Vállveregetést kapunk Brüsszeltől?
Amelia Torres, a testület szóvivője megerősítette, hogy négy euróövezeti tagország pénzügyi stabilitási programja, valamint Svédország és Nagy-Britannia konvergencia programja mellett - egyetlen új tagországként - a magyar program értékelése is napirenden szerepel a szerdai ülésen. Leszögezte azt is, hogy az értékelés szövegének végleges változata akkorra készül el, és egyelőre nem ismeretesek a részletek.
A kormány - az uniós előírásoknak megfelelően - még november végén eljuttatta a programot Brüsszelbe. Veres János pénzügyminiszter akkori bejelentése szerint "Magyarország konvergencia programja azt az utat mutatja meg, ahogy a 2006. évi 9,2 százalékos államháztartási hiány 2010-re a maastrichti követelménynek megfelelő 3 százalék alá fog csökkeni".
A programban a tavalyi gazdasági növekedést 2,2 százalékról 1,7 százalékra, az éves átlagos inflációt 7,5 százalékról 7,9 százalékra változtatta a kormány. Idén a GDP a korábban leírt 2,6 százalékkal szemben 2,8 százalékkal nő, az infláció viszont 4,8 százalék lesz a korábban rögzített 4,5 százalékkal szemben.
A brüsszeli bizottság mos várható pozitív értékelését már megelőlegezte az az októberi döntés, miszerint nincs szükség arra, hogy az Európai Bizottság és az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa külön értékelje a féléves beszámolót, amelyet Magyarország ősz elején juttatott el az unióhoz a konvergencia program végrehajtásának második hat hónapjáról. Veres János akkor úgy vélte, Brüsszelben "valószínűleg nem látnak olyan okot, amely miatt ezzel külön foglalkozni kellene".
A bizottság székhelyén csütörtökön a sajtóba kiszivárgott értékelési tervezet szerint várható, hogy Magyarország jövőre teljesíteni tudja a korábban rögzített 3,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Brüsszel a javuló pénzügyi fegyelem és a kiteljesedő szerkezetei reformok eredményeképpen folytatódó pénzügyi konszolidációt vár - idézte a jelentést a Reuters hírügynökség.
Az idei 2,8 százalékos növekedési célt az EU reálisnak tartja, a jövő évi és azutáni 4, illetve 4,1 százalékot viszont valószínűleg optimista várakozáson alapulónak minősíti. Az inflációs célt a vártnál nagyobb áremelkedés veszélyeztetheti a bizottság szerint, amely azt is jelzi, hogy amennyiben a kockázatokat sikerül elkerülni, a növekedés nagyobb, az áremelkedés pedig kisebb lehet a vártnál.
A fentebb említett konvergenciaprogramok mellett Németország, Hollandia, Finnország és Luxemburg stabilitási programjait értékeli jövő héten a bizottság. A pénzügyminiszterek februári ülésükön tűzik napirendre a témát.
Dagadt az államkassza: kisebb hiány a vártnál
Gyurcsány: a politika nem szépségverseny
Mennyit kóstál az adóreform?
MTI