A horvát Trump a sznob akadémikus ellen – elnököt választ Horvátország

A horvát elnökválasztás második, döntő fordulóját rendezik vasárnap. Az első fordulót a tavalyi év végén, december 29-én tartották. A részvételi arány 46 százalékot ért el, ami nem tekinthető kiugrónak. A hivatalba lévő elnök, a szocialista párt (SDP) támogatását élvező Zoran Milanović a szavazatok 49,7 százalékát szerezte meg, ezzel majdnem átlépte az 50 százalékos határt, ami már az első fordulóban végső győzelmet jelentett volna.

Második helyre a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HZDS) által támogatott Dragan Primorac futott be, jóval lemaradva, 19,6 százalékkal. Kettejük között dől el a versengés a második fordulóban. A többi hat jelölt egyike sem ért el 10 százalékot az első fordulóban. A hivatalban lévő elnök, Zoran Milanović első mandátuma 2020. február 19-én kezdődött és 2025. február 18-án ér véget.

Lefutott meccsnek tűnik, a magukat rosszul érzők vannak többségben

A horvátországi RTL közvélemény-kutatásának eredményei szerint az SDP jelöltje, Zoran Milanović, aki kis híján már az első fordulóban győzelmet aratott, a második fordulóban 62,5 százalékot szerezhet. Az HDZ jelöltje, Dragan Primorac jelenleg 27,8 százalékon áll. A bizonytalan szavazók aránya 6,8 százalék, míg azoké, akik elmennek szavazni, de szándékosan érvénytelen szavazatot adnak le, 2,9 százalék — írja a horvát Index (az adatokat a Promocija Plus ügynökség vette fel január 3. és 7. között, ezer fős mintán, 95 százalékos megbízhatósági szint mellett).

Ha ezeket a számokat összehasonlítjuk a múlt hónapban végzett hasonló kutatás eredményeivel, Milanović most 8 százalékponttal jobban áll, míg Primorac támogatottsága 7 százalékponttal csökkent decemberhez képest.

A Milanović hatalmon maradására szavazók döntő többsége, 73 százaléka úgy vélik, hogy az ország rossz irányba halad. Az ellenkező táborban, akik Primoracra szavaznak és változást szeretnének a Pantovčakon, azaz az elnöki palotában, 52 százalékban úgy vélik, hogy az ország fejlődési iránya jó.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi dolgok állásával elégedetlenek vannak többségben, akik csalódottságuknak úgy adnak hangot, hogy a kormánnyal szemben álló — vagy legalábbis magát ilyennek feltüntető — Milanovićra szavaznak.

Mi a választék, milyenek a jelöltek?

A végső döntést, a jelöltek jellmének és programjának megismerését a kettejük közötti keddi tévévita segíthette volna. Ennek nagy részét azonban azzal töltötték, hogy tudományos és oktatási témákról vitatkoztak. Időnként úgy tűnt, hogy valójában az egyik horvát egyetem rektorságáért szálltak harcba, nem pedig az államfői posztért — írja a horvát Telegram.

Milanović gúnyosan idézte fel Primorč akadémiai karrierjét, Primorac viszont oktatási miniszteri korszakából származó azon intézkedéseivel dicsekedett, amelyek ma a felsőoktatási rendszer összeomlásának és az állami költségvetésre nehezedő irracionális nyomásnak a szimbólumai — teszi hozzá a lap. A HDZ elnökjelöltje leginkább akadémiai sznobizmusával tűnt ki.

Az elnökjelölti vitát inkább a személyeskedés, mint a jelöltek programjának ütköztetése jellemezte.

Milanovićnak nincs is programja

Milanovićot megosztó személyiségként ismerik. Az EU-ellenes retorikát használó elnököt gyakran nevezik „Horvátország Trumpjának”, és hozzá hasonlóan nehéz meghatározni, hogy pontosan mit képvisel — írja a Deutsche Welle.

Jellemzésére az első forduló előtti választási gyűlését idézi fel a német orgánum, ahol Milanović élesen támadta Andrej Plenković miniszterelnököt és kormányát, akiket korrupcióval és nepotizmussal vádolt. A miniszterelnököt egyenen „brüsszeli bábjának” és „ölebének” nevezte, aki az EU és nem a nemzet érdekeit szolgálja.

„Milanovićnak egyáltalán nincs programja” – mondta a német médiának Zarko Puhovski zágrábi politológus. Ő maga a program. Milanović „egyfajta trumpizmust” gyakorol – tette hozzá.

„Világos szavakkal és tiszta gondolatokkal rendelkező embernek mutatja be magát, aki nem aprózza el a dolgokat. Ezt szeretik az emberek: az erős férfiakat. Ezt látjuk Magyarországon és az Egyesült Államokban is. Milanović nem törődik a törvényekkel vagy az állami intézményekkel. Többször megsértette az alkotmányt, nem hajlandó együttműködni a kormánnyal és a parlamenttel, és figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság döntéseit, amelynek bíráit idegesítő böglyöknek és gengsztereknek nevezett” — tette hozzá a politológus.

Kétértelmű kritikus

Milanović, aki hosszú időn át vezette a szociáldemokrata pártot és annak 2011 és 2016 között kormányfője is volt, sem baloldali sem jobboldali. Ehelyett a korrupció és a kormányzó HDZ nepotizmusának rettenthetetlen ellenfeleként mutatja be magát, aki ebben harcban nincs tekintettel a horvát állam intézményeire sem.

Milanović a közösségi oldalakon a kampányban azt üzente, hogy a rá adott szavazat ellensúlyt jelent Andrej Plenković miniszterelnök és a HDZ-kormány ellen — idézi fel a horvát Dnevnik.

Milanović egyrészt azt hangsúlyozza, hogy Horvátország a nyugati világhoz és az EU-hoz tartozik, másrészt viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Horvátország érdekei mindig az első helyen legyenek. Szívesen beszél a horvátok szerepéről a jugoszláv partizánok antifasiszta harcában a II. világháború alatt, de kitüntetésekkel jutalmazta azokat a katonákat is, akik az 1990-es években a Jugoszláviától való függetlenségért harcoltak a horvát fasiszták, az usztasák jelszavaival. Így mindkét politikai táborhoz beszél egyszerre.

Úgy tűnik, hogy ez a kétértelműség meghozza számára a támogatást a különböző politikai táborokhoz tartozó horvátok részéről.

Az elnöknek valójában kevés befolyása van a horvát belpolitikára, amelyben a parlament és a kormány szeepe a döntő. Ennek ellenére, mivel az elnököt közvetlenül a nép választja, nagyobb legitimációja van, mint például a magyar köztársasági elnöknek. Ceremoniális feladatai mellett beleszólhat a hírszerző szolgálatokkal kapcsolatos ügyekbe, a külpolitika egyes elemeibe, illetve a hadsereg főparancsnokaként a védelmi kérdésekbe.

Milanović külpolitikai szempontból távol akarja tartani Horvátországot Oroszország Ukrajna elleni háborújától. „Ez nem a mi háborúnk” – mondta. Nem kérdőjelezte meg ugyan Horvátország NATO-tagságát, de elutasítja a horvát katonák potenciális aktív bevetését a konfliktusban, akár egy esetleges békefenntartó misszió részeként is. Ellenfele, Primorac ezzel megpróbálta lejáratni őt, mint „Putyin emberét”, akit „az oroszok fizetnek”.

Primorac szinte csak vádol

„Elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor már tudjuk, ki az a Zoran Milanović” – mondta a kormánypárt elnökjelöltje az n1infó pénteki tudósítása szerint. Primorac szint a kampány elején Milanovic kocsmai poénjain szórakozhattak azok, akik tudtak azon nevetni, hogy gúnyolta ellenfeleit és szidalmazta az újságírókat, tudósokat, az akadémiai közösség tagjait. Megnevezte azokat is, akiket prostikak, riogatóknak, böglyöknek, veterángyűlölőnek tartott és olyan rendkívüli kijelentéseket tett, amelyek azt mutatták, hogy Horvátország egy megbízhatatlan állam.

Az elnök kihívója szerint egyértelmű, hogy Milanović valakiknek az érdekeiért dolgozik: „A hírszerző körökből hónapok óta keringő nyugtalanító információk arra emlékeztetnek, amit a jugoszláv titkosszolgálat (Udba) csinált.”

Milanović  nem akarja, és nem is tudja, hogy mitől lesz Horvátország az első. Ő valószínűleg bizonyos csoportok projektje, akik Horvátországot csak egy múló állapotnak tekintik” – tette hozzá Primorac.

Történtek olyan érdekességek a kampányban, amelyk alapján ez nem teljesen légből kapott kijelentés. A Boszniai Szerb Köztársaság vezetője Milorad Dodik például nyíltan kimondta: „Szavazzatok Zoran Milanovicsra!” Primorac szerint ebből is látszik, hogy Milanovićot azok támogatják, akik nem Horvátország érdekeit képviselik.

A bizonyítékok

Arra a kérdésre, hogy van-e bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy Milanovic érdekcsoportok projektje, Primorac megismételte, hogy Horvátországban vannak intézmények, amelyek ezzel foglalkoznak, de Milanovic hozzáállása, az orosz média írásai és Milorad Dodik álláspontja egyértelművé teszi: „A Politico elmagyarázta, a BBC is írt róla, és erről nem akarok többet beszélni” — tette hozzá, miközben felhívta a figyelmet tudományos fokozatára, és kifejtette, hogy az ellenkező híreszteléssel szemben rendes, állandósított professzor.

Horvátországban ilyen jelöltekből lehet vasárnap választani.