A hivatalos részeredmények szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.
A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján közzétett tájékoztatás szerint Milanovic a szavazatok 74,68 százalékát, legfőbb kihívója, a kormányzó, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott Dragan Primorac pedig a 25,32 százalékát szerezte meg.
Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanovic győzött: akkor a voksok 49,09 százalékát gyűjtötte be, míg Primorac 19,35 százalékkal került a második helyre.
A második fordulóban a szavazásra jogosultak 44,15 százaléka járult az urnák elé, a részvétel így közel két százalékkal alacsonyabb volt, mint az első fordulóban (46,03 százalék).
Győzelmi beszédében Zoran Milanovic megköszönte a nagyszámú támogatást.
„Nagy nap ez számomra, ezt a győzelmet munkám elismerésének és jóváhagyásának tekintem” – mondta, hozzátéve, hogy a mai eredmény a horvát nép üzenete mindazoknak, akiknek ezt hallaniuk kell.
Mint mondta, kezet nyújt a kormánynak, mert ez a kötelessége.
„Tartani fogom magam az alkotmányhoz, mert ez az én programom és ezzel a szavazóim 75 százaléka egyetértett. Nem hatalmat akarok, mert ez nem a hatalomról szól, hanem a kötelességről, kötelességem egyensúlyt teremteni”
- hangsúlyozta. Megjegyezte: nem fog nyomást gyakorolni a kormányfőre, de beszélniük kell.
Primorac megköszönte a HDZ-nek a támogatást és a választópolgároknak, hogy elmentek szavazni. Milanovicnak azonban nem gratulált a győzelemhez.
„Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy az állampolgárok megismerjenek. Egy jobb, más, büszkébb Horvátország vízióját ajánlottam fel. A választópolgárok egy része nem választotta ezt a programot, ezt a víziót, de ez a demokrácia joga”
- fogalmazott.
Az 58 éves, jogi végzettségű Zoran Milanovic a belgiumi Flamand egyetemen tudományos fokozatot szerzett, Brüsszelben pedig posztgraduális diplomát európai és összehasonlító jogból. A kilencvenes évek elején a zágrábi kereskedelmi bíróságon, majd később a horvát külügyminisztériumban dolgozott. 1996-tól az ország NATO-missziójának tanácsadója volt Brüsszelben. 1999-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak (SDP), 2007-től pedig megválasztották a párt elnökének. Pártjával az első parlamenti választásokat elveszítette, de megőrizte pozícióját. 2011-ben a Kukurikú-koalíciónak nevezett balközép-liberális koalícióval megnyerte a választásokat, 2016-ig Horvátország miniszterelnöke volt.
Az SDP 2014-ben elveszítette az európai parlamenti választásokat, 2016-ban pedig a horvát parlamenti választásokat is. Ezt követően Milanovic lemondott a pártelnöki tisztségéről, és tanácsadói vállalkozást indított: konzulensi szolgáltatásokat nyújtott nyugat-balkáni országoknak. 2019-ben jelent meg újra a horvát közéletben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. A második fordulóban Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő elnököt győzte le.
Az államfő mandátuma öt évre szól, és a horvát alkotmány értelmében minden elnökjelölt legfeljebb két ciklusra választható meg. Milanovicnak így ez az utolsó mandátuma elnökként.
(MTI)
Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. 
