.jpg)
A Merrill Lynch - amely még a héten várhatóan szintén hatalmas veszteségről fog beszámolni - egy 6,6 milliárd dolláros részvénycsomag eladásával jutott lélegzethez. A vevők dél-koreai és kínai befektetők.
A két bank az utóbbi hónapokban már másodízben folyamodott külföldi kormányzati befektetési alapokhoz segítségért. A romló hazai hitelfeltételek miatt a pénzintézeteknek nem sok választásuk volt. Olyan országok befektetőihez fordultak, amelyek meggazdagodtak a magas olajárak, valamint az Egyesült Államoknak Ázsiával szembeni mérleghiánya nyomán.
A szóban forgó országok úgynevezett szuverén vagyonalapjai - amelyek a történelem legnagyobb befektetési alapjait halmozták fel - az utóbbi hónapokban több mint 40 milliárd dollárt fektettek be a Wall Street olyan jól csengő neveibe, mint a UBS, a Morgan Stanley és a Bear Stearns.
Amerikai elemzők szerint a szuverén vagyonalapok erősödése arra utal, hogy a pénzügyi hatalom központjai az Egyesült Államokból áthelyeződnek a világ más országaiba. Amerikai kongresszusi képviselők már felemelték hangjukat: kétségeik vannak több befolyásos alap átláthatóságával kapcsolatban. A 350 milliárd dolláros svéd szuverén alap tevékenysége nyílt, a legnagyobb vagyonalap, a 875 milliárd dolláros tőkét tömörítő Abu-Dzabi Beruházási Hatóság művelelei viszont titkosabbak.
A világon eddig mintegy két tucat ország - köztük Líbia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Ausztrália - létesített szuverén vagyonalapot. Wall Streeti elemzők szerint a bennük felhalmozott tőke nagysága eléri a 2 ezer milliárd dollárt, és ez az összeg 2012-ig megötszöröződik.
Közelít a vihar - titkolóznak a jegybankok?
Lesz recesszió? Kérdezze a krupiét
Mindent el kell mondani a hitelfelvevőnek
Köszönetet mondhatunk a reformoknak? Nem sérülünk
Bedőlhetnek a magas kockázatú jelzáloghitelek?
MTI