Czepek Gábor megjegyezte: a küldöttség célja, hogy érdemi párbeszédet folytasson a tárgyalóasztalnál nemcsak a kijevi energetikai kormányzattal, hanem az ottani nagykövetekkel, az Európai Bizottság képviselőjével arról, hogy az egyedüli megoldás az európai krízisre a keleti források újranyitása.
Kifejtette: a közel-keleti válság „emelte a tétet”, ez oda vezetett, hogy a magyar kormány hozzányúlt a stratégiai készletekhez és védett árat vezetett be a lakosság és a vállalkozások számára. Az államtitkár ugyanakkor kulcskérdésnek nevezte, hogy megtörténjen a Barátság kőolajvezeték újranyitása, valamint Európa változtasson az eddigi politikáján és nyisson a keleti energiaforrások felé.
A bizottság eddigi munkájáról szólva kiemelte: tárgyaltak Pozsonyban a szlovák energiapiaci szereplőkkel és az energetikai kormányzat képviselőivel, illetve megállapodtak abban, hogy szlovákok csatlakoznak ehhez a tényfeltáró küldöttséghez, vagyis már nemcsak magyar, hanem magyar-szlovák kezdeményezésről van szó.
Beszámolt arról is: közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, amelyben elemezték a jelenlegi helyzetet, a két ország földrajzi elhelyezkedését, energiapiaci ellátottságát, ebben indokoltnak nevezték a Barátság kőolajvezeték állapotának vizsgálatát és újraindításának szükségességét.
Levelet írtunk az ukrán energiaüggyel foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek arról, hogy nyissa meg a vezetéket vagy tegye lehetővé az állapotának vizsgálatát – tette hozzá Czepek Gábor. A küldöttségünk azért lépi át a határt, azért utazik Kijevbe, hogy tárgyaljunk erről a levélről, és érdemi párbeszédet folytassunk a tárgyalóasztalnál, amely még egyszer elsősorban magyar, de immáron európai érdek is – hangoztatta a kormánypárti politikus.
Megjegyezte: a Kijevbe elindult tényfeltáró bizottságnak az államtitkár mellett egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző a tagja. Czepek Gábor a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Magyarország továbbra sem fogadja el a Barátság kőolajvezeték leállítását.
„Legyen világos mindannyiunk számára: ez a kőolaj, a magyar olajtársaság tulajdona, magyar tulajdon. Ezt a kőolajat nem érinti szankció, sem európai uniós, sem amerikai, ez a kőolaj nekünk jár” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a vezeték Magyarország számára stratégiai fontosságú, amellett, hogy az ezen érkező Ural típusú orosz kőolaj feldolgozása biztosítja az ország üzemanyagellátását, a nyugati olajjal szembeni árelőnye az elmúlt négy esztendőben mintegy 650 milliárd forintot tett ki, ezen keresztül biztosítva a rezsivédelm.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
