.jpg)
Olaszországban (58%), az Egyesült Királyságban (46%), Spanyolországban (44%), és Ausztráliában/Új-Zélandon (43%) szintén nagyfokú a válság hatása. Ez azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban a GDP növekedése jelentősen függ az építőipartól vagy a pénzügyi szolgáltató szektortól. További ok lehet, hogy ezek az országok nagy arányban az USA-val kereskednek.
A tanulmány megállapította, hogy a nagyobb vállalatok sokkal inkább érintettek a válságban, mint a kis- és középvállalkozások. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a nagyobb vállalatok szélesebb ügyfélportfolióval és globálisan több irodával rendelkeznek; a másik ok pedig, hogy ezek a cégek gyakrabban használják az értékpapírosítását eszközként, hogy javítsák a cash-flow-jukat.
A válság leginkább az energia-szektort sújtotta a felmérés adatai szerint. Az iparág vállalatainak 51%-a érezte meg a hitelkrízis hatásait, és ez az a szektor, ahol a legtöbb korlátozást vezették be. Az energia-szektorban dolgozó vállalatok 60%-ában volt szükséges valamilyen rövid vagy hosszú távú megszorító intézkedést bevezetni pénzügyi területen.
A tanulmány külön kitér arra a kérdésre, hogy a vállalatok milyen várakozásokkal vágnak bele a következő 12 hónapba. Az építőiparban, a gyártó és termelő szektorban, valamint az élelmiszeriparban dolgozó cégek félnek leginkább a jövő évtől, és az energia-szektorban jósolják a legnagyobb megszorításokat. A kockázatok közül a válaszadók 71%-a leginkább a fizetési késedelem növekedésétől tart. A cégek 67%-a látja úgy, hogy a válság az értékesítés visszaesését fogja eredményezni, míg 65%-uk szerint a költségek erőteljes növekedése fogja a legnagyobb gondot jelenteni.
Az üzleti világ készül a jövőbeli csapásokra: a vizsgált országokban sokkal több vállalat gondolja úgy, hogy valamilyen módon hatással lesz rájuk a hitelválság, mint amennyien már megtapasztalták a krízis hatásait. Még Svédországban is, ahol a legkevésbé volt érezhető a hitelválság, a vállalatok egyre növekvő számban számítanak negatív következményekre.
Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője szerint 2008-ban a gazdasági növekedés lelassul bizonyos országokban és globálisan is hasonló tendencia várható, ahogy azt az Atradius felmérései mutatják. Ennek okai a mérséklődő lakossági fogyasztás, a termelés csökkenése, az inflációs nyomás, a gyorsan növekvő energiaárak, illetve a gyenge dollár és fontsterling.
Vanek Balázs arra figyelmeztet, hogy a vállalatok Magyarországon is hasonló hatásoknak vannak kitéve, ezért fontos, hogy átgondolják a potenciális kockázatokat. A szakemberek szerint a jelzáloghitel-válság továbbgyűrűzése is bizonyítja, mennyire alapvető egy cég pénzügyi egyensúlyának, cash-flow-jának megtartása, megvédése - olvasható az Atradius tanulmányában.
A forint eddig megmentett minket a legrosszabbtól
Nincs még vége a citigroupos kirúgásoknak
Kukorica-pánik: miért ne kaszálhatnánk rajta?
Felköthetik a gatyájukat a britek
Soros: hiába erőlködik az EU
Futótűzként terjed a válság: nem fizetnek a cégek
Kereket oldott a hitelválság