Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka a hétvégén elmondta: Oroszország arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy áttörje az ukrán védelmet Bahmuttól nyugatra, elfoglalja Csasziv Jar települést és megteremtse a feltételeket a Kramatorszk agglomeráció felé való további előrenyomuláshoz. Független megfigyelők szerint az ukránok március eleje óta mintegy 90 négyzetkilométernyi területet veszítettek el, ennek egyharmadát a múlt héten, amikor kivonultak a Donyeck melletti Pervomajszke faluból, amelyért hónapok óta harcoltak.
Fotó: MTI/AP
Ezek a veszteségek területileg nem jelentősek, de a hadsereg meggyengült a harcok miatt. Ezért nagyon fontos számukra, hogy a kijevi parlament a múlt héten végre elfogadta a régóta halogatott törvényt az új csapatok mozgósításának szigorúbb szabályairól.
Légi fölényre törekednek
Oroszország egyre nyilvánvalóbb célja, hogy Ukrajna légvédelme egyre porózusabb legyen, így lehetőséget kapjon arra, hogy tetszés szerint csapást mérjen a polgári infrastruktúrára, gyárakra és katonai létesítményekre. A legrosszabb forgatókönyv szerint Moszkvának még az is sikerülhet, hogy megszerzi a légi fölényt bombázó repülőgépei számára.
Ez a félelem már egy évvel ezelőtt is eluralkodott, amikor Ukrajnának elfogyott a lőszere a szovjet légvédelmi rendszerekhez. A különböző NATO-országok akkor nyugati rendszerek szállításával siettek a segítségére. Most azonban ezen rendszerekben is lőszerhiány van. Ráadásul az amerikai Patriot-rendszer két indítóállása nemrég légitámadás áldozatául esett a Donbasszban.
Patriotok kellenek!
A helyzet drámaiságát mutatja, hogy Németország a hétvégén bejelentette egy újabb Patriot légvédelmi egység azonnali leszállítását - annak ellenére, hogy a német kormány múlt szerdán még hangsúlyozta, hogy nem tud ilyen segítséget nyújtani. Berlin már korábban átadott két Patriot-rendszert Ukrajnának, az USA egy másikat.
Zelenszkij elnök a hétvégén lelkesen köszönetet mondott Berlinnek, és bejelentette, hogy Berlin lőszert is szállít a meglévő légvédelmi rendszerekhez. Az új német gesztus azért különösen értékes, mert bizonyos orosz cirkálórakéták, például a „Kindzsal” ellen csak a modern légvédelmi rendszerek, például a Patriotok képesek védekezni.
Az ukrán vezetés szerint legalább hét Patriot-üteg kell a legsürgősebb szükségletek kielégítésére. Ezek közül egyetlenegy is jobban meg tudna védeni például egy olyan nagyvárost, mint Harkiv, amely hetek óta ki van téve az orosz siklóbombák terrorjának, és a jelek szerint egyre inkább lakhatatlanná válik.
Repedező orosz hátország
Eközben a Kreml igyekszik visszaszerezni a egyre rezignáltabb közhangulat feletti ellenőrzést. Moszkva számára az egyik fő probléma az, hogy az emberek már közömbösek a Kreml politikai és katonai programja iránt. A közelmúltbeli elnökválasztások megmutatták, hogy a Kreml az orosz bürokrácia minden szintjét ellenőrzi. A Kreml-ellenes, orosz félkatonai egységek közelmúltbeli rajtaütései Belgorod és Kurszk régiókban azonban nem találtak visszhangra az orosz társadalomban, ahogyan a moszkvai terrortámadás áldozatai felé mutatott szimpátia is tiszavirág életűnek bizonyult.
A Wagner-csoport 2023. júniusi lázadási kísérletéhez hasonlóan az orosz biztonsági szolgálatoknak a terrortámadásra adott válasza is egyértelműen a folyamatos belső működési zavarokról és a felkészületlenségről tanúskodott. Világossá vált, hogy egyértelmű parancsok hiányában nem tudják ellátni feladataikat.
Az orosz nép közönyével párosulva a szakmaiság hiánya nem sok jót ígér a Kreml számára. Annak ellenére, hogy a katonaság, a rendőrség, a biztonsági személyzet és a lakosság körében kevés nyílt ellenállás tapasztalható Moszkva politikájával szemben, az alulról jövő motiváció, az egység és az ideológiai indoktrináció hiánya ártani fog a Putyin-rezsim azon törekvéseinek, hogy folytassa a háborút.
A Kreml nem fog tudni az orosz népre támaszkodni az Ukrajna és a Nyugat elleni további retorikai eszkalációban, mert a lakosság nagyrészt apatikusan figyeli a harctéri fejleményeket. Még a Kremlhez hű megfigyelők is elismerik, hogy "a szerződéses katonák toborzásának lehetőségei csökkennek", és hogy Oroszországnak többre van szüksége, mint "a politikai, katonai és ipari szükség-intézkedések enyhítésére".
Orenburg haragja
A múlt hét óta Oroszország uráli régióit az elmúlt évtizedek legsúlyosabb áradása pusztítja. A magas hőmérséklet miatti gyors hóolvadás miatt megduzzadt az Urál folyó, amely az Urál-hegységből Kazahsztánon keresztül a Kaszpi-tengerbe folyik.
Oroszországban eddig több, mint 12 ezer embert evakuáltak. Az áradások az orenburgi régióra összpontosult, amely mintegy 2 millió embernek ad otthont. Április 5-én az erős áradás miatt átszakadt az a gát, amely a csaknem 200 ezer lakosú Orszk városát védi az Urál folyótól. A folyó azóta az 550 ezer lakosú Orenburg városát is elöntötte.
Az árvizek miatti növekvő népharagot jelzi, hogy április 8-án több, mint száz helyi lakos gyűlt össze egy spontán gyűlésre a városháza közelében, hogy tiltakozzon az árvíz miatt részben - vagy teljesen - elvesztett vagyonért járó alacsony kifizetések ellen. A polgármestert dühös kiabálás fogadta, amikor a tüntetőkkel akart beszélni, és kénytelen volt visszamenekülni a közigazgatási épületbe.
Míg az Urál vízszintjének gyors emelkedése az éghajlatváltozáshoz kötődik, az árvizek pusztítása annak közvetlen következménye, hogy az orosz rezsim nem fektetett be a lakosság védelméhez szükséges infrastruktúrába. A szakértők úgy vélik, hogy az orszki gátat úgy tervezték és építették meg, hogy nem vették figyelembe a lehetséges maximális vízszinteket, ráadásul a karbantartási intézkedéseket sem hozták meg kellő időben. Az orszki gát átszakadása ismét csak a putyini rendszer korruptságát mutatja és tovább erősíti az orosz lakosság – egyelőre - csendes elutasítását az ukrán háború irányába.
Ausztriában az energiaárak emelkedése okozza a legnagyobb fejfájást. 
