Szerdán a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) fővárosában, Banja Lukában a Kreml- és Orbán-közeli boszniai szerb szakadár vezető, Milorad Dodik koktélpartit rendezett Trump győzelmének tiszteletére, mondván, hogy győzelme „a számunkra fontos értékekhez való visszatérést szimbolizálja”. Az amerikai és brit szankciós listán lévő Dodik tavaly kijelentette, hogy a köztársaságát függetlenné nyilvánítja, ha Trumpot újraválasztják – amely lépés ugye felrobbantaná a Balkánt.
Forrongó Balkán
Miközben a világ biztonságpolitikai szakértői az elmúlt órákban idegesen latolgatják, hogy Donald Trump visszatérése milyen kihatással jár majd Ukrajnára, Izraelre, avagy Tajvanra, méltánytalanul elsiklanak a Balkán problematikája fölött.
Holott az elmúlt években a szerb kormány és a szerb nacionalisták a Nyugat-Balkánon fokozták revizionista agitációjukat. A nyáron elfogadtak egy „Össz-szerb Nyilatkozatot”, amely meg akarja dönteni a Dayton utáni boszniai és hercegovinai rendezést, és azt állítja, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A 13 oldalas dokumentum meghatározta Szerbia és Republika Srpska kormányainak közös törekvését Bosznia szuverenitásának felszámolására, állami szintű intézményeinek feloszlatására és a koszovói területek feletti ellenőrzés visszaszerzésére. Megkérdőjelezte Koszovó függetlenségének legitimitását, és „minden rendelkezésre álló eszközt” igénybe vételére szólított fel a szerb érdekek védelmére, ami alig burkolt fenyegetés volt a további erőszakra. Ezt követően a szerb parlament és a Boszniai Szerb Köztársaság nemzeti gyűlése is ratifikálta a nyilatkozatot. Nos, ez volt a Rubicon átlépése.
A Trump család befektet
Az elmúlt pár évben a Biden-kormányzat által bevezetett szankciók jelentős szerepet játszottak a nyugat-balkáni eszkaláció megakadályozásában. Trump Belgrádhoz fűződő kapcsolatai és Belgrád iránti nyilvánvaló szimpátiája azonban arra enged következtetni, hogy megpróbálhatja majd feloldani ezeket a szankciókat.
De konkrétan miért ilyen bizakodók Belgrádban és Banja Lukában? Nos, Trump veje, Jared Kushner és lánya, Ivanka Trump több milliárd dolláros szerbiai ingatlanvállalkozásai révén úgy érzik, hogy ezzel ráhatásuk lett a Trump-családra. Mi több, Trump közeli munkatársa, Richard Grenell, az amerikai nemzeti hírszerzés volt vezetője szintén közvetlen kapcsolatban áll a belgrádi elnök, Vučić rezsimjével.
Grenell a mi emberünk
Grenell gyakori látogatója Belgrádnak, és a közösségi médiában Vučić kitartó védelmezője. A szerb államfő tavaly a „Szerb Zászlórenddel” tüntette ki, amely az ország egyik legmagasabb állami kitüntetése. Grenell Vučićhoz fűződő kapcsolatáról széles körben feltételezik, hogy ezen keresztül a keményvonalas boszniai szerb szeparatista Milorad Dodikkal is kapcsolatban áll.
Grenell üzleti lehetőségeket kap Szerbiában a belgrádi rezsimtől. Az Affinity Partners, az ő és Jared Kushner tulajdonában lévő befektetési cég 2024 elején bejelentette, hogy a régi jugoszláv védelmi minisztérium helyén egy belgrádi luxushotelkomplexumot tervez kialakítani.
Márpedig az utóbbi órák értesülései szerint Grenell magas rangú nemzetbiztonsági vagy külügyi pozíciót kaphat Trump új kormányzatában.
A múlt árnyai
Első hivatali ideje alatt Trump a régióra vonatkozó politikája gyakran lábbal tiporta azokat az elveket, amelyeknek a népszerűsítésére Washington több mint két évtizedet töltött. Richard Grenell az európaiakat háttérbe szorította, és az összetett politikai kérdéseket elhallgatta, hogy az elnök külpolitikai trófeájaként gyors megállapodást kössön Szerbia és Koszovó között egy terültecserét célozva.
Az EU brüsszeli diplomatái az Egyesült Államokhoz igazodtak a területcsere ötletében, de végül Angela Merkel akkori kancellár Németország befolyását használta fel Szerbiára, hogy ellenálljon ennek. Az a négy év azonban megmutatta, hogy a határrevízió gondolata még mindig él és virul a Nyugat-Balkánon – és hogy az USA könnyen meg tudja osztani az EU-t és tagállamait ebben a kérdésben.
Trump 2.0 és a szerb terjeszkedés: A fő kockázatok
A legközvetlenebb kockázat az, hogy az USA a nyugat-balkáni hatalmi egyensúlyra való törekvésről a szerb érdekek aktív előnyben részesítésére váltana. Grenell azt állítja, hogy „rendszeresen beszél” a szerb elnökkel. Belgrádba 2020 és 2024 között legalább háromszor látogatott el.
Amikor 2023 szeptemberében a Fehér Ház és a Külügyminisztérium figyelmeztetéseket adott ki a Koszovóval határos szerb katonai felvonulás kapcsán, Trump úgynevezett megbízottja ezeket „hazugságnak” nevezte.
Orbán árnya
A magyar miniszterelnök régóta támogatja a régió nacionalista vezetőit, például a Moszkva-barát Nikola Gruevszkit, Észak-Macedónia volt miniszterelnökét, akit közös magyar-szerb-belarusz titkosszolgálati akcióval menekítettek 2018-ban Magyarországra, hogy elkerülje a korrupcióért és hatalommal való visszaélésért kiszabott kétéves börtönbüntetését. A magyar miniszterelnök támogatja Dodikot Bosznia-Hercegovina feloszlatására irányuló törekvésében: 2021 novemberében például támogató látogatást tett Banja Lukában, közvetlenül azután, hogy a Republika Srpska parlamentje elfogadta a központi kormány minden intézményéből való kilépésről szóló határozatát. Az Orbán-kormány azt a német kezdeményezést is kisiklatta, hogy a lépés miatt szankciókat vezessenek be.
Ha ezt a két fejleményt – egy Trump-elnökség alatt befolyásosabbá váló Orbánt és Orbán régóta engedékenyebbé váló szerb expanzionizmusát – összevetjük, világossá válik, hogy az EU nyugat-balkáni politikája egy felbátorodott Budapest részéről különösen nagy kihívással nézne szembe, Trump újabb elnöksége alatt.
Az uniós intézményeknek és a tagállamok kormányainak többségével együtt erősebb tervre van szükségük ahhoz, hogy Magyarországot kikerülve kezeljék ezeket a kérdéseket.
Vučić elnök és szövetségesei most arra készülnek, hogy kihasználják a Washingtonból érkező új politika lehetőségeit. „Okosak és türelmesek leszünk, és várni fogunk egy másik politikai lehetőségre” – mondta tavasszal a szerb elnök. Az ilyen kijelentés azt sugallja: azt várja, hogy egy Trump-kormányzat nem áll majd annak útjába, hogy Szerbia politikai és katonai ellenőrzést szerezzen Észak-Koszovó felett, vagy hogy a boszniai Össz-szerbiai Nyilatkozat más központi előírásait végrehajtsa.
India 7 év után vásárolt iráni olajat. 
