Újabb bizalmi válságba döntötte az Európai Uniót Írország, amelynek polgárai pénteken nagy többséggel nemet mondtak az EU reformját előirányzó lisszaboni szerződésre.
Újabb bizalmi válságba döntötte az Európai Uniót Írország, amelynek polgárai pénteken egyértelmű többséggel nemet mondtak az EU reformját formába öntő lisszaboni szerződésre.
Az írországi népszavazás eredménye újból rávilágított: az unió képtelen vonzóvá tenni magát az európaiak szemében - három évvel azután, hogy a franciák és a hollandok népszavazás útján vetették el az EU tervezett alkotmányát.
A Dublinból érkező hírek hatására pénteken délután egy hónapos mélypontra zuhant az euró árfolyama a dollárhoz képest. Az írek döntése azt jelenti, hogy az uniót erősebb vezetéssel felruházó szerződés - a tervvel ellentétben - nem léphet hatályba 2009. január elsején.
A brit kormányfő, akinek hazájában még csak a parlament alsóháza adta áldását a lisszaboni szerződésre, sietett leszögezni: London végigviszi a ratifikálást (amelyhez még a lordok házának jóváhagyása szükséges), és nem enged az euroszkeptikusok nyomásának, akik Nagy-Britanniában is népszavazást sürgetnek a szerződésről.
Brüsszeli diplomáciai források szerint hasonló ígéret hangzott el Prágában és Stockholmban is, ami valószínűvé teszi, hogy az év végéig az EU valamennyi tagállama törvénybe fogja iktatni a dokumentumot.
Az írországi népszavazás kimenetele minden bizonnyal újból megkérdőjelezi az EU-nak a közvélemény szemében élvezett legitimációját. Az utóbbi tíz évben számos EU-referendum végződött kudarccal Dániában, Svédországban, Írországban, Hollandiában és Franciaországban, amikor az euró bevezetése vagy intézményi reformok forogtak kockán.
Európa számos szavazópolgára távoli, elitista szervezetet lát az EU-ban, dacára a polgárbarát imázst előmozdítani hivatott brüsszeli intézkedéseknek, mint például a megújuló energiaforrások propagálása vagy a mobiltelefonálás hívásdíjainak mérséklése. Ez a látásmód különösen megdöbbentőnek tűnik Írország esetében, amely 35 évi uniós tagsága alatt szegény agrárországból az EU második leggazdagabb államává vált - jórészt a Brüsszelből érkező segélyeknek köszönhetően. Ezek szintje - egy főre számítva - a legmagasabb az unióban.
"Ez része az EU-tól érzett általános kiábrándultságnak. Hasonló eredményt kaptunk volna, ha más tagországokban is népszavazást rendeztek volna" - vélekedett Brüsszelben az Európai Bizottság egy rangidős tagja, aki nevének elhallgatását kérve még az ír népszavazás előtt nyilatkozott. Az emberek minden negatívumért az EU-t teszik felelőssé, és az unió a globalizációtól érzett félelmek gyújtópontjába került - tette hozzá.
Az idézett biztos szerint nem lesz megismételt népszavazás Írországban, ami azt jelenti, hogy a lisszaboni szerződés halott. Mások nem olyan bizonyosak ebben.
Brian Cowen ír kormányfő a népszavazási kampányban kizárta egy második referendum lehetőségét. Az a tény, hogy az íreket egyszer már "repetához" szólították, miután 2001-ben elvetették népszavazáson a nizzai szerződést, valószínűtlenné teszi az ötletet - de nem lehetetlenné.
Rövid távon az írek elutasító véleménye azt jelenti, hogy halasztást szenvednek a szervezeti változások: az Európai Tanács állandó elnökének tisztsége és az erősebb jogkörökkel felruházott uniós külügyminiszter posztja.
Nemzetközi síkon az EU meggyengül, nevezetesen az olyan "nehéz" partnerekkel folytatott párbeszédben, mint Irán vagy Oroszország, hiszen nem működő védelmi és külpolitikai intézményekkel kell tovább "sántikálnia", s ráadásul tekintélyén is csorba esett - mutattak rá diplomaták.
Mindazonáltal a nizzai szerződés hatályba lépésével az uniónak hatékonyabban sikerült döntéseket hoznia azóta, hogy tagállamainak a száma 15-ről 27-re emelkedett - hangoztatják EU-hivatalnokok. Szerintük az írországi népszavazás eredménye nem késleltetheti azoknak a törvényeknek a kidolgozását, amelyek a légkör melegedése elleni harcot, az energiaforrások hatékonyabb felhasználását és az unió belső energiapiacának a verseny előtti szélesebbre tárását célozzák.
Barroso: az EU-csúcson kell dönteni a hogyan továbbról
Az Európai Bizottság elnöke szerint a jövő heti állam- és kormányfői EU-találkozón kell dönteni arról, hogyan oldja meg az Európai Unió a reformszerződés írországi elutasítása utáni helyzetet.
José Manuel Durao Barroso brüsszeli sajtótájékoztatóján hozzátette: elsősorban Brian Cowen ír kormányfő terveit kívánják meghallgatni.
Nemmel szavazva Írország nem oldotta meg azokat a problémákat, amelyeknek orvoslása a szerződés feladata volt - hangoztatta a bizottsági elnök.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Újabb bizalmi válságba döntötte az Európai Uniót Írország, amelynek polgárai pénteken nagy többséggel nemet mondtak az EU reformját előirányzó lisszaboni szerződésre. .jpg)
.jpg)
Nehéz idők idején is. 
