogazdasági környezet, a kiszámítható gazdaságpolitika, az infrastruktúra minősége vagy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő kérdése is. Az adóverseny miatt csökkenő bevételek azonban pontosan a fenti tényezőktől vonnak el a forrásokat - fogalmaz a közlemény.

Hozzáteszik: ennek ellenére úgy tűnik, a kormány a gazdaságpolitikai szuverenitás csorbításaként értékeli a tervezett uniós szintű társaságiadóalap-harmonizációs javaslatot, ragaszkodik az adópolitikai függetlenséghez, az adóversenyhez. A harmonizáció nyomán megvalósuló adóalapszélesítés önkéntesen választható opció, azonban ha a legtöbb tagország csatlakozik az adóharmonizációhoz, a magyar költségvetés is viszonylag kis kockázatokkal profitálhatna a hosszabb távon emelkedő és kiszámíthatóbbá váló adóbevételekből. Az adóversenyről sem kellene lemondani, a harmonizáció ennek nyíltabb és kiegyensúlyozottabb formáját hozná el, felszámolva a ma még országonként eltérően számított adóalapok sokszor rejtett elemeit. A vállalatok befizetéseiből származó adóbevétel növekedése azokat a válságadókat is kiválthatná, amelyek kivetésének meghosszabbítása egyébként is csorbította a gazdaságpolitikai hitelességet.

Az adóharmonizáció elutasítása jól megvilágítja a kormány nemzeti önrendelkezést hangoztató – azonban legkevésbé sem kiforrott – gazdaságpolitikai koncepcióját. A kormány végső soron független adópolitikai kísérlete egy tanulási folyamatként is értelmezhető: az adóverseny retorikáján keresztül a válságadók zsákutcáján át eljutott a kabinet a Széll Kálmán Tervig. A folyamat pedig egyértelműen a gazdaságpolitikai hangsúly eltolódását jelzi. Előfordulhat, hogy a kormány végül támogatni fogja a társasági adóalap harmonizációját, még ha ez csak a harmonizáció elutasításából adódó komoly kockázatok miatt következne is be. Ugyanakkor a magyar kormánynak is be kellene látnia, hogy az adópolitikai önrendelkezés csupán virtuális, amennyiben a külföldi tőkebefektetésektől való jelentős függőség tényéből vagy a szigorú költségvetési politika szükségességéből indulunk ki - írja a közlemény.

Privátbankár

Címkék: Cikkek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG